Egy szóban összefoglalva: többet

Vélhetően mindenki olvasott már pro- és kontra véleményeket a kötelező védőoltások hatékonyságával, szükségességével és főleg az esetleges ártalmasságával kapcsolatban. A vita nem új keletű, azonban Székely László, az alapvető jogok biztosa a területen tapasztalható jogalkalmazási ellenmondások és megszaporodott bejelentések nyomán nemrég átfogó vizsgálatot indított a kérdéskörben.

A büntetőjogi hét zárásaként utolsó ilyen témájú írásunk következik, mellyel be is vezetjük következő heti témánkat, az alkotmányjogot. Most a gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszakkal, illetve annak elévülésével foglalkozunk. Ki ne emlékezne a hírekből arra, hogy Sipos Pál középiskolai magyartanár évtizedekkel ezelőtt szexuális játékokba vonta be tanítványait, de az elévülési szabályok miatt ma már nem büntethető? Az ügy komoly visszhangot keltett a sajtóban és a közvéleményben, és hivatkozási alapként szolgált az új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban Btk.) módosításához.

Mára alapvető emberi jog lett, hogy a szülők meghatározhatják a születendő gyermekeik számát. Erre rengeteg lehetőségük van: a fogamzásgátlástól kezdve a művi meddővé tételig. De mi történik a fogyatékos gyermek nem kívánt megszületése esetén? Lehet-e a megszületését kárként felfogni? És mégis kinek kár ez: a gyermeknek, mert így kell leélnie az életét, vagy a szülőknek, mert megfosztották őket annak a döntésnek a jogától, hogy fogyatékosként is vállalják a gyermeket? E heti cikksorozatunkban a jog világának egészségügyhöz kapcsolódó oldalát mutatjuk be nektek. Mehet?