A MÁV-ról indított cikksorozatunk második részében szó lesz többek közt a késésekről, járatkimaradásokról, a jegyár visszatérítéséről, és a csatlakozásmulasztások miatti kártérítésről is. Gyakrabban vehetjük igénybe az átalány-kártérítést is, mint gondolnánk.

Életünk elkerülhetetlen része az utazás, és sokan közülünk az A-ból B-be való eljutást autó vagy motor hiányában csak tömegközlekedéssel tudjuk megoldani. A tömegközlekedés „áldozatai” gyakran veszik igénybe a MÁV-START Zrt. által üzemeltetett vonatokat, és valljuk be, legalább egyszer már mindannyian átéltük a vonatok késését, kimaradását, melynek okán akár a csatlakozásainkat is lekéstük.

A gyakorlottabbak, akik megtapasztalták már a késések okozta magyarázkodást, ha tehetik, gyakran 1-2 órával korábban indulnak el a szükségesnél, mivel a célállomáshoz (legyen ez akár munkahely, iskola, nem is beszélve külföldi út esetén a reptérről) való eljutásukba belekalkulálják a vonatok késéseit. Többször tapasztaltam már, hogy az utasok a kalauzon vezetik le idegességüket, pedig ők, ugyanúgy áldozatául esnek, akár egy nagy szél okozta felsővezeték-szakadás miatti késésnek, mint mi, utasok. Felmerül tehát a kérdés, mit tehetünk, egyáltalán kérhetünk-e a késésünket bizonyító igazoláson kívül mást a MÁV-tól?

Cikkemben elsődlegesen a késések, járatkimaradások, valamint csatlakozásmulasztások miatti kártérítéssel, továbbá a jegyár-visszatérítés esetkörével és folyamatával foglalkozom. Tekintettel arra, hogy Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 288. cikke kimondja, hogy „[a] rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.”, az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (a továbbiakban: "Utasjogi rendelet") Magyarországon kötelező erővel bír. Így 2009-es hatályba lépésével, rendelkezései automatikusan a nemzeti jogunk részévé váltak, vagyis azon jogszabályok, amelyek ellentétesek a rendelettel, jogellenesnek tekintendők.

Az Utasjogi rendelet és ezzel összhangban a MÁV-START Zrt. Személyszállítási Üzletszabályzata (a továbbiakban: "Üzletszabályzat") kétféle kártérítési lehetőséget biztosít az utasok számára. Az egyik, az úgynevezett átalány-kártérítés, melyet feláras vonatok [fogalmát lásd lentebb] késése esetén vehetünk igénybe. A kártérítés mértéke a vonat késési idejétől függ, így amennyiben a vonatunk 30-119 perc közötti késést „szedett össze”, akkor a menetjegy árának 25%-át kaphatjuk meg, míg 120 perces, vagy azt meghaladó késés esetén 50%-ot. Figyelemre méltó, hogy míg az Utasjogi rendelet a 25%-os átalány-kártérítést csupán 60 percet elérő vagy meghaladó késésnél biztosítja, addig az Üzletszabályzat, már 30 perces késésnél engedi a kártérítési igényünk érvényesítését. Meglátásom szerint ez a MÁV-START Zrt. részéről pozitív hozzáállást tükröz.

De mi történik azokkal, akik bérlettel vagy utazási igazolvánnyal rendelkeznek, és ismételt késéseknek vannak kitéve?

Ők a bérletük vagy igazolványuk érvényességi ideje alatt igényelhetnek kártérítést. Pozitívumként érdemes megemlíteni, hogy

a vasúttársaság a kártérítési igény benyújtásától számított 1 hónapon belül köteles megfizetni a kártérítést, melynek formájáról az utas dönt. Kártérítés kifizetése történhet ugyanis utazási utalvány vagy pedig pénz formájában is.

A készpénzes módot azonban csak az utazás napjától számított 2 héten belül lehet kérni, abban az esetben, ha egyéb kártérítési igényt nem kívánunk érvényesíteni.

Mindez persze remekül hangzik, azonban legyünk figyelmesek, mivel mind az Utasjogi rendelet, mind az Üzletszabályzat tartalmaz korlátozó rendelkezéseket. Az egyik ilyen rendelkezés, a minimális-összeghatár intézményének beépítése. Amennyiben tehát az átalány-kártérítés összege nem haladja meg az 1000 Ft-ot, nem számíthatunk kompenzációra [Üzletszabályzat III. fejezet 1. Cím 1.3.5. pontja].

Mentesül továbbá a felelősség alól a vasúti társaság, ha az utast a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatta, vagy amennyiben a késés a 30 percet nem haladja meg. Mi történik akkor, ha egy 20 perces késés következtében lekéssük a csatlakozásunkat, így végül a célállomásra a tervezett időponthoz képest több órás késéssel érkezünk? „Szerencsére”, ilyen esetekben már igénybe vehetjük az átalány-kártérítést, hiszen a késést mindig az indulási– és célállomás közötti szakasz tekintetében számolják, és nem külön-külön vonalanként.

A cikk írása kapcsán merült fel bennem, hogy az elmúlt 4 évben vajon mennyi időt is töltöttem a ceglédi vasútállomáson a csatlakozásom lekésése miatt. Az eredmény 36 óra. Belegondolva ebbe, figyelembe véve a vasútállomás adta „szórakozási lehetőségeket”, ezt a 36 órát hasznosabban is el tudtam volna tölteni, mint a váróban való üldögéléssel.

Az átalány-kártérítésen túl, létezik a tényleges kártérítés intézménye is, amelyet akkor vehetünk igénybe, ha vonat késése, kimaradása vagy a csatlakozásmulasztás miatt nem tudjuk az utazást ugyanazon a napon folytatni, vagy az adott körülmények között ez ésszerűen nem várható el [Utasjogi rendelet I. melléklet IV. cím II. fejezet 32. cikk (1) bekezdés]. Ilyen esetekben a kártérítés kiterjed az ésszerű szállásköltségekre és az utast váró személyek értesítésének költségeire. Mivel mind az Utasjogi rendelet, mind az Üzletszabályzat hangsúlyozza az „ésszerű” szót, így, feltételezhető, hogy nem a Hilton Hotel 50.000 Ft/éjszakai árát értik alatta.

Persze ne higgyük azt, hogy ha a késést „a vonat közlekedését tartósan akadályozó vagy vonat kimaradását eredményező időjárási körülmény…” [Üzletszabályzat II. fejezet 1. Cím 1.4.6. a) pontja] például hóvihar okozta, akkor a MÁV-START Zrt. fizeti a szállásunkat. Az Utasjogi rendelet 32. cikk (2) bekezdése ugyanis felsorolja azon eseteket, amikor a vasúti társaság nem tartozik felelősséggel. Ezek között találjuk az utas hibáját, harmadik személy magatartását és a vis maior esetét is.

Az utóbbival kapcsolatban az Európai Unió Bírósága (EUB) egy ilyen üggyel összefüggésben azt a döntést hozta, hogy bár a vasúti társaság vis maior esetén mentesül a fuvarozót terhelő tényleges kártérítés alól, azonban az átalány-kártérítési kötelezettség alól nem. Az EUB döntésének oka az volt, hogy

mivel az utas a gyengébb fél a személyszállítási szerződések esetén, így biztosítani kell számára, hogy amennyiben a szerződést a fuvarozó nem teljesítette szerződésszerűen, kompenzációban részesüljön.

Miként az korábban említésre került, a magyar vasúti társaság 30 perces késésnél már biztosítja az átalány-kártérítés igénybevételét, mégis messzemenően el vagyunk maradva például a japán vasúttársaságtól, akik néhány perces késésnél is egyesével kérnek elnézést utasaiktól. Leszögezhető tehát, hogy bár jó úton járunk, hiszen jobban teljesítünk, mint ahogy azt az Utasjogi rendelet előírja, de messze még a késésmentes utazás.

Az Üzletszabályzat szerint a vasúti társaság a menetrend be nem tartásáért való felelősségen kívül, felelősséggel tartozik a kézipoggyászért is, amennyiben annak sérülése vagy megsemmisülése a vasút működésével összefüggésben következett be. Vagyis, ha elalszunk a vonaton és ezalatt valaki ellopja a táskánkat, akkor a társaság semmilyen felelőséggel nem tartozik.

Azonban, ha vészfékezés miatt leesik a poggyászunk az ülések feletti csomagtartóról, és a benne lévő laptopunk összetörik, akkor a társaság kötelessé válik a javítási költségek megtérítésére.

Mi történik abban az esetben, ha már megvettem a jegyem, de mégsem tudok elutazni? A menetdíjat teljesen megtérítik, vagy felszámolnak kezelési költséget?

Az utazásról való lemondás esetén kérhető a menetdíj visszatérítése. Ilyenkor az indulási állomáson kérni kell az illetékes személytől annak igazolását, hogy a jegy nem került felhasználásra. Az Üzletszabályzat nevesíti azokat az eseteket, amikor nem kell igazoltatni a menetjegy felhasználásának elmaradását, példának okáért, ha a menetjegy érvénytartama még nem kezdődött meg.

A jegypénztárban történő visszatérítés esetén számítanunk kell arra, hogy a vasút a menetjegyre 20%-os, az internetes visszatérítés esetén 10%-os, míg a pót- és/vagy helyjegy esetén, amennyiben az indulás előtt legalább 24 órával kezdeményezzük a visszatérítést, nem számol fel kezelési költséget. A 24 órán belüli kezdeményezés esetén viszont már felszámolásra kerül a 10%-os kezelési költség.

Mi a teendőnk akkor, ha ugyanazt a helyjegyet több utasnak is eladták?

Elsődleges dolgunk, hogy meggyőződjünk, tényleg ugyanarra a helyre szól mindkettőnk jegye, hisz vannak olyan utasok, akik szándékosan nem oda ülnek, ahova a jegyük szól. Miután megbizonyosodtunk a hibáról, értesítjük a jegyvizsgálót, aki vagy biztosít számunka egy ugyanolyan „értékű” helyet, vagy kiállít egy térítésre jogosító igazolást, melynek birtokában mindenféle kezelési költség nélkül a vasúttársaság visszafizeti a helyjegy árát. Láthatjuk tehát, hogy azokban az esetekben, amikor a korábban vásárolt jegyünket mégsem tudjuk felhasználni, bizonyos esetek kivételével, lehetőségünk van arra, hogy a vasúttársaság visszavásárolja a jegyünket.

Összességében megállapítható, hogy a MÁV-START Zrt. a nemzetközi standardoknak eleget tesz, sőt egyes esetekben (pl.: átalány-kártérítés) túl is teljesíti azokat, azonban a Japánhoz hasonló késésektől mentes utazás továbbra is utópia marad. Pozitívumként kiemelendő, hogy a MÁV-START Zrt. megfelelő jegyár-visszatérítési rendszert dolgozott ki, habár az utasok tájékoztatása ezen rendszerről, illetve a kártérítési formákról bőven hagy még kívánnivalót maga után. Remélhetőleg jelen cikksorozat hatására pozitív változások jelennek meg a vasúttársaság mindennapi „életében”.

Sajnálatos módon a kézirat lezárásáig a MÁV-START Zrt. nem reagált megkeresésemre, így sem statisztikai adatokat, sem a jegyár-visszatérítés pontos eljárási határidejét nem tudom az olvasóval ismertetni.

dr. Kálmán Renáta

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

A 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 2.§ b) értelmében „felár: a menetdíjon felül fizetendő, külön jogszabályban meghatározott mértékű díj, amelynek megfizetése az emelt szintű kényelmi szolgáltatást nyújtó személyszállító vonatok igénybevételének feltétele, így különösen intercity pótjegy, helybiztosítás.”

Képek: innen, innen és innen.