Az utóbbi napokban, a pedagógussztrájk kapcsán felélénkült a vita a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény, immáron hat évvel ezelőtti módosítása kapcsán. Ahogy az MNB botrány kapcsán megfigyelhető volt, ezúttal is számos ellentmondás vagy kérdés jelent meg a médiában, ezért most összefoglalnánk a legfontosabb tudnivalókat a sztrájktörvény kapcsán is.

(Forrás: wikimedia.org; Kép: Munkácsy Mihály, Sztrájk 1895)

Komoly kérdéseket vet fel egy évek alatt átgondoltan kidolgozott magánjogi törvény rövid időn belüli módosítása. Magát a törvény kidolgozottságát, minőségét kérdőjelezik meg azok a jogpolitikai indokok, amelyek egy magánjogi kódex módosítását tűzik ki célul, és nem engedik érvényesülni a kipróbálatlan normákat. Ezek a jogpolitikai döntéstervezetek már a jogbiztonság kérdéskörét is feszegetik.

Kevesebb mint két évvel az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépését követően úgy tűnik, hogy a kormány a kódex jelentős módosításáról döntött. A módosítás téziseiről a Magyar Jogászegylet 2016. január 18-án tart nyilvános vitát. Vékás Lajos, aki korábban az új Ptk. előkészítését vezette, nyílt levélben tiltakozik a kormányzati szándék ellen. A nyílt levelet az alábbiakban változtatás nélkül közöljük. (A Jogászvilág.hu írása)

Őrködik-e a köztársasági elnök az államszervezet demokratikus működése felett? Vagy valóban minden esetben aláírási kötelezessége lenne?

Az alkotmányjogi hét keretében már bemutattuk nektek, hogyan kell jól megírni egy alkotmányjogi panaszt, illetve vizsgáltuk, alapjog-e az internet. Ma egy, a mindenkori köztársasági elnöknek is tanulságos írást mutatunk be nektek: Áder János köztársasági elnök 2013. a március 13-i közleményére hivatkozva kielemezzük, kötelezettségről vagy lehetőségről van szó az Alaptörvény módosításainak aláírása kapcsán.