Az alábbi írásunk végül pozitív végkifejlettel zárult: Az első fokon eljáró IV-XV. Kerületi Bíróság elnöke nemrég elküldte a válaszát a kérdéseinkre. Egy technikai hiba volt az oka, hogy a válasz ennyit késett. Az alábbiakban közöljük Dr. Kővári Tibor levelét, és örömmel nyugtázzuk, hogy jogos volt a reményünk, hogy egyedi hibából van szó és egyébként a bíróságok határidőben, érdemi választ adnak a közérdekű adatkérések során.

Rendszeres olvasóink talán emlékeznek még A jog ötven árnyalata című írásomra, amelyben a szexuális szadizmus és a szexuális mazochizmus büntetőjogi megítélésével foglalkoztam. Bár a cikk meglehetősen hosszú lett, mégsem gondoltam úgy, hogy a témát ezzel a kitekintéssel, megnyugtatóan le lehet zárni.

Mint az korábban többször is sajtónyilvánosságot kapott, bűncselekmény elkövetése gyanújával, évekkel ezelőtt büntetőeljárás indult Z. Gábor ellen, aki szado-mazo filmek forgatásával, illetve produceri teendőivel foglalkozott. A sajtóban részletek láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy a Z. Gábor ügyvédje milyen módon építette fel a védekezését, állítólag a sportjogi „analógiát” is felhasználva.

A bíróságok hallgatnak (Kép: A bárányok hallgatnak c. film)

Az első fokon eljáró IV-XV. Kerületi Bíróság pedig a média és a jogesetet figyelemmel kísérő közvélemény legnagyobb meglepetésére minden vád alól felmentette Z. Gábort. Ebbe az ítéletbe azonban az ügyész nem nyugodott bele és fellebbezett, így az ügy most másodfokon fog folytatódni.

A jogesetet nem szeretném részletesen bemutatni, ugyanis nem kívánok pusztán a médiában megjelent információkra hagyatkozni. Elhatároztam ezért a korábbi írásom nyomán, hogy amennyiben mód van rá, megismerem a IV-XV. Kerületi Bíróság által, az ügyben hozott – igaz jogerőssé nem vált – ítéletet.

Az köztudott, hogy a bírósági ítéletek rendszeresen bekerülnek a Bírósági Határozatok Gyűjteményébe, azonban az adatbázisban történő konkrét ügyre való keresés meglehetősen nehézkes, és nem ismert az sem, hogy milyen rendszerességgel és metodika szerint történik az adatfeltöltés. Mindenesetre a szóban forgó ítéletet nem találtam meg az adatbázisban történő kereséssel.

Az nyilvánvaló, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény értelmében, mivel semmilyen módon nem vagyok a büntetőeljárás szereplője, így a nyomozati anyagot és az ítéletet sem áll módomban megismerni. Van azonban egy atipikus módja is az ítéletek megismerésének. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében ugyanis lehetőség van közérdekű adatok megismerésére.

A NAIH elnöke a kérdéskör kapcsán, NAIH-5926-2/2012/V ügyiratszámmal állásfoglalást adott ki a Szegedi Törvényszék elnökhelyettese részére. Péterfalvi Attila álláspontja szerint a büntetőügyekben meghozott bírósági ítélet és annak indokolása főszabály szerint közérdekű adat. Az adatigénylésekre ezért az Infotv. szabályait kell alkalmazni, vagyis azok közérdekű adatigénylésnek minősülnek, így azokat az Infotv. 26-31. § szakaszai alapján kell elbírálni és teljesíteni.

Egyébként az állásfoglalás alapjául szolgáló, közérdekű adatkérés is vélhetően tudományos/kutatási céllal lett beadva, hiszen a kérelmező általánosságban, az egészségügyi  beavatkozás,  az orvostudományi  kutatás  rendje és az  egészségügyi önrendelkezés elleni cselekmények alapján lefolytatott büntetőeljárásokban született ítéleteket igényelte.

Ahol a titokzatos ítélet lapul (Fotó: heki75/panoramio.com)

Ezen előzmények nyomán, hivatkozva az Infotv. szabályaira és külön az előbb említett állásfoglalásra, a fent bemutatott ügy kapcsán kértem az ítélet megismerhető része vonatkozásában (vagyis anonimizáltan) a IV-XV. Kerületi Bíróságot, hogy küldje meg a részemre az ítéletet elektronikus formában.

Az anomimizálás folyamata vonatkozásában, a NAIH elnöke egyébként úgy nyilatkozott, hogy a szabályozás tükrében kétségtelen, hogy az anonimizálást (a személyes adatok törlését) nem csupán a névadatok tekintetében kell megvalósítani, hanem annak azt kell eredményeznie, hogy az érintetteket ne lehessen egyáltalán kapcsolatba hozni az adott döntéssel. Az azonosítás ugyanis nem csak név által történhet, számos egyéb olyan körülmény van, amely az azonosítást lehetővé teszi, amelyből az érintett kilétére következtetés vonható le.

Mindennek a kérelmemre nézve sajnos túl sok kihatása nem volt, ugyanis a közérdekű adatigénylésem kapcsán csak egy technikai-visszaigazoló e-mail-t kaptam a levelem megérkezéséről, azt sem a bíróság domain nevéről, hanem egy számomra túl sokat nem mondó, "i0@integralvision.hu" e-mail címről. Ezen túlmenően sajnos érdemi választ, sem az Infotv. által megszabott 15 napon belül, sem az azóta eltelt, immáron több mint egy hónapja nem kaptam.

A Miniszterelnökség például hatékony „anonimizáló” (Kép: 444.hu)

Bár nem köteles a közérdekű adatok kérelmezője az adatkérést megindokolni, én azt egyébként mégis megtettem, egyértelművé téve, hogy szakmai szempontból szerettem volna az ítéletet megismerni. Ilyen módon világos számomra, hogy miért "titkolja" a bíróság az ítéletét, hiszen semmilyen komolyabb technikai vagy infrastrukturális terhet nem jelenthet egyetlen, elektronikus formában vélhetően már most is létező ítéletet „anonimizálni” és a közérdekű adatigénylő rendelkezésére bocsátani 15, de legfeljebb 30 nap alatt.

Az eljárásjogi szabályok és a közérdekű adatok kérelmezése közötti koherenciát az alapvető jogok biztosának kérelmére az Alkotmánybíróság is megvizsgálta, igaz nem a büntetőeljárás, hanem a polgári perrendtartás (Pp.) kiegészítő szabályai tekintetében. Ezek szerint ugyanis nem adható másolat olyan határozatról, mely külön törvényhelyben meghatározott titkot tartalmaz, továbbá azon határozatról, melyet a Pp. XV-XVIII. fejezetében meghatározott vagy olyan perben hoztak, amelyben a bíróság a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárta.

A számos különvéleményt és végső soron egyébként a kérelem elutasítását eredményező, II/01473/2012 ügyszámú alkotmánybírósági határozat szerint a Pp. támadott rendelkezése olyan körben teszi lehetővé a közérdekű adatok megismerésének megtagadását, ahol azt más alapjog, illetve alkotmányos érték védelme alátámasztja.

Azt azért az Alkotmánybíróság is úgy látta, hogy a jogbiztonság érdekében, a jogalkalmazás egységességének előmozdítása céljából indokoltnak tűnne felülvizsgálni a tárgyalt körre irányadó, de eltérő szabályozási funkciót hordozó szabályozások rendelkezéseinek koherenciáját.

Képek is megjelentek a tárgyalásról (Fotó: Bődey János / Index)

Mivel azonban a kérésem egy büntetőeljárásban hozott ítélet megismerhető részére vonatkozott, így a fenti alkotmánybírósági határozat sem releváns az esetemre. Továbbá azért sem érthető számomra a bíróság hallgatása, mert maga a büntetőeljárás egyébként is nyilvános volt, arról a sajtó is beszámolt, sőt, még fénykép- és mozgóképfelvételek is készültek a tárgyalások egy részéről.

Ráadásul a történeti tényállást figyelembe véve nem vonatkozik rá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI törvény 163. § szakasz (2) bekezdés c) pontja sem, miszerint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény alapján indult büntetőeljárásban hozott határozat nem tehető közzé, ha ahhoz a sértett - a bíróság a hozzájárulás megadására irányuló felhívására - nem járult hozzá.

Mindezek fényében azért még várom a IV-XV. Kerületi Bíróság válaszát, melyben esetleg értesítene a közérdekű adatkérésem elutasításáról, vagy épp annak befogadásáról, vagy bármiről a közérdekű adatigénylésemmel kapcsolatban. Addig is pedig szeretném remélni, hogy esetem csupán egyedi és egyébként Magyarország összes bírósága határidőben, érdemi választ ad a közérdekű adatkérések során.

Gyömbér Béla

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon!