Íme néhány információ, hogy ne az állam vagyonát gyarapítsd vele

Amikor felmerült a tömegközlekedéssel kapcsolatos cikksorozat ötlete, kissé zavarban voltam, mondván nem igazán vagyok járatos a helyközi tömegközlekedésben. Ennek praktikusan az az oka, hogy Budapesten belül szinte kizárólag BKV-val közlekedek, azon kívülre viszont szinte kivétel nélkül autóval, tekintettel arra, hogy két utas esetén nagyjából azonosak a közvetlen költségek (~ üzemanyag) a tömegközlekedés áraival (két fő aktív GDP-termelővel számolva, akik semmiféle kedvezményre nem jogosultak).

A kezdeti zavartságom azonban szertefoszlott, amikor eszembe jutott egy érdekes történet még abból az időszakból, amikor a párom és én egyetemisták voltunk és - a kedvezményekre tekintettel - jóval többet utaztunk helyközi járatokon. Szóval valamikor 6-7 évvel ezelőtt a párom a szülővárosából tartott az "egyetemvárosa" felé. A megérkezés után vette csak észre egy táska hiányát, ami történetesen a laptopját tartalmazta. Az egyetemista bevételeink tekintetében ez meglehetősen komoly érvágást jelentett számunkra, de hiába minden utánajárás (helyközi és helyi tömegközlekedést is igénybe vett az út során), érdeklődés: a táska nem lett meg. Legalábbis aznap.

Egyhangú szavazással fogadta el az Országgyűlés a Ptké. módosításáról szóló törvényt, melynek indokolása szerint, a 2016. március 15-i határidő ellenére több tízezer szervezet nem feleltette meg ez idáig létesítő okiratát a Ptk. rendelkezéseinek.
E szervezetek szignifikáns számára való tekintettel, a jogi személyek védelme érdekében a Ptké-ban meghatározott egyes vonatkozó határidők egy évvel történő meghosszabbítása mellett döntött a jogalkotó. Írásunkban azt tekintjük át, hogy kiket és milyen módon érint a változás.

Hosszú Katinka közgazdaságilag profi sportoló, és mint ilyen, azt csinál, amit akar. De a gond az, hogy jogilag amatőr, és ebben a pillanatban már nem tehet azt, amit akar.

A nagy port kavart Hosszú Katinka-ügyről beszélgettünk Sárközy Tamás egyetemi tanárral, a sportjog kiemelkedő hazai kutatójával. Emellett beszélgettünk egy új sporttörvény megalkotásának kihívásairól, s többek közt arról, hogy miként is értelmezhető a sportjog, kik is a sportjogászok.

(A kép forrása: minap.hu)

/avagy fél-szakmai elmélkedések Valentin nap alkalmából/

Nemrégiben egy ügyvédi kamarai előadáson meglepve hallottuk, hogy a gyakorlat alapján házastársak is köthetnek, kötnek egymás között tartási szerződést, mi több, ezt később fel is bonthatják arra való hivatkozással, hogy a tartás teljesítése túlontúl terhes; a teljesítés nem elvárható. Házasként be kell vallanunk, szíven ütött minket ez a hír. Hát nem azt ígértük, hogy jóban-rosszban; holtomiglan-holtodiglan? Hogy is volt ez azon a szép napon?

Komoly kérdéseket vet fel egy évek alatt átgondoltan kidolgozott magánjogi törvény rövid időn belüli módosítása. Magát a törvény kidolgozottságát, minőségét kérdőjelezik meg azok a jogpolitikai indokok, amelyek egy magánjogi kódex módosítását tűzik ki célul, és nem engedik érvényesülni a kipróbálatlan normákat. Ezek a jogpolitikai döntéstervezetek már a jogbiztonság kérdéskörét is feszegetik.