A kormány számos ponton nem ért egyet az ENSZ-el az emberi jogok területén
A média mérsékelt érdeklődéssel számolt be arról, hogy 2016-ban Magyarország ismételten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa vizsgálata alá került. De akár azt is lehetne mondani, hogy agyonhallgatta. Az mindenesetre tény, hogy az erre kijelölt munkacsoport egy évben három, egyenként kéthetes ülésszakot tart, egy-egy konkrét ország vizsgálatai között pedig nagyjából 5 év telik el.
A régi röszkei előállító pont
(MTI / Kelemen Zoltán Gergely)
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy emberi jogi felülvizsgálati eljárás, ami az ENSZ összes országát ellenőrzi. Fő célja, hogy fejlessze az emberi jogok helyzetét a tagországokban, és - ha bekövetkezik - felhívja a figyelmet a jogsértésekre - olvasható az Amnesty International összefoglalójában.
"Mivel jelenleg semmilyen hasonló általános eljárás nem létezik, a UPR az ENSZ legfőbb eszköze arra, hogy a tagállamait időről-időre emlékeztesse, milyen felelősségük van az emberi jogok biztosításában és tiszteletben tartásában. Ban Ki-moon ENSZ főtitkár szerint: „A UPR remek eszköz arra, hogy az emberi jogokat terjesszük és fejlesszük a világ legsötétebb sarkaiban.”
A magyar emberi jogi helyzetet, egy Trócsányi László igazságügyi miniszter által vezetett delegáció mutatta be, az esedékes UPR felülvizsgálat során, 2016. május 4-én, Genfben. A tárcavezető ismertette a Tanács előtt hazánk emberi jogi helyzetét, valamint a legutóbbi 2011-ben kapott ajánlások teljesítését.
Trócsányi László igazságügyi miniszter és Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára – a kormany.hu beszámolója szerint – pozitív változásokról számoltak be, melyek szerintük részben levezethetőek az Alaptörvény elfogadásából, részben pedig a kormány vívmányainak tudhatóak be, különösen "a sérülékeny csoportok, vagyis a nők, gyermekek, idősek, fogyatékossággal élők, a roma közösség helyzetét javító intézkedések."
Hogy mindezt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa mennyiben fogadta el az meglehetősen érdekes kérdés. Annyi bizonyos, hogy a vizsgált területen, vagyis az emberi jogok területén, a kormány vívmányai ellenére is, mintegy 221 ajánlást fogalmazott meg az ENSZ. A kormány pedig máris mérlegelte ezen ajánlásokat, és úgy döntött, a 1374/2016. (VII. 21.) Korm. határozatával, hogy az ajánlások közül 20-at, még részben sem javasol elfogadásra.
Az elutasított javaslatok pedig főként két nagyobb csoportra oszthatóak. Egy részük kifejezetten az idegenekkel kapcsolatos menekültügyi eljárással függ össze, így például az International Convention on the Protection of the Rights of all Migrant Workers and Members of their Families (ICRMW) egyezmény ratifikálására vonatkoznak.
De kívánalomként megemlítik a migránsokkal szembeni diszkriminatív fellépés megszűntetését, sőt azt is, hogy Magyarország is támogassa a török-EU áthelyezési eljárást, ami az ENSZ szerint jelenleg az egyetlen hatékony módja az életek megmentésének és a bűnözői és csempész hálózatok visszaszorításának.
Kérik továbbá a nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik országok listájának felülvizsgálatát és egyben javasolják a tranzit zónákra, és az illegális határátlépésre vonatkozó jogszabályok revízióját. Mindezeket a változtatásokat tehát nem az Európai Unió, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezete javasolja.
Magyarország kormánya nem támogatja továbbá a 14 éven aluli gyermekek büntethetőségének a korlátozását, ami persze nem meglepő, hiszen a magyar kormány nemrégiben vezette azt be. A 14 éven aluli gyermekek számos bűncselekmény elkövetése miatt elítélhetővé váltak, ami az ENSZ szerint ellenkezik a nemzetközi standardokkal, de ők például a család fogalmának meghatározását is bővítenék.
A magyar kormány elégedett a 14 éven aluliak büntetőjogi felelősségével
(Kép: hurriyetdailynews.com)
Mindezeket az észrevételeket tehát a magyar kormány nem fogadja el, így az érintett területeken nem várható változás. Illetőleg annyi mégis, hogy a kormány egyébként is fontolgatja a gyermekek büntetőjogi felelősségének további expanzióját. Erről az Igazságügyi Minisztérium munkatársa beszélt az Európa Tanács gyermekjogi stratégiájának (2016-2021) magyarországi végrehajtása című konferencián.
Hogy a gyermekeket érintő (főleg szexuális bűncselekményekre kiterjedő) büntetőjogi expanzió eddig miért nem történt meg, arra vonatkozóan csak találgatni lehet. Még az is lehetséges, hogy a módosítás elmaradásának köze van ahhoz, hogy az egyik jobboldali ellenzéki párt folyamatosan a szigorítás mellett kampányol. 2021-ben, Magyarország következő felülvizsgálatakor így már lehetséges, hogy erről is véleményt kell alkotnia majd ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.
Utoljára kommentelt bejegyzések