"Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez." (Alaptörvény XXV. cikk)

E mondat hallatán még egy alkotmányjog előadáson ülő egyetemi hallgatót is fagyos unalom keríti a hatalmába, majd halkan zizegő horkolás morajlik végig a padsorok között. Olvasóink éberségét szent célként kitűzve - életbeli példákon keresztül - mégis érdemes szemügyre venni az "alapjogi ágyúként" dübörgő petíciós jogot! A szövegben szereplő példák nem a képzelet szüleményei...

Hatékony koordináció helyett alapjogok sérelméhez vezethetett a Parlagfű Bejelentő Rendszer működése

(Kép forrása: life.hu)

A parlagfű elleni védekezés egyik leghatékonyabb és innovatív módjaként került átadásra 2013-ban a Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR). Az illetékes minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vezetősége pedig még egy évvel később is meg volt győződve arról, hogy részben a PBR-nek köszönhetően sikerült elérni, hogy egyre több földtulajdonos, illetve földhasználó irtsa a földjén felbukkanó gyomnövényt. Három év, a parlagfűmentes környezetért tenni akaró civilek és az alapvető jogok biztosa által indított vizsgálat kellett ahhoz, hogy bebizonyosodjon: a rendszer nemhogy nem hatékony, de még a közérdekű bejelentések kezeléséhez szükséges minimumokat sem teljesíti.

Az elmúlt napokban újra hangot kaptak azok a nézetek, melyek szerint a kötelező sorkatonai szolgálatot ismét be kellene vezetni Magyarországon. Maga Kövér László házelnök is úgy fogalmazott, hogy "a terrorizmus és az illegális migrációval összefüggésben terjedő bizonytalanság miatt egyáltalán nem kizárt, hogy a nem túl távoli jövőben sor kerül a sorkötelezettség visszaállítására". Bár kormányoldalról Kósa Lajos frakcióvezető is megerősítette az RTL híradónak, hogy napirenden van a sorkatonaság visszaállítása, a miniszterelnök mindezt egyértelműen cáfolta, és kijelentette, hogy "sem most, sem később nem kívánnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, semmilyen módon nem tervezik megnyitni ezt a kérdést Magyarországon". Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogy alkotmányosan milyen út állna rendelkezésre, ha egyszer mégis egységesen a visszaállítás mellett tenné le voksát a Kormány.

Árkedvezményt ígértünk? Ja bocs, mégse! Költői túlzással, ez volt a Fressnapf válasza, miután egy csalódott vásárló számon kérte rajtuk, hogy miért nem teljesítik, amit a pontgyűjtő akciójukban vállaltak. De, hogy szó ne érje a ház elejét, vigasztalásul felajánlottak egy csomag jutalomfalatot. Hát lehet ilyet? Palira vehető a fogyasztó? Megsúgjuk: nem. Tényfeltáró riportunk következik.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara sajtóközleményben reagál Vékás Lajos nyílt levelére.

"A polgári törvénykönyv nem egy tudományos cikk, hanem egy, az életünket szabályozó jogszabály."

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara leszögezi: az új Polgári Törvénykönyv megszületése a 2013-as év kiemelkedő eseménye volt, a modern magyar jogtörténet mérföldköve. Hosszú munka előzte meg, s egy vitathatatlanul nagyszerű, kiemelkedő magánjogi alkotás jött létre. Az új Ptk. nem csak újszerű megoldásokat tartalmaz, de tagadhatatlanul érződik a résztvevők kreativitása, jobbító szándéka és az az alaposság, amellyel a bírói gyakorlatot kívánták a kódex részévé tenni.

Legutóbbi írásunkban egy személyes beszámolót olvashattatok a Transparency International berlini főtitkárságán töltött időről. Ma ugyanezt a látogatást mutatjuk be nektek egy bölcsész szemszögéből.

Mégis hogyan lehet mérni egy szervezet munkáját, amely olyan nehezen számszerűsíthető jelenség ellen harcol, mint a világon mindenhol jelenlévő korrupció? November közepén két napot töltöttem a Transparency International berlini titkárságán.

Mészáros Ádám párkapcsolati mediátorral készített interjúnk első részében olvashattatok többek között a házassági, párkapcsolati mediáció lényegéről, módszertanáról, jellegzetes ügyekről és konfliktuskezelésről. Az interjú második részében a mediáció hazai jogi hátteréről, szabályozási kérdésekről és az ezekben megjelenő jogpolitikai szempontokról beszélgettünk. Az interjú végén szóba kerül a házasság szerepe is.

Körülbelül másfél éve robbant ki a "nők ingyenbulijáról" szóló közéleti vita. Mint ismeretes: az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a panaszosnak adott igazat, döntésével pedig a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is egyetértett. Az ügyben rengeteg szakmai hozzászólás és publicisztika született pro és kontra, a Doboz pedig Facebook-oldalán virtuális polgári engedetlenséggel is kacérkodott.

Mivel foglalkozik és hogyan dolgozik egy mediátor? Kétrészes interjúnk első felvonásában a hazai mediátori szakma egyik fiatal és sikeres képviselőjét, Mészáros Ádámot kérdeztük a házassági, párkapcsolati mediáció lényegéről, módszertanáról, jellegzetes ügyekről és konfliktuskezelésről, illetve a mediátori pálya sajátosságairól és jövőjéről.

Kevesebb mint két évvel az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépését követően úgy tűnik, hogy a kormány a kódex jelentős módosításáról döntött. A módosítás téziseiről a Magyar Jogászegylet 2016. január 18-án tart nyilvános vitát. Vékás Lajos, aki korábban az új Ptk. előkészítését vezette, nyílt levélben tiltakozik a kormányzati szándék ellen. A nyílt levelet az alábbiakban változtatás nélkül közöljük. (A Jogászvilág.hu írása)

Robotok vehetik át az ügyvédek helyét? Automatizálható-e egy tárgyalás vagy a szerződésírás? A mesterséges intelligencia fejlődésének jogászokat érintő kérdéseiről a New York Times közölt cikket az év első napjaiban.

Vidám, életunt, sírós, szószátyár, szófukar, értetlenkedő... Ez csak néhány a bírósági panasznap ügyféltípusai közül. Mai írásunkban rendszereztük a bírósági panasznap főszereplőit, s bepillantást nyerhettek a bírósági panasznap "rondabugyrába".