Ha nem a hajléktalanok ellen hozták a kaposvári rendeletet, akkor miért?
A válasz: Lex Sámli
Rejt-e vajon életvitelszerű lakhatására szolgáló ingóságot a szatyor?
(Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság)
Ha nem a hajléktalanok ellen hozták a kaposvári rendeletet, akkor miért?
A válasz: Lex Sámli
Rejt-e vajon életvitelszerű lakhatására szolgáló ingóságot a szatyor?
(Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság)
"Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez." (Alaptörvény XXV. cikk)
E mondat hallatán még egy alkotmányjog előadáson ülő egyetemi hallgatót is fagyos unalom keríti a hatalmába, majd halkan zizegő horkolás morajlik végig a padsorok között. Olvasóink éberségét szent célként kitűzve - életbeli példákon keresztül - mégis érdemes szemügyre venni az "alapjogi ágyúként" dübörgő petíciós jogot! A szövegben szereplő példák nem a képzelet szüleményei...
Ma az alkotmányjogi panasszal foglalkozunk az alkotmányjogi hét keretében. Hoppá! Mi az az alkotmányjogi panasz? Az alkotmánybírósági alapjogvédelem talán legfontosabb eszköze a hétköznapi ember számára, a bírósági utólagos normakontroll és az alapvető jogok biztosának utólagos normakontroll-indítványa mellett, hiszen ez a legkézzelfoghatóbb az állampolgárok részéről.
Emiatt kívánom cikkemben ezt az intézményt megvizsgálni, és bemutatni, mit vizsgál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatban, s ezáltal - remélhetőleg - segíteni mindenki (jogász és nem jogász) munkáját, aki az Alkotmánybírósághoz szeretne fordulni.
Utoljára kommentelt bejegyzések