Hiánypótló állásfoglalás jelent meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság weboldalán a hangfelvételek készítéséről, megismerhetőségéről és a másolat kiadásához való jogról. A kérdéskör egészen biztosan sokakat érdekel. Már korábban is kiadásra került egy ajánlás, azonban úgy tűnik, hogy néhány fontos részletkérdés még tisztázásra szorult.

A most vizsgált jogterület tehát a szolgáltatókkal folytatott telefonbeszélgetések rögzítésének problémaköre. Egy, 2015. május 9-én összeállított tájékoztató szerint a telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervezetek a hívások rögzítése szempontjából adatkezelőknek tekintendőek, így felelősek az érintettek információs önrendelkezési jogának biztosításáért, valamint az adatbiztonsági követelmények teljesítéséért.

Az adatkezelés korlátjaként került meghatározásra, hogy a hangfelvételt kezelni csak a cél megvalósulásához szükséges ideig és mértékben lehet kezelni. A szolgáltató ezért kizárólag a jogszabály által előírt, illetve az előfizetői szerződésből eredő igények teljesítéséhez szükséges ideig kezelheti a hangfelvételt. Ezt követően a rögzített adatállományt - beleértve minden biztonsági másolatot - törölni kell.

(Forrás: spybusters.blogspot.com)

Két panaszos fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, amelynek nyomán, a hatóság előadásában, egy meglehetősen fordulatos, de sajnos talán egyáltalán nem egyedi történet bontakozik ki. A buszjáratot üzemeltető vállalatnak ugyanis egyáltalán nem azért és nem is annak kell fizetnie, amire a címből egyébként következtetni lehetne.

A történet középpontjában ugyanis egy család van. Egyik nap ugyanis két felnőtt és három gyermek szeretett volna egy olyan buszra felszállni, amit egyébként naponta használnak. A sofőr felszólítására felmutatták a menetjegyüket, és kérték, hogy nyissa ki a hátsó ajtót a babakocsi feltolásához. Ekkor szabadultak el az indulatok.

(A kép illusztráció)

Az elmúlt időszakban állampolgári bejelentés érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), amelyben egy bejelentő azt kifogásolta, hogya Samsung Electronics Magyar Zrt.,a 12 hónapos kiterjesztett jótállás érvényesítését személyes adatok megadásához köti.

A sokak körében érthető módon népszerű szolgáltatás kapcsán a bejelentő sérelmezte, hogy a kiterjesztett jótállás igénybe vételéhez a terméket regisztrálnia kell a cég honlapján, amelynek során személyes adatait rögzíteni kell, mivel ezt ellentétesnek tartotta az adatvédelmi követelményekkel. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke vizsgálatot indított.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke telefonál (Fotó: HVG.hu)

Viszonylag ritka esetnek tekinthető, hogy egy törvény megszületésének minden fázisa akkora médiafigyelmet kapjon, mint ami a postatörvény, majd az MNB törvény módosítása kapcsán volt tapasztalható az utóbbi hetekben. A tét valóban nagy, hiszen a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából alapvető fontosságú kérdések dőlnek majd el, vélhetően hosszú időre. Ezért is fontos összefoglalni a kissé szerteágazó és a médiában néha nem teljesen pontosan bemutatott ügy legfontosabb állomásait, illetve a felmerülő kérdéseket megválaszolni.

(részlet az Ali G Indahouse c. filmből)

Az utóbbi időben két fontos határozat is egyértelművé tette, hogy az éjszakai szórakozóhelyek által kedvelt üzleti modell, miszerint megkülönböztetett mértékű belépődíjat szednek a férfiaktól és a nőktől sérti az egyenlő bánásmód követelményét. A döntés lényegében "borítékolható" volt, de ettől függetlenül több fontos megközelítést is kifejtett nemrégiben az Alkotmánybíróság a IV/01584/2014 ügyszámon megindított alkotmányjogi panaszt lezáró, egyben elutasító döntésében.