A téma évek óta nagy szerephez jut a médiában, hol Geréb Ágnes, hol Ternovszky Anna, vagy a Szent Imre Kórházból távozni kényszerült Vass Gabriella ügye kapcsán. Írásunkkal nem célunk, hogy megmondjuk, hol szülj, de segítünk eligazodni a témában, bemutatjuk az itthoni szabályozás gyengeségeit, és rápillantunk, hogy mit mond az Alkotmánybíróság. Ezt a témát ugyanis nem lehet annyival elintézni, hogy csak az a felelős szülő, aki kórházban hozza világra a gyermekét.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) 2015. március 10-én hozta meg ítéletét a Varga és társai kontra Magyarország ügyben. Az ítéletben hazánkat a nem megfelelő fogva tartási körülmények megszüntetésére, valamint preventív, illetve kompenzációs jogorvoslat kialakítására szólította fel. Az EJEB a Varga ügy óta 2016. január 7-éig eltelt időszakban 99 fő részére összesen 1.544.650 euro kártérítési összeget ítélt meg, a legutóbbi adatok szerint pedig a bírósághoz benyújtott ilyen jellegű újabb panaszok száma meghaladja a 4.500-at" - olvasható a jogszabálytervezet hatástanulmányában.

Egy zárka a Budapesti Fegyház és Börtönben 2015. márciusában (Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)

Miért van szükség a kisebbségek védelmére? Milyen a magyarországi és az Európai Unión belüli romák helyzete a jog szempontjából? Kell-e új szabályozás a roma kisebbség védelme érdekében? Megvalósul-e ma Magyarországon az egyenlő oktatáshoz való jog?

A hét zárásaként a diszkrimináció és az egyenlő oktatáshoz való jog kapcsán többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szalai Anikóval, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusával, akit a közelmúltban Herczegh Géza emléklappal tüntettek ki a "Protection of the Roma Minority under International and European Law" c. kisebbségvédelmi monográfiája elismeréseképpen.