Íme néhány információ, hogy ne az állam vagyonát gyarapítsd vele
Amikor felmerült a tömegközlekedéssel kapcsolatos cikksorozat ötlete, kissé zavarban voltam, mondván nem igazán vagyok járatos a helyközi tömegközlekedésben. Ennek praktikusan az az oka, hogy Budapesten belül szinte kizárólag BKV-val közlekedek, azon kívülre viszont szinte kivétel nélkül autóval, tekintettel arra, hogy két utas esetén nagyjából azonosak a közvetlen költségek (~ üzemanyag) a tömegközlekedés áraival (két fő aktív GDP-termelővel számolva, akik semmiféle kedvezményre nem jogosultak).
A kezdeti zavartságom azonban szertefoszlott, amikor eszembe jutott egy érdekes történet még abból az időszakból, amikor a párom és én egyetemisták voltunk és – a kedvezményekre tekintettel – jóval többet utaztunk helyközi járatokon. Szóval valamikor 6-7 évvel ezelőtt a párom a szülővárosából tartott az „egyetemvárosa" felé. A megérkezés után vette csak észre egy táska hiányát, ami történetesen a laptopját tartalmazta. Az egyetemista bevételeink tekintetében ez meglehetősen komoly érvágást jelentett számunkra, de hiába minden utánajárás (helyközi és helyi tömegközlekedést is igénybe vett az út során), érdeklődés: a táska nem lett meg. Legalábbis aznap.
Az eset azután meglehetősen lassan, de a feledés homályába merült részünkről, egészen addig, amikor két évvel később megkeresett a helyközi tömegközlekedési vállalat egyik vezetője az MSN-hez használt e-mail címemen. Mint írta: a jogos tulajdonosa által a laptop meghatározott időpontban átvehető. A párom ment el érte, és az alábbi furcsa történet bontakozott ki a vállalat egyik igazgatójának az elmondásából.
A kézipoggyász nem a helyi, hanem még a helyközi buszon lett ottfelejtve, azt a sofőr az utasok leszállása után szinte azonnal megtalálta. A laptopot rejtő táskát azonban nem sokkal később a hely ügyfélszolgálat átadta valakinek, aki pontos leírással rendelkezett a tartalmáról. Talán a telefonos megkereséseink nyomán (hiszen még aznap érdeklődtünk egy eltűnt laptop és táska felől) viszonylag gyorsan kiderült, hogy mégsem a tulajdonosnak adták át a csomagot, így az visszakerült a tömegközlekedési társasághoz.
Ez önmagában még nem magyarázná az elveszés és a visszakerülés között eltelt két évet.A szálak elszakadását az okozta, hogy az új „tulajdonos" azonnal új operációs rendszert telepített az eszközre. Hiába volt meg tehát nem sokkal később a laptop, ezt követően mi „tűntünk el” (mivel a telefonos megkeresésünk kapcsán akkor még azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nincs ilyen tárgy leadva), egészen addig, amíg a társaság nem döntött úgy, hogy miután nem jelentkeztünk többet, inkább használatba veszi.
Ekkor az üzembe helyezéssel megbízott informatikusnak hála előkerült egy MSN levelezés (az újratelepítéskor a korábbi felhasználói adatok egy része megmaradhatott), amely alapján én is azonosítható lettem. Így esett meg, hogy a laptop végül visszakerült hozzánk, és a mai napig meg is van, igaz már használaton kívül.
Az osztrák vasút (ÖBB) elvesztett tárgyak logisztikai központja (Forrás: http://volksgruppen.orf.at)
A történet tehát egy fontos tanáccsal máris szolgálhat: egyfelől soha nem szabad feladni, ugyanis tényleg bármikor előkerülhetnek az elvesztett tárgyak. Másrészt érdemes addig nyüstölni az ügyfélszolgálatot, amíg nem rögzítik az adatainkat, hogy a fenti, szokatlan helyzetekben, hónapokkal később is megkereshetőek legyünk, ha újabb fejlemény történne az ügyünkben. Összességében korrektnek tartom a közlekedési társaság eljárását, egyszerűen azért nem írom le, hogy melyikről van szó, mert a vállalatot azóta átszervezték, másrészt véleményem szerint – részben – maga is felróhatóan járt el. A másik konklúzió pedig az, hogy ne hagyjunk el soha semmit.
A kis kitérő után bemutatom azt is, hogy mit kell tenni, ha egy tömegközlekedési járművön elhagyott tárgyat találunk. Mindenekelőtt: nem kell pánikba esni, bár előfordult már veszélyes csomag autóbuszon, de még mindig sokkal valószínűbb, hogy fagyasztott csirkét rejt egy ilyen táska, semmint pokolgépet. A Polgári Törvénykönyv egyébként világosan fogalmaz:
közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni.
Az átvételre jogosult személy tehát az üzemeltető alkalmazottja, aki a gyakorlatban lehet például a sofőr, vagy a pályaudvaron egy olyan személy, akit a tömegközlekedési vállalat alkalmazottjának vélünk (elvárható utánajárást és körültekintést követően), de végső esetben, ilyen személy(ek) hiányában a találás helye szerint illetékes jegyző. "Rossz hír" azonban, hogy ilyen esetekben a találó a talált tárgy tulajdonjogára nem tarthat igényt, akármi történjék is később.
Nála is érdeklődhetünk (Forrás: http://kaposvarmost.hu)
Bár az esetemben kissé másként alakultak a dolgok, ennek ellenére a talált tárgyak a jogszabály alapján vagy a jogosult számára lesznek kiadva, vagy értékesítésre kerülnek, a bevétel pedig utóbbi esetben az államot fogja illetni. Ha ugyanis az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi, vagy – ha a megőrzésre lehetősége nincs – azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja. Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezik, az üzemeltető vagy a jegyző azt értékesíti. Ne keseredjenek el a notórius elvesztők se: az állami vagyonszerzést hatékonyan megakadályozhatják, ha a beletörődés helyett az alábbi elérhetőségeken és eljárásban érdeklődnek a talált tárgyak után.
A MÁV-Csoport külön tájékoztatást nyújt az elveszett csomagok után érdeklődők számára. A kiindulópont itt a MÁVDIREKT (06 40 49 49 49) vonala jelenteni, ahol "íjfelszerelést, kerekesszéket, de családtagot is kerestek már" a feledékeny utasok. „Fontos szerepet játszik a MÁVDIREKT a talált tárgyak felkutatásában, jellemzően ide fordulnak ugyanis az utasok, ha elhagyott poggyászuk után érdeklődnek. A központ munkatársai nemcsak a vonaton szolgálatot teljesítő jegyvizsgálókat, hanem a vasútállomásokon dolgozókat is elérik. A talált tárgyakat 2012 óta központosított nyilvántartásban jegyzi a MÁV-START, a talált tárgyakat pedig az adott szolgálati hely kijelölt helyiségében 90 napig őrzik az ott dolgozók” - olvasható a MÁV-Csoport tájékoztatójában.
Aki valamilyen okból nem a MÁVDIREKT telefonszámát szeretné igénybe venni, annak a belföldi vasúti utazási feltételekről szóló, 01-007-13-as számú kivonat nyújt segítséget.
Az Ügyfélszolgálatot is megkeresheti például az alábbi elérhetőségek egyikén:
postai úton: MÁV-START Zrt. Ügyfélszolgálat 1426 Budapest Pf.: 56.
telefonon: a MÁVDIREKT 06 (40) 49 49 49 telefonszámán,
telefaxon: a 06 (1) 511 20 93 számon,
elektronikus levélben: eszrevetel@mav-start.hu,
a www.mav-start.hu honlapon, az erre biztosított felületen,
valamint személyesen az ügyfélszolgálati pontokon.
Aki pedig – például valamilyen jogi bonyodalom folytán - még ennél is részletesebb információkra kíváncsi, az a mindenkori hatályos Személyszállítási és ügyfélszabályzatból informálódhat. Főleg felelősségkorlátozó rendelkezéseket tartalmaz, például: "a vasúti társaság nem felel az utas őrizetében levő kézipoggyász (élő állat, kerékpár, kerekesszék, gyermekkocsi stb.) szállítása során a tevékenységi körén kívül eső okból bekövetkezett károkért (elveszés, lopás stb.). A vasúti társaság nem felel továbbá az utas által őrizetlenül hagyott kézipoggyászért sem.”
A VOLÁNBUSZ Zrt. (VOLÁN), az Utazási feltételekben – a MÁV-Csoporthoz hasonlóan – felelősségkorlátozó rendelkezéseket alkalmaz. „Szolgáltató nem felel az utas őrizetében lévő kézipoggyász, csomag vagy élő állat szállítása során a tevékenységi körén kívül eső okból bekövetkezett károkért. A Szolgáltató nem felel az utas által őrizetlenül hagyott kézipoggyászért, csomagért vagy élő állatért.”
A MÁV-hoz hasonlóan a VOLÁN is egy rövid tájékoztatót az elveszett tárgyak kezelésével összefüggésben. „A szolgáltató alkalmazottai a járatokat végző autóbuszokat, az autóbusz-állomásokat, pályaudvarokat és helyiségeiket rendszeresen átvizsgálja, hogy az utasok, illetve az azt használók nem hagyták-e, illetve nem vesztették-e el ott egyes poggyászaikat vagy egyéb holmijukat. A megtalált vagy mások által talált és átadott tárgyakat a szolgáltató átmeneti időszakra megőrzi és igazolt tulajdonosa jelentkezésekor azt részére átadja.”
Egyébként a BKV-nak is külön terme van a talált tárgyak számára (Forrás: http://www.origo.hu)
„A szolgáltató a talált tárgy leadásakor azt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás egy példányát a leadónak is alá kell írnia, igazolva a talált tárgyra, a megtalálásra vonatkozó bejegyzések helyességét" – olvasható a VOLÁN tájékoztatójában. A nyilvántartásba vett talált tárgyakat (a nyilvánvalóan értéktelen tárgyak átvételét a társaság megtagadja) a Szolgáltató három hónap időtartamig megőrzi, ezt követően az át nem vett tárgyakat értékesíti.
Érdekes további szabály, hogy ha a talált tárgy jelzéséből vagy rendeltetéséből a tulajdonosa, vagy a talált dolog átvételére jogosult személy megállapítható, a szolgáltató a megtalálástól számított 8 napon belül a tulajdonost vagy más átvételre jogosult személyt értesíti, és jelentkezése esetén részére a dolgot kiszolgáltatja. Vagyis itt egy sajátos határidőt is bevezettek az ismert tulajdonos megkeresésére vonatkozóan. Erről a Polgári Törvénykönyv egyébként annyit ír, hogy, ha a talált dolog átvételére jogosult személye megállapítható, az üzemeltető őt értesíti és jelentkezése esetén részére a dolgot késedelem nélkül átadja.
Az elhagyott, elvesztett tárgyak kiszolgáltatása – ha igazolt tulajdonosa a leadást követő rövid időn belül jelentkezik annak átvételéért, akkor – a leadás helyén, egyéb esetben a Népliget autóbusz-pályaudvaron történik. A további pályaudvarok listája ezen a linken keresztül érhető el, még több információ az alábbi elérhetőségeken keresztül kérhető:
postai úton: VOLÁNBUSZ Zrt. ügyfélszolgálat - Utazási Centrum
Népliget autóbusz-pályaudvar, 1091 Budapest, Üllői út 131.
telefonon: +36 (1) 219-8086
hétfőtől péntekig, 8-18 óráig,
szombaton és vasárnap 8-16 óráig.
Központi e-mail cím: info@volanbusz.hu
A regionális helyközi autóbusz-közlekedést üzemeletető társaságok a fentiekhez nagyon hasonló szabályokat alkalmaznak, nyilvánvalóan a Polgári Törvénykönyv szabályaival összhangban. Akármilyen szolgáltatást is veszünk igénybe, nagyon fontos, hogy a dolog elvesztését követően minél hamarabb jelezzük a problémát, lehetőleg a helyi ismeretekkel (is) rendelkező kapcsolattartási ponton, illetőleg érdemes olyan módon is bejelentést tenni, amely később visszakereshető, és egyben lehetővé teszi a kapcsolatfelvételt a társaság részéről.
Végleg feladni pedig tényleg nem szabad, mint azt a párom esete is mutatja, mivel lehet, hogy egy Columbo-t is zavarba ejtő eseménysorozat áll a tárgyaink elkallódása mögött.
Van még ennél is hihetetlenebb története? Írja meg kommentben!
***
Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!
Utoljára kommentelt bejegyzések