Sokféle megközelítés napvilágot látott már a franciaországi terrortámadások elemzése során, azonban egészen autentikus forrásokra kevesen támaszkodtak. Akit a témakör egy kicsit is foglalkoztat, az minden bizonnyal feltette már magának a kérdést, hogy vajon miért pont Franciaországban történnek ezek a tragikus terrortámadások.

Természetesen ennek a szörnyű jelenségnek egészen biztosan nem kizárólag egyetlen oka van, de mégis vannak olyan felismerhető problémapontok, amik beazonosíthatóak. Ezek között nem utolsó sorban helyezkedik az, a mindenkit foglalkoztató kérdés, hogy mi a fene van a francia titkosszolgálatokkal, hogy nem voltak képesek ezeket a merényleteket megakadályozni?

Őszintén szólva eddig nem követtem különösebben figyelemmel a francia politika vagy épp a francia nemzetbiztonsági szervek működését. Arra, hogy ezt milyen jól tettem, gyorsan rájöttem, amikor a napokban kezembe került Dr. Türke András István tanulmánya, amely "A francia szolgálatok átszervezéséről és jelenlegi helyzetéről" címet viseli. A francia titkosszolgálatok rendszerén ugyanis ember legyen a talpán, aki el tud igazodni, mire pedig egy kicsit is megértené bárki a működését, addigra egészen biztosan átalakítják.

A francia szervezetekre mindez nem volt mindig jellemző. A 80-as évekig viszonylagos állandóság jellemezte őket, amit csak a botrányok voltak képesek megzavarni. Sőt, talán az átalakítások járultak hozzá a botrányok kirobbanásához. Például 1946-ban hozták létre például a hírszerzéssel és kémelhárítással foglalkozó SDECE-t (Service de Documentation Extérieure et de Contre-espionnage), a Kémelhárító és Küldokumentációs Szolgálatot, amely a miniszterelnök alá volt rendelve. Egészen 1981-ig többé-kevésbé botránymentesen működött, mígnem felmerült a lehetősége, hogy a szolgálatot fel akarják oszlatni.

A Rainbow Warrior emlékműve Aucklandben (Forrás: wikipedia.org)

Szép csendben épül és terjeszkedik a magyar internetcenzúra

Van a magyar jogrendszernek egy meglehetősen kevéssé ismert és vizsgált területe, mely az online szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos szabályok között található. Az internetet gyakran használók viszont akaratlanul is belefuthatnak az alábbi, első olvasatra ijesztő szövegbe, ha történetesen nem is volt céljuk tiltott online szerencsejáték szolgáltatás igénybe vétele, mivel kéretlen, "felugró ablakok" is elvezethetnek a nem kívánt, tiltott weboldalakra. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, 2013 óta ugyanis szép csendben felépült és terjeszkedik a magyar internetcenzúra.

(Forrás: komlomedia.hu)

Anne Frank naplójának szerzői jogi védelmi ideje 2016. január 1-jén lejárt. Vagy mégsem? Szerzői jogi háború és védjegyjogi vezércsel - cikkünkben a történelmi és irodalmi szempontból is jelentős mű szerzői jogi sorsát járjuk körbe az Anne Frank Alapítvány és szellemitulajdon-védelmi hivatalok csatározásait követve.