Orvosi műhibák – Orvosi műhibaperek 2.

Számottevő anyagi segítséghez a Down-szindrómás gyermek családja hazánkban csak orvosi műhibaper megnyerésével juthat. Nem vagyoni kártérítésre nemcsak az édesanya, hanem az édesapa és a testvérek is jogosultak. A bíróságok a vagyoni kártérítés körében a gyermek felnevelésének teljes költségét megítélik.

A történet

A Nógrád megyei szülőpár gyermeke 2007-ben született Down-szindrómával és társult fejlődési rendellenességekkel (szív pitvar sövényhiány). Az édesanya a védőnő és a háziorvos mellett egy állami egészségügyi szolgáltató és egy magán egészségügyi intézmény (betéti társaság) szülész-nőgyógyász szakorvosainál járt a várandósgondozás során.. Az édesanya a fogantatáskor 38 éves volt, de életkora ellenére nem irányították genetikai tanácsadásra, kromoszóma vizsgálatra.

Mi a Down-kór?

A Down-kór egy genetikai eredetű fejlődési rendellenesség. A Down-kóros magzat három 21-es kromoszómát hordoz, míg az egészséges magzatok kettőt. Ritkábban a számfeletti 21-es kromoszóma egy része idegen kromoszómához tapad, a betegség jellegzetes tulajdonságai ebből fakadnak. A betegséggel élő gyermekeknek nem csupán értelmi fejlődése marad el a kortársaktól, hanem különféle szervi elváltozások (patkóbél elzáródás, hasfal záródási rendellenesség, agykamra tágulat, vesemedence tágulat, különböző végtag és ujj fejlődési rendellenességek) is hátráltatják őket, ugyanakkor érzelmi világuk igen fejlett. A Down-kór a leggyakoribb születési fejlődési rendellenesség. Az anyai életkor növekedésével a Down-kóros magzat fogantatására való esély egyre növekszik, ezért erre a várandósgondozás során figyelni kell.

A Down-kór szűrése

A Down-kór szűrése úgy történik, hogy a várandósgondozás során kötelező ultrahang vizsgálatok (korábban még kötelező anyai vérből végzett biokémiai vizsgálatok, pl. AFP) gyanús eredményei esetében az édesanyát genetikai tanácsadásra, kromoszóma vizsgálatra irányítják. Ezt a vizsgálatot magzatvíz mintavétel előzi meg, amelyhez az édesanya hasát meg kell szúrni, ennek pedig 1% vetélési kockázata van. A terhesség megszakítására a 20., a diagnosztikai vizsgálatok elhúzódása esetén a 24. hétig van lehetőség.

Orvosi műhibák a Down-kór szűrése során

A Down-kór kialakulása ugyan nem, de a felismerésének elmulasztása tipikusan orvosi műhiba, amelyért az egészségügyi szolgáltatót – polgári jogi – kártérítési felelősség terheli. A Nógrád megyei házaspár esetében az orvosi műhibát azzal követték el, hogy az eljárt orvosok az édesanyával való személyes találkozás alapján írták ki a vizsgálatokat, továbbá figyelmen kívül hagyták az édesanya életkorát. Egy 38 éves édesanya esetében ugyanis nem szükségesek további gyanús ultrahang jelek ahhoz, hogy rögtön genetikai tanácsadásra és kromoszóma vizsgálatra irányítsák, azaz beutalóval lássák el.

Az alperesek azzal védekeztek, hogy az édesanyának kellett volna kérnie a beutalót, de ezt a védekezést a bíróság természetesen nem fogadta el.

Az állami és a magán egészségügyi szolgáltató együttműködése sem volt tökéletes. A várandósgondozás ugyanis a jogszabály szerint az édesanya, a védőnő, a háziorvos és a szülész-nőgyógyász együttműködésén alapul, ahol mindenkinek megvan a saját maga kötelessége. Az édesanya közrehatása jelen esetben nem volt megállapítható, mert az előírt vizsgálatokon az előírt időpontban megjelent, így a bíróság teljes kártérítési felelősséget állapított meg.

Az orvosi műhiba következtében a fogyatékosan született gyermek szülei úgynevezett nem vagyoni kártérítésre (sérelemdíjra) és vagyoni kártérítésre egyaránt jogosultak.

A nem vagyoni kártérítés összege

A nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) azoknak a nem pénzben felmerülő életlehetőségeknek a pénzbeli kompenzálására szolgál, amelyeket a szülők azért vesztettek el, mert gyermekük nem egészséges. Így például gyermekük nem támogatja őket idős korukban, állandó felügyeletre és ellátásra szorul, nem lehet egyedül hagyni, fejlődési jelentősen elmarad kortársaitól és a sort még sokáig lehetne sorolni.

A bíróság az édesanya részére 15 millió, az édesapa 10 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

A jelen perben testvérek felperesként nem szerepeltek. Más perekben a bíróságok a testvéreknek személyenként 2-3 millió forint nem vagyoni kártérítést ítéltek meg. Az édesanyának és az édesapának megítélt nem vagyoni kártérítés rekord összegnek számít a hazai Down-kóros családok esetében.

A vagyoni kártérítés összege

A nem vagyoni kártérítésen felül a perben sok millió forintos vagyoni kártérítést ítélt meg a bíróság a Nógrád megyei házaspárnak. Egy Down-szindrómás gyermek felnevelésének költségei ugyanis jóval magasabbak egy egészséges gyermek felnevelésének költségeihez képest. A vagyoni kártérítés a pénzben felmerülő károk kompenzálására szolgál. Ilyen kárnak tekinthető pl. a fogyatékos gyermek miatt szükségessé váló lakás átalakítás, gépjárművásárlás, gyógyíttatás, kerekesszék, gyermekfelügyelet költségei stb.

Jelentős újdonság következett be a Down-szindrómás családok vagyoni kártérítését illetően. Egy friss jogi változás szerint az orvosi műhiba következtében fogyatékosan született gyermek szüleit nem csak az egészséges gyermekek felneveléséhez képesti többlet vagyoni kártérítés illeti meg, hanem a fogyatékosan született gyermek felnevelésének teljes költsége. Egy példával megvilágítva: ha egy egészséges gyermek felnevelésének költsége 10 millió forint, egy fogyatékos gyermek felnevelésének költsége 30 millió forint, akkor a szülők a teljes 30 millió forintra jogosultak, nem csupán a két összeg különbözetére, azaz 20 millió forintra. A bíróságok a vagyoni kár terén jóval több bizonyítást várnak el, mint a nem vagyoni kár terén.

Egyetemleges és mögöttes kártérítési felelősség

A perben vitát képezett, hogy ki látta el az édesanya várandósgondozását, azaz ki a károkozó személy. A bíróság mind az állami, mind a magán egészségügyi szolgáltató közös károkozását és felelősségét megállapította, és egyetemleges marasztalásukat rendelte el. Az egyetemleges marasztalás lényege, hogy a károsultakat előnyösebb helyzetbe hozza azáltal, hogy az édesanya és az édesapa bármelyik (a fizetésre inkább kötelezhető) károkozótól követelheti az egész kártérítés összegét. Az már egy másik per tárgya lehet, hogy a két egészségügyi szolgáltató egymás között hogyan osztja meg a fizetendő kártérítés összegét.

Az egészségügyi szolgáltató helyett legalább részben a felelősségbiztosítója állt helyt. Egészségügyi szolgáltató felelősségbiztosítás nélkül ugyanis nem is működhet.

A bíróság azt is megállapította, hogy amennyiben a magán egészségügyi szolgáltató, mint jogi személy (betéti társaság) nem lenne képes fizetni, úgy a várandósgondozásban személyesen részt vevő magánorvos, mint a betéti társaság beltagja köteles a kártérítés megfizetésére.

Orvosi műhibaperek

Az utóbbi fél évtized alatt Magyarországon évente átlagosan 15 ítéletet találunk Down-szindrómások ügyében, tehát a betegség szűrése ma sem teljesen zökkenőmentes. A kártérítési igény a bíróságon főszabály szerint a megállapító diagnózistól számított öt éven belül érvényesíthető, azonban az öt éves általános elévülési idő megnyújtható, tehát bizonyos esetekben lehetőség van az öt éven túli peresítésre is.

Jogi képviselet az orvosi műhibaperekben

A kellően előkészített ügyeket a Down-szindrómások családjai kivétel nélkül megnyerik, mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert. Ha a pert a beteg családja megnyeri, akkor az ellenfél részére utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz a kórház fizeti [lásd a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 78. § (2) bekezdését].

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibák jogi megítélését illetően a jogszabályokból igen kevés derül ki, tipikusan csak a Polgári Törvénykönyv gumiszabálya áll rendelkezésre (Ptk. 6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.) Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több mint ezer korábbi bírói ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-jogász felkérése. Az országban igen kevés orvos-jogász dolgozik, többségük a kórházakat képviseli, azaz az alperesi oldalon áll. Kevés orvos-jogász lát el jogi képviseletet a páciensek, azaz a károsultak oldalán.

 ***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

Dr. jur. et med. Varga-Orvos Zoltán L.L.M.

orvos-jogász és egészségügyi szakjogász

Dr. Varga-Orvos Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben orvosi, majd 2014-ben jogi diplomát szerzett. Egészségügyi szakjogász képesítéssel rendelkezik. Jogi egyetemi diplomamunkáját is az orvosi műhibaperek témakörében készítette. Végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset, valamint édesanyja gyógypedagógia iskolában töltött évtizedei motiválták abban, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon, a károsultak családjának segítsen.