Orvosi műhibák - orvosi műhibaperek 3.

A hepatitis C perekben megítélt legmagasabb nem vagyoni kártérítés összege 10 millió forint.

A vírussal való fertőződés után a páciens akár évtizedekig sem mutat tüneteket, a fertőződésről az orvosnak sincs tudomása. A bírói gyakorlat a vírussal való fertőződést károsodásnak tekinti, azonban az igényérvényesítés ettől az időponttól számított 5 éves elévülési idő után is lehetséges.

A francia titkosszolgálatok működésére vonatkozó első írásomat követően, a cikksorozat második részében szeretném bemutatni azt a részben politikai, részben jogi választ, amelyet a francia kormány hozott a terrortámadásokra reflektálva. A témakört, a korábbi írásomhoz hasonlóan, egy tanulmány segítségével szeretném bemutatni, melyet Dr. Sabjanics István írt, A párizsi terrortámadással kapcsolatos jogi következtetések címmel.

Szerinte "az elkövetők közvetlen, károkozásra irányuló szándéka mellett egyértelműen kitűnik a közvetett politikai indíték is, amely a francia társadalom és a politika befolyásolását célozza. A destabilizáció tüneti jelenség, a vérengzést követően csupán rövid távon jelentkezik."

"Ennél sokkal mélyrehatóbb eredményre törekszenek: a meglévő, lappangó társadalmi ellentéteket kívánják felerősítve a felszínre hozni, miközben a hatóságok és végső soron az állam iránti bizalom és lojalitás tűnik tova."

Orvosi műhibák – Orvosi műhibaperek 2.

Számottevő anyagi segítséghez a Down-szindrómás gyermek családja hazánkban csak orvosi műhibaper megnyerésével juthat. Nem vagyoni kártérítésre nemcsak az édesanya, hanem az édesapa és a testvérek is jogosultak. A bíróságok a vagyoni kártérítés körében a gyermek felnevelésének teljes költségét megítélik.

A történet

A Nógrád megyei szülőpár gyermeke 2007-ben született Down-szindrómával és társult fejlődési rendellenességekkel (szív pitvar sövényhiány). Az édesanya a védőnő és a háziorvos mellett egy állami egészségügyi szolgáltató és egy magán egészségügyi intézmény (betéti társaság) szülész-nőgyógyász szakorvosainál járt a várandósgondozás során.. Az édesanya a fogantatáskor 38 éves volt, de életkora ellenére nem irányították genetikai tanácsadásra, kromoszóma vizsgálatra.

Mi a Down-kór?

A Down-kór egy genetikai eredetű fejlődési rendellenesség. A Down-kóros magzat három 21-es kromoszómát hordoz, míg az egészséges magzatok kettőt. Ritkábban a számfeletti 21-es kromoszóma egy része idegen kromoszómához tapad, a betegség jellegzetes tulajdonságai ebből fakadnak. A betegséggel élő gyermekeknek nem csupán értelmi fejlődése marad el a kortársaktól, hanem különféle szervi elváltozások (patkóbél elzáródás, hasfal záródási rendellenesség, agykamra tágulat, vesemedence tágulat, különböző végtag és ujj fejlődési rendellenességek) is hátráltatják őket, ugyanakkor érzelmi világuk igen fejlett. A Down-kór a leggyakoribb születési fejlődési rendellenesség. Az anyai életkor növekedésével a Down-kóros magzat fogantatására való esély egyre növekszik, ezért erre a várandósgondozás során figyelni kell.

A Down-kór szűrése

A Down-kór szűrése úgy történik, hogy a várandósgondozás során kötelező ultrahang vizsgálatok (korábban még kötelező anyai vérből végzett biokémiai vizsgálatok, pl. AFP) gyanús eredményei esetében az édesanyát genetikai tanácsadásra, kromoszóma vizsgálatra irányítják. Ezt a vizsgálatot magzatvíz mintavétel előzi meg, amelyhez az édesanya hasát meg kell szúrni, ennek pedig 1% vetélési kockázata van. A terhesség megszakítására a 20., a diagnosztikai vizsgálatok elhúzódása esetén a 24. hétig van lehetőség.

Orvosi műhibák a Down-kór szűrése során

A Down-kór kialakulása ugyan nem, de a felismerésének elmulasztása tipikusan orvosi műhiba, amelyért az egészségügyi szolgáltatót – polgári jogi – kártérítési felelősség terheli. A Nógrád megyei házaspár esetében az orvosi műhibát azzal követték el, hogy az eljárt orvosok az édesanyával való személyes találkozás alapján írták ki a vizsgálatokat, továbbá figyelmen kívül hagyták az édesanya életkorát. Egy 38 éves édesanya esetében ugyanis nem szükségesek további gyanús ultrahang jelek ahhoz, hogy rögtön genetikai tanácsadásra és kromoszóma vizsgálatra irányítsák, azaz beutalóval lássák el.

Az alperesek azzal védekeztek, hogy az édesanyának kellett volna kérnie a beutalót, de ezt a védekezést a bíróság természetesen nem fogadta el.

Az állami és a magán egészségügyi szolgáltató együttműködése sem volt tökéletes. A várandósgondozás ugyanis a jogszabály szerint az édesanya, a védőnő, a háziorvos és a szülész-nőgyógyász együttműködésén alapul, ahol mindenkinek megvan a saját maga kötelessége. Az édesanya közrehatása jelen esetben nem volt megállapítható, mert az előírt vizsgálatokon az előírt időpontban megjelent, így a bíróság teljes kártérítési felelősséget állapított meg.

Az orvosi műhiba következtében a fogyatékosan született gyermek szülei úgynevezett nem vagyoni kártérítésre (sérelemdíjra) és vagyoni kártérítésre egyaránt jogosultak.

A nem vagyoni kártérítés összege

A nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) azoknak a nem pénzben felmerülő életlehetőségeknek a pénzbeli kompenzálására szolgál, amelyeket a szülők azért vesztettek el, mert gyermekük nem egészséges. Így például gyermekük nem támogatja őket idős korukban, állandó felügyeletre és ellátásra szorul, nem lehet egyedül hagyni, fejlődési jelentősen elmarad kortársaitól és a sort még sokáig lehetne sorolni.

A bíróság az édesanya részére 15 millió, az édesapa 10 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

A jelen perben testvérek felperesként nem szerepeltek. Más perekben a bíróságok a testvéreknek személyenként 2-3 millió forint nem vagyoni kártérítést ítéltek meg. Az édesanyának és az édesapának megítélt nem vagyoni kártérítés rekord összegnek számít a hazai Down-kóros családok esetében.

A vagyoni kártérítés összege

A nem vagyoni kártérítésen felül a perben sok millió forintos vagyoni kártérítést ítélt meg a bíróság a Nógrád megyei házaspárnak. Egy Down-szindrómás gyermek felnevelésének költségei ugyanis jóval magasabbak egy egészséges gyermek felnevelésének költségeihez képest. A vagyoni kártérítés a pénzben felmerülő károk kompenzálására szolgál. Ilyen kárnak tekinthető pl. a fogyatékos gyermek miatt szükségessé váló lakás átalakítás, gépjárművásárlás, gyógyíttatás, kerekesszék, gyermekfelügyelet költségei stb.

Jelentős újdonság következett be a Down-szindrómás családok vagyoni kártérítését illetően. Egy friss jogi változás szerint az orvosi műhiba következtében fogyatékosan született gyermek szüleit nem csak az egészséges gyermekek felneveléséhez képesti többlet vagyoni kártérítés illeti meg, hanem a fogyatékosan született gyermek felnevelésének teljes költsége. Egy példával megvilágítva: ha egy egészséges gyermek felnevelésének költsége 10 millió forint, egy fogyatékos gyermek felnevelésének költsége 30 millió forint, akkor a szülők a teljes 30 millió forintra jogosultak, nem csupán a két összeg különbözetére, azaz 20 millió forintra. A bíróságok a vagyoni kár terén jóval több bizonyítást várnak el, mint a nem vagyoni kár terén.

Egyetemleges és mögöttes kártérítési felelősség

A perben vitát képezett, hogy ki látta el az édesanya várandósgondozását, azaz ki a károkozó személy. A bíróság mind az állami, mind a magán egészségügyi szolgáltató közös károkozását és felelősségét megállapította, és egyetemleges marasztalásukat rendelte el. Az egyetemleges marasztalás lényege, hogy a károsultakat előnyösebb helyzetbe hozza azáltal, hogy az édesanya és az édesapa bármelyik (a fizetésre inkább kötelezhető) károkozótól követelheti az egész kártérítés összegét. Az már egy másik per tárgya lehet, hogy a két egészségügyi szolgáltató egymás között hogyan osztja meg a fizetendő kártérítés összegét.

Az egészségügyi szolgáltató helyett legalább részben a felelősségbiztosítója állt helyt. Egészségügyi szolgáltató felelősségbiztosítás nélkül ugyanis nem is működhet.

A bíróság azt is megállapította, hogy amennyiben a magán egészségügyi szolgáltató, mint jogi személy (betéti társaság) nem lenne képes fizetni, úgy a várandósgondozásban személyesen részt vevő magánorvos, mint a betéti társaság beltagja köteles a kártérítés megfizetésére.

Orvosi műhibaperek

Az utóbbi fél évtized alatt Magyarországon évente átlagosan 15 ítéletet találunk Down-szindrómások ügyében, tehát a betegség szűrése ma sem teljesen zökkenőmentes. A kártérítési igény a bíróságon főszabály szerint a megállapító diagnózistól számított öt éven belül érvényesíthető, azonban az öt éves általános elévülési idő megnyújtható, tehát bizonyos esetekben lehetőség van az öt éven túli peresítésre is.

Jogi képviselet az orvosi műhibaperekben

A kellően előkészített ügyeket a Down-szindrómások családjai kivétel nélkül megnyerik, mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert. Ha a pert a beteg családja megnyeri, akkor az ellenfél részére utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz a kórház fizeti [lásd a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 78. § (2) bekezdését].

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibák jogi megítélését illetően a jogszabályokból igen kevés derül ki, tipikusan csak a Polgári Törvénykönyv gumiszabálya áll rendelkezésre (Ptk. 6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.) Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több mint ezer korábbi bírói ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-jogász felkérése. Az országban igen kevés orvos-jogász dolgozik, többségük a kórházakat képviseli, azaz az alperesi oldalon áll. Kevés orvos-jogász lát el jogi képviseletet a páciensek, azaz a károsultak oldalán.

 ***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

Dr. jur. et med. Varga-Orvos Zoltán L.L.M.

orvos-jogász és egészségügyi szakjogász

Dr. Varga-Orvos Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben orvosi, majd 2014-ben jogi diplomát szerzett. Egészségügyi szakjogász képesítéssel rendelkezik. Jogi egyetemi diplomamunkáját is az orvosi műhibaperek témakörében készítette. Végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset, valamint édesanyja gyógypedagógia iskolában töltött évtizedei motiválták abban, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon, a károsultak családjának segítsen.

Sokféle megközelítés napvilágot látott már a franciaországi terrortámadások elemzése során, azonban egészen autentikus forrásokra kevesen támaszkodtak. Akit a témakör egy kicsit is foglalkoztat, az minden bizonnyal feltette már magának a kérdést, hogy vajon miért pont Franciaországban történnek ezek a tragikus terrortámadások.

Természetesen ennek a szörnyű jelenségnek egészen biztosan nem kizárólag egyetlen oka van, de mégis vannak olyan felismerhető problémapontok, amik beazonosíthatóak. Ezek között nem utolsó sorban helyezkedik az, a mindenkit foglalkoztató kérdés, hogy mi a fene van a francia titkosszolgálatokkal, hogy nem voltak képesek ezeket a merényleteket megakadályozni?

Őszintén szólva eddig nem követtem különösebben figyelemmel a francia politika vagy épp a francia nemzetbiztonsági szervek működését. Arra, hogy ezt milyen jól tettem, gyorsan rájöttem, amikor a napokban kezembe került Dr. Türke András István tanulmánya, amely "A francia szolgálatok átszervezéséről és jelenlegi helyzetéről" címet viseli. A francia titkosszolgálatok rendszerén ugyanis ember legyen a talpán, aki el tud igazodni, mire pedig egy kicsit is megértené bárki a működését, addigra egészen biztosan átalakítják.

A francia szervezetekre mindez nem volt mindig jellemző. A 80-as évekig viszonylagos állandóság jellemezte őket, amit csak a botrányok voltak képesek megzavarni. Sőt, talán az átalakítások járultak hozzá a botrányok kirobbanásához. Például 1946-ban hozták létre például a hírszerzéssel és kémelhárítással foglalkozó SDECE-t (Service de Documentation Extérieure et de Contre-espionnage), a Kémelhárító és Küldokumentációs Szolgálatot, amely a miniszterelnök alá volt rendelve. Egészen 1981-ig többé-kevésbé botránymentesen működött, mígnem felmerült a lehetősége, hogy a szolgálatot fel akarják oszlatni.

A Rainbow Warrior emlékműve Aucklandben (Forrás: wikipedia.org)

Orvosi műhibák – orvosi műhibaperek 1.

A történet

A beteget a 2010. év tavaszán vesekő bőrön keresztüli eszközös eltávolítására (kőzúzásra) vették fel az egyik vidéki kórház urológiai osztályára. Megfelelő előkészítés után a beteget elaltatták, majd a vesekő zúzásához a beteget hasra fordították. A vesemedencébe ékelődött vesekövet egy német gyártmányú géppel tervezték összezúzni, hogy azután az a húgyvezetéken, húgyhólyagon és húgycsövön keresztül távozhasson.

A vesekő zúzásához a beteget meg kell szúrni, az eszközt a röntgen kontroll mellett a vesébe kell vezetni. Körülbelül 10 percnyi kőzúzás után az altatóorvos észlelte, hogy a beteg vérnyomása mérhetetlenné vált, szívverése lelassult, majd megállt. A beavatkozást felfüggesztették, és komplett újraélesztést kezdtek meg. A sikeres újraélesztés után a beteget az intenzív terápiás osztályra helyezték át. A betegnél oxigénhiányos agykárosodás lépett fel, és több mint 6 éve kómában van.

A történtek orvosi magyarázata

Történt ugyanis, hogy a vesekő zúzó gép levegőt eresztett a beteg vérereibe, amik a megszúrása közben óhatatlanul megsérülnek. A levegőbuborékok a vérben sodródva az artériákat eltömítikk, így a szövetek nem kapnak elég oxigént és tápanyagot, elkezdenek éhezni. Legkevesebb ideig az emberi agy bírja oxigén nélkül, 5-10 perc után ugyanis visszafordíthatatlan károsodás keletkezik. Hasonló mechanizmussal jön létre a stroke (szélütés is), amikor megalvadt vérrög sodródik el és tömeszeli el az ereket.

A jogi eljárás

A kómában lévő beteg – ügygondnok útján – pert indított a kórház ellen arra hivatkozással, hogy a kórház nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, mert a német gép karbantartásával kapcsolatban mulasztott. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mondván, hogy a kórházat felelősség nem terheli. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte azzal az indokolással, hogy az elsőfokú bíróság nem jól osztotta ki a bizonyítási kötelezettséget, azaz hogy mely állításokat kell a felperesnek és mely állításokat kell az alperesnek bizonyítania. Egy polgári perben ugyanis ez központi kérdés. A felek először állítanak, majd bizonyítanak a per során. A bíró megismerve a felek állításait, kereseti kérelmeit, ellenkérelmeit kiosztja a bizonyítási kötelezettséget. Ha ezt rosszul osztja ki, akkor az egész peres eljárás rossz mederben folyik. Tipikus ugyanis, hogy bizonyos állításokat nem sikerül bizonyítani. Kérdés, hogy a bíróság ezt kinek a terhén értékelje.

A bizonyítatlanság terhe annak a vállát kell nyomja, akinek kötelessége lett volna az állítást bizonyítania. Ehhez azonban helyesen kell a két fél között megosztani a bizonyítási kötelezettséget.

A megismételt eljárásban (a bizonyítási kötelezettség helyes kiosztásával) az elsőfokú bíróság megállapította a kórház felelősségét azzal az indokolással, hogy a gép karbantartása nem volt megfelelő. Az alperes fellebbezése folytán (ismételten) eljárt másodfokú bíróság a kórház felelősségét ugyancsak megállapította, azaz az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, azonban eltérő jogi indokolással. Az üggyel kapcsolatban büntetőeljárás is indult.

Fokozott felelősség alkalmazása az orvosi műhibaperekben

Az ún. veszélyes üzemi felelősség története az ipari forradalom idejére nyúlik vissza. Addig ugyanis csak emberi és állati erő létezett, amelyhez az ember hozzászokott az évszázadok alatt. Az újonnan megjelenő gépi erőhöz a jognak is ki kellett alakítania hozzáállását. A jog megengedte a gépi erő alkalmazását, a technikai fejlődésnek nem állt az útjába, de annak használatához fokozott felelősséget kapcsolt és ez a mai napig is így van. Az ún. veszélyes üzemi felelősség tipikus esetei a közlekedési balesetek, ahol a gépi erővel működő járművek veszélyes üzemnek számítanak.

Az orvosi műhibaperekben korábban is alkalmazták az ún. veszélyes üzemi felelősséget az inkubátorban bent égett, a liftben bent ragadt betegek esetében. A leghíresebb esetben a beteg testét alkoholos fertőtlenítővel mosták le, amelynek megszáradását meg nem várva egy elektromos kés a beteget bőrét lángra lobbantotta, súlyos égési sérült okozva.

Elkövetett hibák az orvosi beavatkozás során

A kórház ebben a perben azzal védekezett, hogy nem kapott a német cégtől magyar használati útmutatót. A bíróság azonban ezt a védekezést nem fogadta el, a fokozott felelősség alóli mentesüléshez ez nem volt elégséges. Részben azért, mert megítélése szerint a kórháznak addig nem lett volna szabad az eszköz használatába belekezdenie, amíg számára érthető karbantartási útmutató segítségével a gép karbantartását nem sajátítja el, azaz a kórháznak magának kellett volna az útmutatót kérnie vagy az idegen nyelvű útmutatókat lefordítania. A kórház abban is hibázott, hogy ún. üreges szondát használt, amelyen keresztül a levegő eljutott a beteg szervezetébe. Kérdéses, hogy a pert elvesztett kórház fordul-e kárigénnyel a német cég ellen a jövőben. Erre jó lehetősége van az ún. termékfelelősség kapcsán, amelyet pont ilyen helyzetek miatt építettek bejogrendszerünkbe.

Jogi képviselet az orvosi műhibaperekben

A kellően előkészített ügyeket az orvosi műhibát szenvedettek családjai kivétel nélkül megnyerik,

mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek is csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert. Ha a pert a beteg családja megnyeri, akkor az ellenfél részére utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz a kórház fizeti [lásd a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 78. § (2) bekezdését].

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibák jogi megítélését illetően a jogszabályokból igen kevés derül ki, tipikusan csak a Polgári Törvénykönyv 6:519. § által adott gumiszabály áll rendelkezésre, amely szerint „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.” Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több mint ezer korábbi bírói ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-jogász felkérése. Az országban igen kevés orvos-jogász dolgozik, többségük a kórházakat vagy biztosítókat képviseli, azaz az alperesi oldalon áll. Kevés orvos-jogász lát el jogi képviseletet a páciensek, azaz a károsultak oldalán.

***
Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

Dr. jur. et med. Varga-Orvos Zoltán L.L.M.

orvos-jogász és egészségügyi szakjogász

Dr. Varga-Orvos Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben orvosi, majd 2014-ben jogi diplomát szerzett. Egészségügyi szakjogász képesítéssel rendelkezik. Jogi egyetemi diplomamunkáját is az orvosi műhibaperek témakörében készítette. Végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset, valamint édesanyja gyógypedagógia iskolában töltött évtizedei motiválták abban, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon, a károsultak családjának segítsen.

Pár hónappal ezelőtt mutattam rá egy, a véleményem szerint súlyos problémára, miszerint a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetési eljárása során, több alkalommal, olyan határidők lettek megjelölve a kormány részéről, melyek a tervezet nyilvánosságra hozatala előtti dátumot jelentettek.

A társadalmi egyeztetési folyamatban, a jogszabályokat véleményezni szándékozók számára időutazást előíró esetek szerencsére megszűnni látszanak, de még mindig rendkívül gyakori, hogy mindössze egyetlen nap áll a véleményezők rendelkezésére.

A törvény szerint, a tervezetet, a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.

Ez nem mindig sikerül maradéktalanul (Forrás: kormany.hu)

Hiánypótló állásfoglalás jelent meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság weboldalán a hangfelvételek készítéséről, megismerhetőségéről és a másolat kiadásához való jogról. A kérdéskör egészen biztosan sokakat érdekel. Már korábban is kiadásra került egy ajánlás, azonban úgy tűnik, hogy néhány fontos részletkérdés még tisztázásra szorult.

A most vizsgált jogterület tehát a szolgáltatókkal folytatott telefonbeszélgetések rögzítésének problémaköre. Egy, 2015. május 9-én összeállított tájékoztató szerint a telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervezetek a hívások rögzítése szempontjából adatkezelőknek tekintendőek, így felelősek az érintettek információs önrendelkezési jogának biztosításáért, valamint az adatbiztonsági követelmények teljesítéséért.

Az adatkezelés korlátjaként került meghatározásra, hogy a hangfelvételt kezelni csak a cél megvalósulásához szükséges ideig és mértékben lehet kezelni. A szolgáltató ezért kizárólag a jogszabály által előírt, illetve az előfizetői szerződésből eredő igények teljesítéséhez szükséges ideig kezelheti a hangfelvételt. Ezt követően a rögzített adatállományt - beleértve minden biztonsági másolatot - törölni kell.

(Forrás: spybusters.blogspot.com)

Mondd meg a nemzetiséged, megmondom, szabadon utazhatsz-e!

Számtalan tanulmány született már a kisebbségekkel szembeni túlzott hatósági fellépésekről. Az egyenlőtlen bánásmód szinte az élet minden területén felfedezhető, legyen szó tömegközlekedésről, bírságolási gyakorlatról, oktatásról vagy épp munkaerőpiaci lehetőségekről. A felsorolás sajnos korántsem taxatív. Szeretném persze hinni, hogy ezek a történetek egyedi, kivételes és a legkevésbé sem általános esetek.

A romákkal szembeni megkülönböztetés egészen szokatlan területét jelenti a Kanadába kiutazni vágyó utasok vegzálása a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A problémára az érintett családok panaszai és a média hívták fel Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes figyelmét.

Sokan nem tudják, hogy az élelmiszerrel kapcsolatos panaszukkal hova forduljanak, pedig a nyári melegben különösen gyakoriak a tárolással, szállítással kapcsolatos problémák. Nekik is segíthet az alábbi írás.

Egy igen tanulságos élménnyel lettem gazdagabb, egy élelmiszer-fogyasztói panasz kapcsán, melyet a párom indított a segítségemmel a közelmúltban. Az esetleírás nem túl fordulatos, hiszen ki ne járt volna úgy, hogy a sértetlen csomagolású élelmiszer romlott vagy nem megfelelő állapotú volt, noha az élelmiszer fogyaszthatósági határideje még nem telt el. Szerintem senki, én például legutóbb egy olyan tömlős párizsit vettem, aminek az egyik végében kocsonyás valami volt összegyűlve, ami máskor a felvágott pólusaiból szivárog ki, jóval kevésbé tömény formában.

Ilyen esetben általában bosszankodik az ember, hogy már megint hogy járt, de általában nem veszi a fáradtságot arra, hogy visszatérjen a boltba, megkeresse a forgalmazót, gyártót vagy épp a NÉBIH-t küldje rá a sarki fűszeresre. Az ezzel kapcsolatos munka, idő, utánajárás ugyanis sokakat visszatart, meg ugye azzal sem biztos, hogy jobban járunk, ha a sarki fűszerest bezárja a NÉBIH pár hétre a bejelentésünk nyomán.

Vannak azonban olyan súlyosan megbotránkoztató esetek, amiknél az ember időt és energiát nem kímélve is elégtételt kíván venni az élelmiszer állapota miatt. No, ez történt a párommal is. Átlagos, napsütéses, kissé már túl meleg napnak indult, amikor betért a munkahelye közelében levő élelmiszerboltba és vett egy kekszből álló terméket, teljesen gyanútlanul, mint bármikor korábban.

Amikor később beleharapott a máskülönben nagyon is ízletes termékbe, akkor viszont nagyon meglepődött, ugyanis nem csak az íze, hanem az állaga is undort keltő volt. Utóbbira akkor döbbent rá, amikor rápillantott a kekszre, amit apró, fehér foltok tarkítottak. Nagyon felháborodott ezen.

Mivel én vagyok a "levélíró" a családban, ezért rám hárult a feladat, hogy a párom nemtetszését hivatalos formába öntsem, én pedig azt javasoltam, hogy a panasszal forduljunk egyből a gyártóhoz, mivel a termék csomagolása sértetlennek tűnt és a fogyaszthatóság határideje is igen távoli volt. Kis kutakodással kiderült, hogy a gyártónak nincs e-mail címe, hanem külön bejelentő felület van a kapcsolatfelvételre, így azon keresztül írtam meg a termékkel kapcsolatos észrevételeimet.

Ennek nyomán szeretném felhívni a figyelmet, hogy bár sokan talán nem tudják, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egy külön bejelentő forró drótot üzemeltet az élelmiszer-biztonsági szabálytalanságot tapasztalók számára. A 06-80-263-244 zöld számon keresztül bárki segíthet a NÉBIH-nek az élelmiszer-biztonsági problémák felderítésében és megelőzésében.

Ilyen esetben meg kell adni a vásárlás helyét, az üzlet címét, nevét, az élelmiszer nevét, és azt, hogy mikor vásárolta a problémás árut, vagy mikor tapasztalta az üzletben a szabálytalanságot. Ha csomagolt élelmiszerről van szó (mint esetünkben), a gyártó pontos megnevezését, a termék minőség-megőrzési idejét és a termék gyártási számát is be kell jelenteni. A jogszabályi előírás arra is kötelezi a NÉBIH-et, hogy a beérkezett panaszt kivizsgálja és annak alapján – amennyiben jogsértést tapasztal – megtegye a szükséges intézkedést. A bejelentőt a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről értesítik.

Mindenesetre, mielőtt bárki a hatósághoz, vagy épp a gyártóhoz fordulna, lehet, hogy maga a forgalmazó fogja a leggyorsabb és legmegnyugtatóbb módon rendezni a problémás helyzetet. A helyszínen a kereskedő ugyanis köteles azonnal kivizsgálni a vásárló panaszát, és orvosolni is, amennyiben jogosnak tartja. Ilyenkor visszakaphatjuk a termék árát, vagy épp másikat kaphatunk helyette. Ellenkező esetben pedig az üzletben is panaszt tehetünk.

Én azonban a gyártó megkeresését választottam a fent már jelzett okból. A gyártó pedig a megadott e-mail címen további információkat, és egy fényképfelvételt is kért a termékről. Nagyjából egy hónappal később (erre majd külön kitérek) pedig meg is érkezett a gyártó írásbeli válasza, miszerint a termék felszínén található fehér foltok, illetve pöttyök esetében, „véleményünk szerint nem penészről, hanem egy úgynevezett „zsírkiválásról/zsírvirágzásról" van szó, amely az egészségre teljesen ártalmatlan."

„A zsírvirágzás/zsírkiválás oka a hirtelen hőmérséklet-változás. A csokoládé – amely a keksz(ek)ben is megtalálható – kakaóvajból és tejzsírból áll. Abban az esetben, ha a termék túl magas hőmérsékletnek van kitéve, a csokoládéban található zsír stabil szerkezete instabillá alakul, majd a termék felületére „vándorol" és ott lerakódva egy bevonatot képez, amely a dérre/zúzmarára emlékeztet."

Mindez tök szuper, de azért az íz hatás sem volt az igazi. Persze el lehet fogadni a magyarázatot, hogy mindez a gyártói utasításnak nem megfelelő szállításra és/vagy tárolásra vezethető vissza (magyarul valakik, valamikor, valahol hagyták szétrohadni a melegben). Sőt, még olyan szakmai kulisszatitkokba is betekintést kaptunk, hogy az „illetékes szakembereink tudatában vannak a téma fontosságának és dolgoznak a termék stabilitásának növelése érdekében azért, hogy az a hirtelen változó hőmérsékleti viszonyokat is bírja."

A gyártó még szuperjófej is volt, mivel küldtek egy 250 forintos étkezési utalványt, melyből körülbelül két termék is megvásárolható lenne. Azonban az írásom címe is a történet ezen pontjára vonatkozik. Mivel a címzésnél nem volt minden rendben – amúgy tényleg nem vagyunk olyan panaszkodósak, mint most tűnik – ezért egyszer már visszakerült hozzájuk a tértivevénnyel feladott levelük, mint nem keresett levél. Ennek oka, hogy a postásunk általában nem kézbesíti ki a leveleket a környékünkön, hanem egy-két hét után kapják az itt lakók az első értesítést, hogy már kétszer is keresték őket.

Ezt követően ismételten egyeztettek velünk telefonon a gyártó munkatársa, majd újraküldték tértivevénnyel a levelet, amelyről persze megint csak a második értesítőből lett tudomásunk, de végül sikerült a levelet postán átvennünk. Mindez tehát azt jelenti, hogy összesen 1230 forintba került a gyártónak, csak a postázás. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs költség pedig legalább ennyibe került. Vagyis a panaszunkkal végső soron a posta járt a legjobban. De azért mi sem panaszkodhatunk.

Gyömbér Béla

Jogálom vagy jogállam?

Nekem a jogálom szó jutott az eszembe, amikor a napokban átfutottam az alapvető jogok biztosának legutóbbi jelentéseit. A feltárt visszásságok láttán nem kell ahhoz jogásznak sem lenni, hogy felmerüljön a kérdés: vajon Magyarországon jogállamról, vagy jogálomról beszélhetünk?

Itt van például a Hungaroring autó-, motorsport versenypálya működéséből eredő, zajjal kapcsolatosan lefolytatott vizsgálat eredménye, amelynek nyomán megállapításra került, hogy a versenypálya túlzott zajterhelése ellenére, évek óta elmaradt a zajvédelmi bírság kiszabása. A jogszabályok alapján ugyanis egyértelmű, hogy a zajvédelmi hatóságnak intézkedési kötelezettsége állt volna fenn az érvényben lévő zajkibocsátási határértékeket megállapító hatósági határozat, és az üzemeltető által szolgáltatott adatok alapján.

Ezzel szemben – noha a zajkibocsátási határértéket meghaladó zajszennyezés már 2006-tól hivatalosan is ismertté vált – hatósági zajmérés elvégzésére egyetlen alkalommal sem került sor, „pedig annak rendeltetése nem csak az lett volna, hogy az egyébként köztudomású határértéket meghaladó zajterhelést igazolja, hanem egyúttal a kiszabandó zajvédelmi bírság a lapját képezte volna."

Zajban a jogálom zavartalan (Kép: MTI)

Különösen aggályosnak tartotta Székely László, az alapvető jogok biztosa, hogy a zajvédelmi bírság kiszabásának mellőzése – a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok alapján – úgy történt, hogy az üzemeltető eddig nem is valósított meg a pálya működéséből eredő zajterhelést érdemben csökkentő intézkedést, beruházást.

Megállapította ezért, hogy a zajvédelmi hatóság – jelenleg az illetékes Kormányhivatal – a hatósági zajmérések elvégzésének, és a zajvédelmi bírság kiszabásának elmulasztásával a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményével, az egészséges környezethez való joggal, valamint a testi és lelki egészséghez való joggal kapcsolatos visszásságot okozott éveken át és okoz a mai napig.

Azután ott van a másik eset, amikor a rendőrök elővezették a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt, mivel igazságügyi orvosszakértőhöz akarták vinni, zaklatás vétségének megalapozott gyanújával összefüggő eljárásuk miatt. A gondnok, az ügy előadójával telefonon folytatott egyeztetés során előre jelezte,  hogy  nem tudja majd gondnokoltját elkísérni a  szakértőhöz,  mivel  „rendkívül  nehezen  kezelhető,  semmiféle együttműködést nem tanúsít, vele a kapcsolatot kerüli, őt a házába nem engedi be."

Kérte ezért az ügy előadóját, hogy a vizsgálatra történő megjelenést kényszerintézkedéssel, a Rendőrség hajtsa végre. Az elővezetést végrehajtó rendőr, a meghallgatása során elmondta, hogy az elővezetést megelőző napon felhívta a gondnokot, aki már akkor jelezte, hogy hivatali elfoglaltsága miatt nem tud majd részt venni az elővezetésen. A rendőrség az ügyben csak a hivatásos gondnokkal vette fel a kapcsolatot, nem kérte a gyámhivatalt ideiglenes gondnok kirendelésére.

A panaszos elővezetésének elrendelését tehát nem egy halaszthatatlan, azonnali rendőri beavatkozást igénylő helyzet tette szükségessé. A Rendőrségnek az intézkedés megtervezésekor a fentiekre tekintettel számolnia kellett azzal, hogy az elővezetés során nem lesz jelen az elővezetendő cselekvőképtelen személy törvényes képviselője. A rendőrségnek azzal is tisztában kellett lennie, hogy a cselekvőképtelen panaszos – a gondnoka nélkül – érvényes jognyilatkozatot nem tehet - áll a jelentésben.

A kép illusztráció (Kép: nol.hu)

Ennek ellenére, számomra megdöbbentő módon, a rendőrség nyilatkoztatni akarta a cselekvőképtelen panaszost az elővezetésről szóló határozat átvételéről, a határozat elleni panaszról való lemondásról, illetve a rendőri intézkedéssel szembeni panaszról való lemondásról.

Mivel a panaszos nem nyilatkozott, a rendőrség hatósági tanút alkalmazott. „A Rendőrség ezzel figyelmen kívül hagyta, hogy a cselekvőképtelen panaszos érvényes jognyilatkozatot nem tehet, csupán gondnoka nyilatkozhat helyette. Erre tekintettel pedig megsértette a panaszos tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz fűződő jogát.”

Az ügyben tehát nem az okozza a problémát, hogy egyébként testi kényszer alkalmazására is sor került, a nyilvánvalóan nem együttműködő személlyel szemben, hanem annak az alapvető jogszabályi kötelezettségnek a fel nem ismerése, hogy a nem halaszthatatlan, előre tervezett intézkedés kapcsán, egy gondnok is jelen legyen.

Az már szinte „mellékes”, hogy az alapvető jogok biztosa szerint „feltehető, hogy a rendőrség munkatársai húzták alá a panaszos nevében a nyilatkozat jogorvoslat igénybevételéről lemondó részét, ezzel megfosztva az intézkedés alá vont személyt panaszjogától, ami sérti a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz fűződő jogát.”

Persze, van harmadik ügy is. A panaszos beadványa szerint feleségével, bérlőként lakták az (eredetileg a panaszos feleségének édesanyja tulajdonát képezett, majd egy ingatlanhasznosító vállalkozás tulajdonába került) ingatlant. A bérleti díj megfizetésének elmulasztása miatt végrehajtási eljárás indult velük szemben, majd sor került a panaszos és családja kilakoltatására is.

A panaszos sérelmezte a végrehajtás módját, a végrehajtási intézkedéseket, különösen a kilakoltatás folyamatát, az intézkedő személyek eljárásrendjét, a vagyontárgyainak megjelölését tartalmazó részletes vagyonleltár hiányát, továbbá azt is, hogy a végrehajtás során az alapítványi segély keretében összegyűjtött vagyontárgyaikat is lefoglalták.

Az alapvető jogok biztosa által megkeresett Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatalvezetője kiemelte, hogy "a panaszos és adóstársai a kilakoltatást követően nem voltak akadályozva abban, hogy az ingóságaikat elszállítsák az ingatlanból." Székely László szerint az igaz, hogy az adósok ugyan valamennyi ingóságot magukhoz vehették volna és elszállíthatták volna a helyszínről, azokhoz bármikor hozzáférhettek volna, azonban erre nyilvánvalóan korlátozott lehetőségük volt annak ismeretében, hogy a kilakoltatást követően valamennyien átmeneti szállásra, hajléktalanszállóra kerültek.

Vajon hova férne el egy árverezés miatt hajléktalanná vált család holmija?
(Illusztráció, Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság)

Az szakmailag egyébként nyilvánvalóan kifogástalan végrehajtási eljárás során kiállított végrehajtási jegyzőkönyv szerint az eljárás során felelős őrzés történt, ami Székely László szerint, annyiban hibás megközelítés, hogy a Polgári Törvénykönyv már nem nevesíti ezt a jogintézményt. Mint azt hangsúlyozta: a felelős őrzés szerepét elsősorban a megbízás nélküli ügyvitel vette át.

A végrehajtó eljárása kapcsán Székely László rámutatott arra is, hogy az ügy hátterét képező, hatályos jogszabályi környezet nem tartalmaz olyan szabályozást, amely a lakás kiürítésének végrehajtása során megnyugtatóan rendezné az ingatlanból eltávolított, de a kötelezett tulajdonában maradt ingóságok kezelését, további jogi sorsát. E jogszabályi hiányosság az álláspontja szerint – a konkrét esettől elvonatkoztatva, általánosan is – önkényes jogértelmezésnek enged teret.

Az első esetben tehát a jogszabályokat végrehajtani, a második esetben értelmezni, a harmadik ügyben pedig megalkotni kellett volna. Ahogy az egy jogállamban elvárható. Úgy tűnik azonban, hogy néha mindez csak jogálom marad.

Gyömbér Béla

 ***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

A kormány számos ponton nem ért egyet az ENSZ-el az emberi jogok területén

A média mérsékelt érdeklődéssel számolt be arról, hogy 2016-ban Magyarország ismételten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa vizsgálata alá került. De akár azt is lehetne mondani, hogy agyonhallgatta. Az mindenesetre tény, hogy az erre kijelölt munkacsoport egy évben három, egyenként kéthetes ülésszakot tart, egy-egy konkrét ország vizsgálatai között pedig nagyjából 5 év telik el.

A régi röszkei előállító pont
(MTI / Kelemen Zoltán Gergely)

A napokban hihetetlen sebességgel terjedt el a legújabb őrület, melynek nyomán a pokémon sikerszériáról újabb, ezúttal dollármilliárdos értékű bőrt készül lehúzni a forgalmazó Niantic. A kiterjesztett valóság, vagy, ha úgy szimpatikusabb, akkor a virtuális valóság kiterjesztése (ezen egyébként szerintem érdemes elgondolkodni) egy teljesen új felhasználói élményt nyújt a mobilkészülékek tulajdonosainak, vagyis mindenkinek. Mármint akik hajlandóak a mobilalkalmazást telepíteni.

A hatalmas népszerűség mellé ugyanis gyorsan megjelentek a jelenség árnyoldalát bemutató hírek. A jelenség jogi oldalát nézve - a játék kritikusai szerint - vélhetően megszaporodnak majd a balesetek, ami kihathat a biztosítási szabályokra is, például úgy, hogy háborús konfliktus mellett, a Pokémon Go használattal összefüggő balesetekért sem fizetnek majd a biztosítók. Vagy csak egy emelt szintű biztosítással.

(Forrás: polygon.com)

A napokban két, alapvetően elmarasztaló jellegű jelentés látott napvilágot, amik külön-külön nem feltétlenül érnék el a közérdeklődés határát. A két ügy pedig meglátásom szerint nagyon is érdekes, mert egy olyan véletlen egybeesést jelentenek, ami a koincidencia kutatói számára évekig tartó forrásanyagot biztosíthatna.

Történt ugyanis, hogy a kormánytól mindenkor független Állami Számvevőszék 2016. július 07-én közétette a jelentését a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. (KINCSINFO Nkft.) tulajdonosi gyakorlásáról és a vagyonával való gazdálkodásának szabályszerűségéről. A vállalkozást a Magyar Állam nevében, a Magyar Államkincstár alapította, nem jövedelemszerzésre irányuló, egyszemélyes nonprofit korlátolt felelősségű társaságként.

A Magyar Államkincstár épülete (Forrás: allamkincstar.gov.hu)

A Városligetben történt események ismételten rámutattak arra, hogy nem konfliktusmentes a tiltakozó lakosság együttélése a vagyonőrként fellépő kopaszokkal. A jelenség mögötti probléma egyáltalán nem új keletű, és jelentős részük visszavezethető a vagyonőr tevékenységet szabályozó törvény hiányosságaira. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény ugyanis legfeljebb addig működik megfelelően, amíg azt tipikus élethelyzetekre kell alkalmazni.

(Forrás:Facebook)

Két panaszos fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, amelynek nyomán, a hatóság előadásában, egy meglehetősen fordulatos, de sajnos talán egyáltalán nem egyedi történet bontakozik ki. A buszjáratot üzemeltető vállalatnak ugyanis egyáltalán nem azért és nem is annak kell fizetnie, amire a címből egyébként következtetni lehetne.

A történet középpontjában ugyanis egy család van. Egyik nap ugyanis két felnőtt és három gyermek szeretett volna egy olyan buszra felszállni, amit egyébként naponta használnak. A sofőr felszólítására felmutatták a menetjegyüket, és kérték, hogy nyissa ki a hátsó ajtót a babakocsi feltolásához. Ekkor szabadultak el az indulatok.

(A kép illusztráció)

Meglehetősen régi idők emlékét idézi az eljárás, melynek eredményeként három afrikai AIDS-kutató nem vehetett részt a Magyarországon, 2016. április 7 és 9 között megrendezésre került, International Workshop for HIV Observational Database (IWHOD) tudományos rendezvényen. Kholoud Porter, aki a szervező intézmény főtitkára és Koen Block, az European AIDS Treatment Group (EATG) vezetője emiatt nyílt levelet írt a magyar külügyminisztériumnak, az érintett afrikai országok nagykövetségeinek és az Európai Bizottságnak is.

A rendezvényt eddig 20 alkalommal rendezték meg a világ legkülönbözőbb pontjain, de soha nem volt még probléma a részt vevők személyével és beutazásával kapcsolatban. Idén nagyjából 180 szakértőt hívtak meg a konferenciára, de mivel legtöbben az EU-ból és az Egyesült Államokból érkeztek, így a többségnek nem volt szüksége magyar vízumra.

Papírok nélkül nincs beutazás
(Kép: Magyar Rendőr/Fortepan)

A sajtó úgy értesült, hogy a tudományos kutatók szállás és egyéb költségeit a konferencia szervezői egyébként minden esetben biztosítani szokták. David H.-U. Haerry, az EATG tagja úgy foglalta össze a történéseket, hogy "ez egy kiemelkedően fontos konferencia, a résztvevők mind komoly kutatók egyetemekről, kórházakból. A lehető legbutább dolog, amit egy rendező ország tehet, hogy nem ad beutazási engedélyt azoknak, akiket meghívtak."

Mint az a híradásokból kiderült: az idén Magyarországon megrendezett konferencia kapcsán, három fekete kutató beutazása lehetetlenült el a vízumkérelmek elbírálása miatt. A sajtó kiemelte azt is, hogy a 13 elfogadott afrikai kérelemből 11 fehér kutatótól származott, kettő pedig feketétől. A beutazás egyébként mindhárom esetben más ok miatt vált lehetetlenné.

Egy ruandai orvos-epidemiológus kutató februárban kért vízumot, de azt csak április hatodikán kapta meg, ráadásul későbbi érvényességgel, így nyilvánvalóan nem tudott részt venni az április 7. és 9. között, Magyarországon megrendezett konferencián. Vagyis az esetében a kérelem pozitív elbírálásban részesült, de az eljárás nem zárult le a kérelmező által várt időn belül.

A kenyai kutatónő - aki a Christian Health Assotiation munkatársa Nairobiban – vízumkérelmére egyáltalán nem reagáltak a hatóságok. Miután minden elérhetőségen érdeklődött és nem kapott érdemi választ, kénytelen volt az utazását lemondani.

Az elutasítás szempontjából a legérdekesebb talán egy dél-afrikai farmakológus esete, aki benyújtotta ugyan a vízumkérelmét, de később a magyar hatóságok további információkat kértek tőle. Ezt követően, 2016. március 31-én megtagadták tőle a vízumot. „A követség szerint a kapott adatok nem voltak megbízhatók, és fennáll a veszélye, hogy a kutató a konferencia után nem térne vissza a hazájába. Az útlevelébe ugyan belekerült a vízum, de ezt utólag érvénytelenítették.” – olvasható az index.hu portálon.

A szervezők természetesen mindhárom ok miatt felháborodtak. Mint elmondták: huszadik éve rendezik meg a konferenciát, de még nem volt rá példa, hogy valaki az esemény után ne tért volna vissza a hazájába. Az eset miatt értesíteni fogják a tudományos közösséget, és a jövőben megfontolják Magyarországon hasonló rendezvény megszervezését.

AIDS-árvák. A Christian Health Assotiation missziós munkát végez Malawiban. A hatóságoknak sikerült megakadályozni a magyarországi AIDS konferenciára való bejutásukat.
(Kép: Cropsci, Forrás: wikipedia.org)

Az első eset részben magyarázható a schengeni vízumkérelmek elbírálásának rendjével. Ilyen esetben ugyanis a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumot kell kérelmezni. Az egységes vízum iránti kérelmet annak a tagállamnak a külképviseletén kell benyújtani, amely ország a látogatás fő úti célja. Kenyában és a Dél-Afrikai Köztársaságban egyébként van magyar külképviselet. Ruandában nincs magyar nagykövetség, konzuli hivatal és tiszteletbeli konzul, a felügyelő képviselet Nairobiban (Kenya) van. Egyébként Ruanda, Magyarországra is akkreditált diplomáciai képviselete pedig Németországban található.

A Konzuli Szolgálat tájékoztatója szerint egyébként a kérelmezőnek a tartózkodás teljes időtartamára és valamennyi schengeni tagállam területére érvényes utazási egészségbiztosítással kell rendelkeznie. Amennyiben a kérelmező nem a fogadó ország állampolgára, szükséges még a jogszerű tartózkodás igazolása. A vízumkérelem teljesítéséhez az általános követelményeken túl az anyagi fedezet meglétét és a beutazási célját is igazolni kell.

A vízumdíjat nem kell leróni harmadik országok olyan kutatóinak, akik tudományos kutatás végzése céljából utaznak, azonban a tanulmányi, vagy más tudományos, továbbképzési célú beutazás esetén is szükséges a fogadó intézmény befogadói igazolása, és a várható magyarországi szálláscím igazolása.

A vízumkérelem elbírálása főszabály szerint 15 napot vehet igénybe (amely indokolt esetben legfeljebb 30, illetve 60 napra meghosszabbítható). Az EU által kötött vízumkönnyítési megállapodásokkal érintett országok esetén az eljárási idő 10 nap, azonban az érintett tudományos kutatók országai nincsenek ezek között felsorolva.  Amennyiben tehát a vízumkérelmek valamikor februárban lettek leadva, úgy – a megfelelő kommunikáció mellett – valóban elképzelhető, hogy egy-egy kérelem elbírálása 60 napig tartson.

Ebben a kontextusban egyébként az a legfurcsább, hogy épp az a kutató kapta meg – igaz már alkalmatlan időpontban – a vízumot, akinek az országával nincs szoros diplomáciai együttműködés, akkreditált nagykövetség és konzuli hivatal hiányában. A kenyai kérelmező esetében viszont nem magyarázható eljárási szabállyal a hivatalos visszajelzés teljes hiánya.

A kérelem ellenőrzésekor felmerülő aggályok esetén ugyanis a konzulátusnak a vízumkérelmet el kell utasítania és az elutasítás okáról – kizárólag személyesen a kérelmezőnek – tájékoztatást kell adnia.  Az érintett kérheti, hogy ez a tájékoztatás írásban is megtörténjen. Az tehát nem fordulhatott volna elő egy schengeni vízumkérelem elbírálásával kapcsolatban, hogy arról semmilyen tájékoztatást ne kapjon a kérelmező.

Elutasítás esetén egyébként a kérelmező jogorvoslattal is élhet. A fellebbezést az elutasító határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül lehet benyújtani a vízumkérelmet elbíráló külképviseletnél. A jogorvoslati kérelemről a Külgazdasági és Külügyminisztérium 15 napon belül dönt. Más kérdés, hogy az egyik esetben még elutasító határozatról sem értesült a kérelmező, a másik esetben pedig nem történt ugyan elutasítás, de a vízum kiadásának időpontja eleve okafogyottá tette a kérelmet.

A harmadik esetben megadott, majd érvénytelenített vízum (Kép: 444.hu)

A dél-afrikai kutató kérelmének elutasításával érdemes külön foglalkozni, mivel az érdemi vizsgálat nyomán, indokolással történt. Amennyire az Porter leveléből megismerhető a kérelem azért lett elutasítva, mert a kapott adatok nem voltak megbízhatóak, és fennállt a veszélye, hogy a kutató – a konferencia után – nem tér vissza a hazájába.

Az első elutasítási ok kötelező és mérlegelést nem engedő esetkört jelent. A kérelmet ugyanis el kell utasítani, ha kétely merül fel a kérelmező által benyújtott támogató dokumentumok hitelességét vagy tartalmuk helytállóságát, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatok megbízhatóságát illetően. Ez persze meglehetősen tág teret enged a kérelmek elbírálásának, hiszen a kétely fogalma inkább szubjektív, semmint objektív körülményt takar.

A második ok, miszerint fennáll a veszélye, hogy a kutató a konferencia után nem térne vissza a hazájába viszont – a körülmények pontosabb ismerete nélkül – egy nagyon nehezen elfogadható indok. A dél-afrikai farmakológus ugyanis a University of Cape Town kutatója. Bár érdemes fenntartásokkal kezelni az egyetemi rangsorokat, de QS World University Rankings az egyetemét a 2015/16-os időszakban a 172. helyre rangsorolja, aminek a közelében sincs magyar felsőoktatási intézmény.

Soweto bádogvárosa (Kép: Matt-80 Forrás: wikipedia.org)

Tudományos szempontból egy AIDS-kutató vélhetően egyébként sem Magyarországon akar letelepedni. Gazdasági racionalitása – pusztán a számok alapján – talán lehetne egy ilyen döntésnek, mivel az egy főre eső GDP a Dél-Afrikai Köztársaságban épp a fele a Magyarországénak, de ebben jelentős szerepet kap a nyomorgó lakosság (például a másfél milliós Soweto bádogváros) óriási mérete, amihez képest az egy főre eső GDP inkább arról árulkodik, hogy óriásiak a jövedelmi különbségek. Kutatóként tehát vélhetően jóval a magyar kollégáinál magasabb fizetést kap az egyetemétől.

A fentiek közül két esetben tehát a schengeni vízumkérelmek elbírálásának általános szabályaival, részben magyarázható a vízumkiadó hatóság eljárása. Egy esetben azonban nem ismert, hogy a kérelmező miért nem kapott érdemi választ a kérelmének az elbírálásáról. Mindazonáltal egy tudományos konferencia résztvevői kapcsán meglehetősen furcsa az elbírálás nehézkessége, ha már a 21. század Magyarországáról van szó.

Összességében tehát mindhárom esetben bürokratikus huzavona miatt nem sikerült a bejutás a kutatóknak a schengeni övezetbe, és emiatt nem tudtak részt venni a kutatási területükön mérvadó, szakmai rendezvényen sem. Jövőre azonban ismét próbálkozhatnak. 2017-ben ugyanis egy másik, schengeni övezetez tartozó EU-tagállam területén, a portugál Lisszabon városában rendezik majd meg a konferenciát.

Gyömbér Béla

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

Egyre élesedik a helyzet Magyarország és a P2P/C2C szolgáltatók között. Az elmúlt hónapokban és évben a magyar sajtó az Uber elleni taxis keresztes hadjárattól volt hangos és a kedélyek most sem csillapodnak. A kormány 2016 június 13-án elfogadta az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről szóló törvényjavaslatot. Ez lehetővé teszi az Uber blokkolását, azonban az Unió egy spanyol ügy kapcsán még közbe szólhat.

Az utóbbi időszakban rengeteg cikk jelent meg a Microsoft jelenlegi marketingstratégiájával és üzletpolitikájával kapcsolatban. Konkrétabban a Windows 10-re történő átváltás kapcsán alkalmazott stratégiára gondolunk, amit sokan támadnak agresszivitása és a felhasználók által elvárttól eltérő működési mechanizmusa miatt. Természetesen nem csak a Windows termékpalettát érinti ez a jelenség, hanem az Office termékcsaládot is.

(Forrás: rockpapershotgun.com)

A téma évek óta nagy szerephez jut a médiában, hol Geréb Ágnes, hol Ternovszky Anna, vagy a Szent Imre Kórházból távozni kényszerült Vass Gabriella ügye kapcsán. Írásunkkal nem célunk, hogy megmondjuk, hol szülj, de segítünk eligazodni a témában, bemutatjuk az itthoni szabályozás gyengeségeit, és rápillantunk, hogy mit mond az Alkotmánybíróság. Ezt a témát ugyanis nem lehet annyival elintézni, hogy csak az a felelős szülő, aki kórházban hozza világra a gyermekét.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) 2015. március 10-én hozta meg ítéletét a Varga és társai kontra Magyarország ügyben. Az ítéletben hazánkat a nem megfelelő fogva tartási körülmények megszüntetésére, valamint preventív, illetve kompenzációs jogorvoslat kialakítására szólította fel. Az EJEB a Varga ügy óta 2016. január 7-éig eltelt időszakban 99 fő részére összesen 1.544.650 euro kártérítési összeget ítélt meg, a legutóbbi adatok szerint pedig a bírósághoz benyújtott ilyen jellegű újabb panaszok száma meghaladja a 4.500-at" - olvasható a jogszabálytervezet hatástanulmányában.

Egy zárka a Budapesti Fegyház és Börtönben 2015. márciusában (Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)

Egy szóban összefoglalva: többet

Vélhetően mindenki olvasott már pro- és kontra véleményeket a kötelező védőoltások hatékonyságával, szükségességével és főleg az esetleges ártalmasságával kapcsolatban. A vita nem új keletű, azonban Székely László, az alapvető jogok biztosa a területen tapasztalható jogalkalmazási ellenmondások és megszaporodott bejelentések nyomán nemrég átfogó vizsgálatot indított a kérdéskörben.

Íme néhány információ, hogy ne az állam vagyonát gyarapítsd vele

Amikor felmerült a tömegközlekedéssel kapcsolatos cikksorozat ötlete, kissé zavarban voltam, mondván nem igazán vagyok járatos a helyközi tömegközlekedésben. Ennek praktikusan az az oka, hogy Budapesten belül szinte kizárólag BKV-val közlekedek, azon kívülre viszont szinte kivétel nélkül autóval, tekintettel arra, hogy két utas esetén nagyjából azonosak a közvetlen költségek (~ üzemanyag) a tömegközlekedés áraival (két fő aktív GDP-termelővel számolva, akik semmiféle kedvezményre nem jogosultak).

A kezdeti zavartságom azonban szertefoszlott, amikor eszembe jutott egy érdekes történet még abból az időszakból, amikor a párom és én egyetemisták voltunk és - a kedvezményekre tekintettel - jóval többet utaztunk helyközi járatokon. Szóval valamikor 6-7 évvel ezelőtt a párom a szülővárosából tartott az "egyetemvárosa" felé. A megérkezés után vette csak észre egy táska hiányát, ami történetesen a laptopját tartalmazta. Az egyetemista bevételeink tekintetében ez meglehetősen komoly érvágást jelentett számunkra, de hiába minden utánajárás (helyközi és helyi tömegközlekedést is igénybe vett az út során), érdeklődés: a táska nem lett meg. Legalábbis aznap.

Milyen esetekben élvezhet védelmet védjegyként egy termék formája? Milyen tanulságokkal szolgálnak a Kit Kat csokoládé formája és Coca Cola palackja körüli jogviták? Cikkünkben körbejárjuk a termék formája és a védjegy megkülönböztető képességének kérdéskörét a közelmúlt fontos jogesetein keresztül.

Az elmúlt időszakban állampolgári bejelentés érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), amelyben egy bejelentő azt kifogásolta, hogya Samsung Electronics Magyar Zrt.,a 12 hónapos kiterjesztett jótállás érvényesítését személyes adatok megadásához köti.

A sokak körében érthető módon népszerű szolgáltatás kapcsán a bejelentő sérelmezte, hogy a kiterjesztett jótállás igénybe vételéhez a terméket regisztrálnia kell a cég honlapján, amelynek során személyes adatait rögzíteni kell, mivel ezt ellentétesnek tartotta az adatvédelmi követelményekkel. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke vizsgálatot indított.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke telefonál (Fotó: HVG.hu)

A MÁV-ról indított cikksorozatunk második részében szó lesz többek közt a késésekről, járatkimaradásokról, a jegyár visszatérítéséről, és a csatlakozásmulasztások miatti kártérítésről is. Gyakrabban vehetjük igénybe az átalány-kártérítést is, mint gondolnánk.

"Nemzeti jelkép meggyalázása miatt jelentették fel a breakzenére játszott himnuszt"

Szokásos esti hírolvasás közben bukkantam a fenti szalagcímmel közölt cikkre. Az eset lényege, hogy a százhuszadik születésnapját ünneplő Vígszínház gálaestjén fellépő TÁP Színház darabjában a Himnusz szövegét brékzenei aláfestéssel adták elő. Az esemény kapcsán többen panasszal fordultak az Országgyűlés Kulturális Bizottságához azzal, hogy a performansz a nemzeti jelkép megsértése bűncselekményének gyanúját veti föl. A Bizottság az eset alapos kivizsgálása érdekében bekérte az előadásról készült felvételt.

Egyszemélyes árnyékbizottságként a vizsgálat közös lefolytatására invitálom a kedves olvasót.

A közérdekű adatok nyilvánossága mellett elkötelezett emberek számára nagyon fontos pillanat volt, amikor a Századvég-tanulmányok végül mindenki számára elérhetővé váltak. Mindez önmagában is hatalmas siker, azonban a közzététel módja is hasonlóan fontos üzenetet hordoz magában. Olyannyira, hogy a torrentezők egy része talán meg is szeppent egy kicsit.

(Forrás: gifszinhaz.hu)

"A MÁV-nak két ellensége van. A négy évszak és az utasok."

Feltehetően élete során már a többségünk igénybe vette a Magyar Államvasutak szolgáltatásait több-kevesebb megelégedettségére. Írásomban arra kerestem a választ, hogy jogunk van-e hangot adni nemtetszésünknek, illetve azt hogyan tehetjük meg. Számtalan oldal és blog foglalkozik a témával, azonban úgy gondolom, hogy a pár évvel ezelőtt megjelent "A világ legjobb panaszlevele" című cikk, amelyet a MÁV-nak címeztek előkelő helyet foglal el a panaszok sorában. (A levél itt érhető el, a levél írójával való keresztnév egyezés pusztán a véletlen műve.)

Exkluzív interjút adott az Ars Boninak Kiss László, volt alkotmánybíró, akinek 2016. március 10-én járt le a mandátuma. Vele beszélgettünk többek közt az alkotmánybíróságon töltött tizennyolc évéről, a döntésekről, különvéleményeiről, melyekre büszke, a munkatársaival és korábbi elnökökkel való kapcsolatáról és az Alkotmánybíróság mantrájáról.

Az Alkotmánybíróság mai, 2016. április 20-ai döntése értelmében nem alaptörvény-ellenes az, hogy a választási eljárásról szóló törvény a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár számára nem biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét.

Apple: troll vagy trollkodják?

A megszokottnál talán kevésbé mély jogi tartalmú, de annál - vagy éppen ezért - érdekesebb mini-botrányra hívták fel a napokban a figyelmemet. Történt ugyanis, hogy az Apple bejelentette a legújabb szabadalmát, amely lényegében egy olyan Mac laptopot jelent, melyen nincs hagyományos billentyűzet, hanem egy érintőképernyő rajzolja majd ki a virtuális gombokat.

Ettől a megoldástól a cég egyfelől a felhasználói élmény fokozódását várja (és egy idő után vélhetően majd "kinézik" az embert billentyűzetes laptoppal), másrészt utat enged a még extrémebb vastagságú, illetve inkább már vékonyságú laptopok fejlesztése felé. Az ismertebb IT újságok és szaklapok lényegében hasonló módon, kíváncsisággal ugyan, de különösebb meglepetés nélkül mutatták be az új szabadalmat.

(Forrás: slashgear.com)

Az utóbbi napokban, a pedagógussztrájk kapcsán felélénkült a vita a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény, immáron hat évvel ezelőtti módosítása kapcsán. Ahogy az MNB botrány kapcsán megfigyelhető volt, ezúttal is számos ellentmondás vagy kérdés jelent meg a médiában, ezért most összefoglalnánk a legfontosabb tudnivalókat a sztrájktörvény kapcsán is.

(Forrás: wikimedia.org; Kép: Munkácsy Mihály, Sztrájk 1895)

A "vasárnapi zárvatartással" összefüggő népszavazási kezdeményezések kapcsán szokatlannak mondható médiafigyelem irányul a Nemzeti Választási Iroda munkájára, illetve általában is a népszavazás intézményére. Ez persze korántsem volt mindig így, ezért összefoglalnék pár érdekes kezdeményezést a közelmúltból. Tudta-e például, hogy - lényegét tekintve - a címben szereplő kérdés is megfordult 2015-ben a Nemzeti Választási Irodánál? Ha nem tudta, az sem probléma: úgysem fog szavazni róla.

(Forrás: icytales.com)

Szép csendben épül és terjeszkedik a magyar internetcenzúra

Van a magyar jogrendszernek egy meglehetősen kevéssé ismert és vizsgált területe, mely az online szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos szabályok között található. Az internetet gyakran használók viszont akaratlanul is belefuthatnak az alábbi, első olvasatra ijesztő szövegbe, ha történetesen nem is volt céljuk tiltott online szerencsejáték szolgáltatás igénybe vétele, mivel kéretlen, "felugró ablakok" is elvezethetnek a nem kívánt, tiltott weboldalakra. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, 2013 óta ugyanis szép csendben felépült és terjeszkedik a magyar internetcenzúra.

(Forrás: komlomedia.hu)

2016. március 23-án számos változás lép hatályba az Európai Unió védjegyjogában. Átkeresztelik a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt? Felül kell vizsgálni a korábbi védjegyeket? Végre illatot is lehet védjegyként regisztrálni? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb újdonságokat, amelyekre a védjegyjogosultaknak érdemes figyelemmel lenniük.

Március 22-én a közösségi védjegyekért felelős Belső Piaci Harmonizációs Hivatal zárva tart, és a hivatal honlapja sem érhető el átmenetileg. A szabadnapot a hivatal dolgozói nem a márciusi mediterrán napsütés élvezetével töltik Alicantéban, hanem a színfalak mögött átállnak az európai uniós védjegy új rendszerére. Ön felkészült a változásokra?

Viszonylag ritka esetnek tekinthető, hogy egy törvény megszületésének minden fázisa akkora médiafigyelmet kapjon, mint ami a postatörvény, majd az MNB törvény módosítása kapcsán volt tapasztalható az utóbbi hetekben. A tét valóban nagy, hiszen a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából alapvető fontosságú kérdések dőlnek majd el, vélhetően hosszú időre. Ezért is fontos összefoglalni a kissé szerteágazó és a médiában néha nem teljesen pontosan bemutatott ügy legfontosabb állomásait, illetve a felmerülő kérdéseket megválaszolni.

(részlet az Ali G Indahouse c. filmből)

Szimbolikus jelentőségű kérdés osztotta meg sok éven keresztül a világ egyik leghíresebb jogi egyetemének tanárait, hallgatóit és a szélesebb közvéleményt. Úgy tűnik, hogy a Massachussets állambeli Cambridge-ben hosszú idő után jelentős lépéssel kerültek közelebb a megoldáshoz.

2015 októberében a Harvard jogi karán hallgatói mozgalom, ennek nyomán pedig novemberben bizottság alakult a kari vezetőség, hallgatók, oktatók, a személyzet, valamint az alumni részvételével. A Martha Minow dékán által felkért és Bruce Mann professzor által vezetett testületnek kényes kérdésben kellett állást foglalnia: mi legyen a sorsa a Harvard Law School hivatalos szimbólumának, amely egy 18. századi rabszolgatartó nagybirtokos család címerén alapul? A dékán március elején továbbította a bizottság jelentését az egyetem vezetése felé.

A vitában természetesen nem a rabszolgasághoz való viszonyulás mentén alakultak ki az álláspontok és véleménykülönbségek.

Az elmúlt években elképesztő népszerűségnek örvendett A szürke ötven árnyalata c. regény, majd annak filmváltozata, lényegében mainstream témává téve a megszokottól eltérő szexualitás kérdéskörét. Az talán közismert tény, hogy Magyarországon, nagykorúak között, a homoszexuális nemi kapcsolat, 1961 óta nem bűncselekmény. Kérdés azonban, hogy hogyan viszonyul a büntetőjog például A szürke ötven árnyalatában olvasható, szexuális játékokhoz.

(Kép: myinforms.com)

Vajon mivel folytatódik? Tettleges becsületsértés? Személyi szabadság megsértése? Aljas célból, védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés? Vagy valami egészen más?

Egyhangú szavazással fogadta el az Országgyűlés a Ptké. módosításáról szóló törvényt, melynek indokolása szerint, a 2016. március 15-i határidő ellenére több tízezer szervezet nem feleltette meg ez idáig létesítő okiratát a Ptk. rendelkezéseinek.
E szervezetek szignifikáns számára való tekintettel, a jogi személyek védelme érdekében a Ptké-ban meghatározott egyes vonatkozó határidők egy évvel történő meghosszabbítása mellett döntött a jogalkotó. Írásunkban azt tekintjük át, hogy kiket és milyen módon érint a változás.

Bár a bevezetése óta szinte minden évben előkerül a téma, sokan talán még mindig nem veszik igénybe a tartós betegségek után járó adókedvezményt, noha jogosultak lennének rá. Az adókedvezményről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet részletesen szabályozza ezt a súlyos fogyatékosság esetében adott, összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményt. Az SZJA bevallások határidejéhez közeledve a téma ismét aktuális.

Hosszú Katinka közgazdaságilag profi sportoló, és mint ilyen, azt csinál, amit akar. De a gond az, hogy jogilag amatőr, és ebben a pillanatban már nem tehet azt, amit akar.

A nagy port kavart Hosszú Katinka-ügyről beszélgettünk Sárközy Tamás egyetemi tanárral, a sportjog kiemelkedő hazai kutatójával. Emellett beszélgettünk egy új sporttörvény megalkotásának kihívásairól, s többek közt arról, hogy miként is értelmezhető a sportjog, kik is a sportjogászok.

(A kép forrása: minap.hu)

Ha nem a hajléktalanok ellen hozták a kaposvári rendeletet, akkor miért?

A válasz: Lex Sámli

Rejt-e vajon életvitelszerű lakhatására szolgáló ingóságot a szatyor?
(Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság)

Az utóbbi időben két fontos határozat is egyértelművé tette, hogy az éjszakai szórakozóhelyek által kedvelt üzleti modell, miszerint megkülönböztetett mértékű belépődíjat szednek a férfiaktól és a nőktől sérti az egyenlő bánásmód követelményét. A döntés lényegében "borítékolható" volt, de ettől függetlenül több fontos megközelítést is kifejtett nemrégiben az Alkotmánybíróság a IV/01584/2014 ügyszámon megindított alkotmányjogi panaszt lezáró, egyben elutasító döntésében.

​Lassan mindennapossá válnak azok az azonosítási formák, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt csak a sci-fi világában léteztek. Egyes filmkategóriák nagy része azzal foglalkozik, hogy hogyan szerezzék meg az "ellenség" ujjlenyomatát, retinájának a mintáját, amivel aztán betörhetnek hozzá és ellophatnak valami fontos dolgot, amely egy nemes célt szolgál. Az általunk jónak vagy rossznak ítélt személyek adatvédelmi szempontból biometrikus azonosító rendszereket akarnak feltörni, kijátszani.

De mi is az a biometrikus azonosító rendszer, amely feltörése kulcs a bosszú, illetve bármely más nemes cél elérése felé?

/avagy fél-szakmai elmélkedések Valentin nap alkalmából/

Nemrégiben egy ügyvédi kamarai előadáson meglepve hallottuk, hogy a gyakorlat alapján házastársak is köthetnek, kötnek egymás között tartási szerződést, mi több, ezt később fel is bonthatják arra való hivatkozással, hogy a tartás teljesítése túlontúl terhes; a teljesítés nem elvárható. Házasként be kell vallanunk, szíven ütött minket ez a hír. Hát nem azt ígértük, hogy jóban-rosszban; holtomiglan-holtodiglan? Hogy is volt ez azon a szép napon?

Anne Frank naplójának szerzői jogi védelmi ideje 2016. január 1-jén lejárt. Vagy mégsem? Szerzői jogi háború és védjegyjogi vezércsel - cikkünkben a történelmi és irodalmi szempontból is jelentős mű szerzői jogi sorsát járjuk körbe az Anne Frank Alapítvány és szellemitulajdon-védelmi hivatalok csatározásait követve.

Európát és az egész világot megrázta 2001-es New York-i, a 2004-es madridi, majd a 2005-ös londoni terrortámadás. Az Európai Unió Bel‑ és Igazságügyi Tanácsa 2002. december 19-én már kifejezetten hangsúlyozta, hogy az elektronikus hírközlési lehetőségek jelentős növekedése következtében az elektronikus hírközlési eszközök használatával kapcsolatos adatok különös jelentőséggel bírnak, és így értékes eszközt jelentenek a bűncselekmények - különösen a szervezett bűnözés - megelőzése, kivizsgálása, felderítése és üldözése során.

Komoly kérdéseket vet fel egy évek alatt átgondoltan kidolgozott magánjogi törvény rövid időn belüli módosítása. Magát a törvény kidolgozottságát, minőségét kérdőjelezik meg azok a jogpolitikai indokok, amelyek egy magánjogi kódex módosítását tűzik ki célul, és nem engedik érvényesülni a kipróbálatlan normákat. Ezek a jogpolitikai döntéstervezetek már a jogbiztonság kérdéskörét is feszegetik.

Évek óta probléma nélkül működő vállalkozást vezet, majd egyik nap érkezik egy levél, amelyben egy obskúrus cég felszólítja arra, hogy védjegybitorlás címén fizessen meg több millió forintot? Mi több, a "jogosult" azt is elvárja öntől, hogy megváltoztassa a cége jól ismert és jól bejáratott nevét?

Ne dőljön be! Védjegyjogi önvédelmi gyorstalpalónk következik.

Az ügyvédek nehezen igazodnak a megváltozott körülményekhez, igényekhez és technikai kihívásokhoz. Céljuk a régi "elefántcsonttorony" fenntartása, ameddig csak lehet Az anakronisztikus, és a piac és a kor elvárásainak egyre kevésbé megfelelő szabályokhoz való ragaszkodás mellett pedig egyre nehezebb elhitetni a világgal, hogy valóban az ügyfél, és nem csupán a saját érdekeit képviselik.

A mai napon a mozikba kerül a 2007-2008-as gazdasági válság kirobbanásának körülményei között játszódó film, a Nagy Dobás.

A Wall Street Farkasából kiindulva ebben a filmben is minden bizonnyal repkedni fognak a különböző szakkifejezések és rövidítések, amiket a hozzájuk fűzött rövid magyarázatok ellenére nem mindig könnyű követni. A válság előzményeinek rövid áttekintése pedig esetleg olyanoknak is kedvet csinálhat a filmhez, akiket eddig nem különösebben foglalkoztattak a pénzügyi krízis okai.

Vágjunk hát bele!

"Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez." (Alaptörvény XXV. cikk)

E mondat hallatán még egy alkotmányjog előadáson ülő egyetemi hallgatót is fagyos unalom keríti a hatalmába, majd halkan zizegő horkolás morajlik végig a padsorok között. Olvasóink éberségét szent célként kitűzve - életbeli példákon keresztül - mégis érdemes szemügyre venni az "alapjogi ágyúként" dübörgő petíciós jogot! A szövegben szereplő példák nem a képzelet szüleményei...

Hatékony koordináció helyett alapjogok sérelméhez vezethetett a Parlagfű Bejelentő Rendszer működése

(Kép forrása: life.hu)

A parlagfű elleni védekezés egyik leghatékonyabb és innovatív módjaként került átadásra 2013-ban a Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR). Az illetékes minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vezetősége pedig még egy évvel később is meg volt győződve arról, hogy részben a PBR-nek köszönhetően sikerült elérni, hogy egyre több földtulajdonos, illetve földhasználó irtsa a földjén felbukkanó gyomnövényt. Három év, a parlagfűmentes környezetért tenni akaró civilek és az alapvető jogok biztosa által indított vizsgálat kellett ahhoz, hogy bebizonyosodjon: a rendszer nemhogy nem hatékony, de még a közérdekű bejelentések kezeléséhez szükséges minimumokat sem teljesíti.

Az elmúlt napokban újra hangot kaptak azok a nézetek, melyek szerint a kötelező sorkatonai szolgálatot ismét be kellene vezetni Magyarországon. Maga Kövér László házelnök is úgy fogalmazott, hogy "a terrorizmus és az illegális migrációval összefüggésben terjedő bizonytalanság miatt egyáltalán nem kizárt, hogy a nem túl távoli jövőben sor kerül a sorkötelezettség visszaállítására". Bár kormányoldalról Kósa Lajos frakcióvezető is megerősítette az RTL híradónak, hogy napirenden van a sorkatonaság visszaállítása, a miniszterelnök mindezt egyértelműen cáfolta, és kijelentette, hogy "sem most, sem később nem kívánnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, semmilyen módon nem tervezik megnyitni ezt a kérdést Magyarországon". Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogy alkotmányosan milyen út állna rendelkezésre, ha egyszer mégis egységesen a visszaállítás mellett tenné le voksát a Kormány.

Árkedvezményt ígértünk? Ja bocs, mégse! Költői túlzással, ez volt a Fressnapf válasza, miután egy csalódott vásárló számon kérte rajtuk, hogy miért nem teljesítik, amit a pontgyűjtő akciójukban vállaltak. De, hogy szó ne érje a ház elejét, vigasztalásul felajánlottak egy csomag jutalomfalatot. Hát lehet ilyet? Palira vehető a fogyasztó? Megsúgjuk: nem. Tényfeltáró riportunk következik.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara sajtóközleményben reagál Vékás Lajos nyílt levelére.

"A polgári törvénykönyv nem egy tudományos cikk, hanem egy, az életünket szabályozó jogszabály."

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara leszögezi: az új Polgári Törvénykönyv megszületése a 2013-as év kiemelkedő eseménye volt, a modern magyar jogtörténet mérföldköve. Hosszú munka előzte meg, s egy vitathatatlanul nagyszerű, kiemelkedő magánjogi alkotás jött létre. Az új Ptk. nem csak újszerű megoldásokat tartalmaz, de tagadhatatlanul érződik a résztvevők kreativitása, jobbító szándéka és az az alaposság, amellyel a bírói gyakorlatot kívánták a kódex részévé tenni.

Legutóbbi írásunkban egy személyes beszámolót olvashattatok a Transparency International berlini főtitkárságán töltött időről. Ma ugyanezt a látogatást mutatjuk be nektek egy bölcsész szemszögéből.

Mégis hogyan lehet mérni egy szervezet munkáját, amely olyan nehezen számszerűsíthető jelenség ellen harcol, mint a világon mindenhol jelenlévő korrupció? November közepén két napot töltöttem a Transparency International berlini titkárságán.

Mészáros Ádám párkapcsolati mediátorral készített interjúnk első részében olvashattatok többek között a házassági, párkapcsolati mediáció lényegéről, módszertanáról, jellegzetes ügyekről és konfliktuskezelésről. Az interjú második részében a mediáció hazai jogi hátteréről, szabályozási kérdésekről és az ezekben megjelenő jogpolitikai szempontokról beszélgettünk. Az interjú végén szóba kerül a házasság szerepe is.

Körülbelül másfél éve robbant ki a "nők ingyenbulijáról" szóló közéleti vita. Mint ismeretes: az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a panaszosnak adott igazat, döntésével pedig a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is egyetértett. Az ügyben rengeteg szakmai hozzászólás és publicisztika született pro és kontra, a Doboz pedig Facebook-oldalán virtuális polgári engedetlenséggel is kacérkodott.

Mivel foglalkozik és hogyan dolgozik egy mediátor? Kétrészes interjúnk első felvonásában a hazai mediátori szakma egyik fiatal és sikeres képviselőjét, Mészáros Ádámot kérdeztük a házassági, párkapcsolati mediáció lényegéről, módszertanáról, jellegzetes ügyekről és konfliktuskezelésről, illetve a mediátori pálya sajátosságairól és jövőjéről.

Kevesebb mint két évvel az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépését követően úgy tűnik, hogy a kormány a kódex jelentős módosításáról döntött. A módosítás téziseiről a Magyar Jogászegylet 2016. január 18-án tart nyilvános vitát. Vékás Lajos, aki korábban az új Ptk. előkészítését vezette, nyílt levélben tiltakozik a kormányzati szándék ellen. A nyílt levelet az alábbiakban változtatás nélkül közöljük. (A Jogászvilág.hu írása)

Robotok vehetik át az ügyvédek helyét? Automatizálható-e egy tárgyalás vagy a szerződésírás? A mesterséges intelligencia fejlődésének jogászokat érintő kérdéseiről a New York Times közölt cikket az év első napjaiban.

Vidám, életunt, sírós, szószátyár, szófukar, értetlenkedő... Ez csak néhány a bírósági panasznap ügyféltípusai közül. Mai írásunkban rendszereztük a bírósági panasznap főszereplőit, s bepillantást nyerhettek a bírósági panasznap "rondabugyrába".