Orvosi műhibák – orvosi műhibaperek 3.

A hepatitis C perekben megítélt legmagasabb nem vagyoni kártérítés összege 10 millió forint.

A vírussal való fertőződés után a páciens akár évtizedekig sem mutat tüneteket, a fertőződésről az orvosnak sincs tudomása. A bírói gyakorlat a vírussal való fertőződést károsodásnak tekinti, azonban az igényérvényesítés ettől az időponttól számított 5 éves elévülési idő után is lehetséges.

A történet

Az édesanya 1988-ban – terhességének 37. hetében – császármetszés útján adott életet ikergyermekeinek. Közel két héttel a szülés után rendkívül erős vérzéssel, majdnem sokkos állapotban került vissza az egyetemi klinikára, ahol végső megoldásként életmentő műtét keretében az édesanya méhét eltávolították, és ezért vérátömlesztést is kapott. A vérátömlesztés során hepatitis C vírussal (HCV) fertőződött anélkül, hogy erről akár az orvosok, akár az édesanya tudomást szerzett volna. Az édesanya vérében 2001-ben hepatitis C vírust mutattak ki, a vírus által okozott betegségről azonban nem adtak tájékoztatást. Az édesanyánál 2006-ban végstádiumú májzsugorodást állapítottak meg. Ekkor közölték vele a betegsége természetét, amely a hepatitis C vírus fertőzés eredménye, továbbá, hogy májátültetés az egyetlen valódi kezelési alternatíva.

A történtek orvosi magyarázata

A hepatitis C vírus elsősorban a májat támadja meg. A fertőzöttek kisebb része néhány hónapon belül vírusmentessé válik. A fertőzöttek nagyobb részénél azonban a májsejtek pusztulásával és a máj kötőszövetes átalakulásával krónikus májbetegség (májzsugorodás, cirrózis) és májrák alakul ki az évtizedekig (tipikusan 20-30 évig) tartó lappangás után. A lappangás időszaka alatt tünetek nem jelentkeznek, a fertőzött személy ezért nincs tudatában annak, hogy mi zajlik a szervezetében, így másokat is könnyen megfertőzhet. A fertőzés vérrel, szövetnedvekkel terjed. A tévhitek ellenére nem terjed kézfogással, cseppfertőzéssel és közös tárgyhasználattal sem. Hepatitis C vírusfertőzéssel lehetséges a gyermekvállalás is, a vírus átadásának csak kb. 2%-os esélye van.

A hepatitis C vírust ugyan 1989-ben fedezték fel, de védőoltás azóta sem létezik. A vérkészítmények szűrése hazánkban 1992-ben indult el, de sajnos nem 100%-os, így a szűrés megindulása után is lehetséges, hogy valaki hepatitis C vírussal fertőződjön meg. Magyarországon a 2010-re kb. 100.000 hepatitis C vírushordozót tartottak számon.

A jogi eljárás

Az édesanya 2006-ban pert indított kárai megtérítésére. Arra hivatkozott, hogy a vérátömlesztés során ugyan orvosi műhiba az egyetemi klinikát nem terheli, de az egészségügyi törvény erre az esetre orvosi műhiba nélkül is kártalanítással kompenzálja a bekövetkezett egészségkárosodást.

Az elsőfokú bíróság 10.000.000 forint nem vagyoni kártérítést, több mint 4,5 millió forint egy összegű lejárt hátralékos járadékot és a jövőre nézve havi 125.000 forint járadékot ítélt meg. A másodfokú bíróság és a Kúria az ítéletet lényegét tekintve helyben hagyta, sőt, a havi járadék mértékét 250.000 forintra emelte.

 

Elévülés

A hepatitis C perek visszatérő kérdése az elévülés. Az elévülés jogintézményének lényege, hogy bizonyos idő elmúlásával az igényt a bíróságon már nem lehet érvényesíteni. Az elévülés értelme kettős. Egyrészt az, hogy az idő múlásával a bizonyítékok elenyésznek, így nehéz a bíróságon a bizonyítás. Másrészt az, hogy ha a jogosultat nem érdekli annyira az igénye érvényesítése, hogy azt bizonyos időn belül megindítsa, akkor az a jog számára sem lehet fontos.

Az általános elévülési idő 5 év, amely a régi és az új Polgári Törvénykönyv szerint is a károsodás bekövetkeztétől számítandó. Kérdés, hogy a hepatitis C perekben mi számít károsodásnak: a vírusfertőzés vagy a tünetek kialakulása? Nem mindegy, hiszen a két időpont között akár 20-30 év is eltelhet. A korábban ingadozó bírói gyakorlat mára megállapodott abban, hogy a károsodásnak a vírussal történő fertőződés időpontját tekinti, tehát ettől indul az 5 éves elévülési idő.

Hogy lehetséges mégis 20-30 évvel a vírusfertőzés után kártérítési igényt érvényesíteni? Úgy, hogy a bírói gyakorlat az általános elévülési idő mellett alkalmazza az elévülés nyugvásának jogintézményét is.

Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 6:24. §

(1) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.

(2) Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.

A nyugvás lényege szerint hiába telt el az 5 éves általános elévülés idő, ha a vírusfertőzött személy nem tudott a betegségéről. Az 5 éves elévülés idő elteltével, a teljes tudomásszerzéstől számított további 1 éven belül az igényérvényesítését a fertőzött személy joggal megindíthatja.

Jogi képviselet az orvosi műhibaperekben

A kellően előkészített ügyeket az orvosi műhibát szenvedettek családjai kivétel nélkül megnyerik, mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek is csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert. Ha a pert a beteg családja megnyeri, akkor az ellenfél részére utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz a kórház fizeti [lásd a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 78. § (2) bekezdését].

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibák jogi megítélését illetően a jogszabályokból igen kevés derül ki, tipikusan csak a Polgári Törvénykönyv 6:519. § által adott gumiszabály áll rendelkezésre, amely szerint „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.” Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. A szakirodalomban elérhető több mint 1500 korábbi ügyben hozott több mint 3500 bírói ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-jogász felkérése. Az országban igen kevés orvos-jogász dolgozik, többségük a kórházakat vagy biztosítókat képviseli, azaz az alperesi oldalon áll. Kevés orvos-jogász lát el jogi képviseletet a páciensek, azaz a károsultak oldalán.

Dr. jur. et med. Varga-Orvos Zoltán L.L.M.

egészségügyi szakjogász, orvos-jogász

Dr. Varga-Orvos Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben orvosi, majd 2014-ben jogi diplomát szerzett. Egészségügyi szakjogász képesítéssel rendelkezik. Jogi egyetemi diplomamunkáját is az orvosi műhibaperek témakörében készítette. Végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset, valamint édesanyja gyógypedagógia iskolában töltött évtizedei motiválták abban, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon, a károsultak családjának segítsen.

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!