A kormány számos ponton nem ért egyet az ENSZ-el az emberi jogok területén

A média mérsékelt érdeklődéssel számolt be arról, hogy 2016-ban Magyarország ismételten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa vizsgálata alá került. De akár azt is lehetne mondani, hogy agyonhallgatta. Az mindenesetre tény, hogy az erre kijelölt munkacsoport egy évben három, egyenként kéthetes ülésszakot tart, egy-egy konkrét ország vizsgálatai között pedig nagyjából 5 év telik el.

A régi röszkei előállító pont
(MTI / Kelemen Zoltán Gergely)

Egyhangú szavazással fogadta el az Országgyűlés a Ptké. módosításáról szóló törvényt, melynek indokolása szerint, a 2016. március 15-i határidő ellenére több tízezer szervezet nem feleltette meg ez idáig létesítő okiratát a Ptk. rendelkezéseinek.
E szervezetek szignifikáns számára való tekintettel, a jogi személyek védelme érdekében a Ptké-ban meghatározott egyes vonatkozó határidők egy évvel történő meghosszabbítása mellett döntött a jogalkotó. Írásunkban azt tekintjük át, hogy kiket és milyen módon érint a változás.

Az ügyvédek nehezen igazodnak a megváltozott körülményekhez, igényekhez és technikai kihívásokhoz. Céljuk a régi "elefántcsonttorony" fenntartása, ameddig csak lehet Az anakronisztikus, és a piac és a kor elvárásainak egyre kevésbé megfelelő szabályokhoz való ragaszkodás mellett pedig egyre nehezebb elhitetni a világgal, hogy valóban az ügyfél, és nem csupán a saját érdekeit képviselik.

Ma az alkotmányjogi panasszal foglalkozunk az alkotmányjogi hét keretében. Hoppá! Mi az az alkotmányjogi panasz? Az alkotmánybírósági alapjogvédelem talán legfontosabb eszköze a hétköznapi ember számára, a bírósági utólagos normakontroll és az alapvető jogok biztosának utólagos normakontroll-indítványa mellett, hiszen ez a legkézzelfoghatóbb az állampolgárok részéről.

Emiatt kívánom cikkemben ezt az intézményt megvizsgálni, és bemutatni, mit vizsgál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatban, s ezáltal - remélhetőleg - segíteni mindenki (jogász és nem jogász) munkáját, aki az Alkotmánybírósághoz szeretne fordulni.

Bármi, amit a kommentelőink írnak, felhasználható ellenünk?

Az internetes kommentek gyakran sértenek személyiségi jogokat, az Alkotmánybíróság ezzel foglalkozó határozata viszont túlzó mértékű terhet ró a portálokra, a döntés szűkíti a véleménynyilvánítás szabadságának határát. Javaslatot teszünk egy rugalmasabb és használhatóbb szabályozásra.