Meglehetősen régi idők emlékét idézi az eljárás, melynek eredményeként három afrikai AIDS-kutató nem vehetett részt a Magyarországon, 2016. április 7 és 9 között megrendezésre került, International Workshop for HIV Observational Database (IWHOD) tudományos rendezvényen. Kholoud Porter, aki a szervező intézmény főtitkára és Koen Block, az European AIDS Treatment Group (EATG) vezetője emiatt nyílt levelet írt a magyar külügyminisztériumnak, az érintett afrikai országok nagykövetségeinek és az Európai Bizottságnak is.

A rendezvényt eddig 20 alkalommal rendezték meg a világ legkülönbözőbb pontjain, de soha nem volt még probléma a részt vevők személyével és beutazásával kapcsolatban. Idén nagyjából 180 szakértőt hívtak meg a konferenciára, de mivel legtöbben az EU-ból és az Egyesült Államokból érkeztek, így a többségnek nem volt szüksége magyar vízumra.

Papírok nélkül nincs beutazás
(Kép: Magyar Rendőr/Fortepan)

A sajtó úgy értesült, hogy a tudományos kutatók szállás és egyéb költségeit a konferencia szervezői egyébként minden esetben biztosítani szokták. David H.-U. Haerry, az EATG tagja úgy foglalta össze a történéseket, hogy "ez egy kiemelkedően fontos konferencia, a résztvevők mind komoly kutatók egyetemekről, kórházakból. A lehető legbutább dolog, amit egy rendező ország tehet, hogy nem ad beutazási engedélyt azoknak, akiket meghívtak."

Mint az a híradásokból kiderült: az idén Magyarországon megrendezett konferencia kapcsán, három fekete kutató beutazása lehetetlenült el a vízumkérelmek elbírálása miatt. A sajtó kiemelte azt is, hogy a 13 elfogadott afrikai kérelemből 11 fehér kutatótól származott, kettő pedig feketétől. A beutazás egyébként mindhárom esetben más ok miatt vált lehetetlenné.

Egy ruandai orvos-epidemiológus kutató februárban kért vízumot, de azt csak április hatodikán kapta meg, ráadásul későbbi érvényességgel, így nyilvánvalóan nem tudott részt venni az április 7. és 9. között, Magyarországon megrendezett konferencián. Vagyis az esetében a kérelem pozitív elbírálásban részesült, de az eljárás nem zárult le a kérelmező által várt időn belül.

A kenyai kutatónő - aki a Christian Health Assotiation munkatársa Nairobiban – vízumkérelmére egyáltalán nem reagáltak a hatóságok. Miután minden elérhetőségen érdeklődött és nem kapott érdemi választ, kénytelen volt az utazását lemondani.

Az elutasítás szempontjából a legérdekesebb talán egy dél-afrikai farmakológus esete, aki benyújtotta ugyan a vízumkérelmét, de később a magyar hatóságok további információkat kértek tőle. Ezt követően, 2016. március 31-én megtagadták tőle a vízumot. „A követség szerint a kapott adatok nem voltak megbízhatók, és fennáll a veszélye, hogy a kutató a konferencia után nem térne vissza a hazájába. Az útlevelébe ugyan belekerült a vízum, de ezt utólag érvénytelenítették.” – olvasható az index.hu portálon.

A szervezők természetesen mindhárom ok miatt felháborodtak. Mint elmondták: huszadik éve rendezik meg a konferenciát, de még nem volt rá példa, hogy valaki az esemény után ne tért volna vissza a hazájába. Az eset miatt értesíteni fogják a tudományos közösséget, és a jövőben megfontolják Magyarországon hasonló rendezvény megszervezését.

AIDS-árvák. A Christian Health Assotiation missziós munkát végez Malawiban. A hatóságoknak sikerült megakadályozni a magyarországi AIDS konferenciára való bejutásukat.
(Kép: Cropsci, Forrás: wikipedia.org)

Az első eset részben magyarázható a schengeni vízumkérelmek elbírálásának rendjével. Ilyen esetben ugyanis a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumot kell kérelmezni. Az egységes vízum iránti kérelmet annak a tagállamnak a külképviseletén kell benyújtani, amely ország a látogatás fő úti célja. Kenyában és a Dél-Afrikai Köztársaságban egyébként van magyar külképviselet. Ruandában nincs magyar nagykövetség, konzuli hivatal és tiszteletbeli konzul, a felügyelő képviselet Nairobiban (Kenya) van. Egyébként Ruanda, Magyarországra is akkreditált diplomáciai képviselete pedig Németországban található.

A Konzuli Szolgálat tájékoztatója szerint egyébként a kérelmezőnek a tartózkodás teljes időtartamára és valamennyi schengeni tagállam területére érvényes utazási egészségbiztosítással kell rendelkeznie. Amennyiben a kérelmező nem a fogadó ország állampolgára, szükséges még a jogszerű tartózkodás igazolása. A vízumkérelem teljesítéséhez az általános követelményeken túl az anyagi fedezet meglétét és a beutazási célját is igazolni kell.

A vízumdíjat nem kell leróni harmadik országok olyan kutatóinak, akik tudományos kutatás végzése céljából utaznak, azonban a tanulmányi, vagy más tudományos, továbbképzési célú beutazás esetén is szükséges a fogadó intézmény befogadói igazolása, és a várható magyarországi szálláscím igazolása.

A vízumkérelem elbírálása főszabály szerint 15 napot vehet igénybe (amely indokolt esetben legfeljebb 30, illetve 60 napra meghosszabbítható). Az EU által kötött vízumkönnyítési megállapodásokkal érintett országok esetén az eljárási idő 10 nap, azonban az érintett tudományos kutatók országai nincsenek ezek között felsorolva.  Amennyiben tehát a vízumkérelmek valamikor februárban lettek leadva, úgy – a megfelelő kommunikáció mellett – valóban elképzelhető, hogy egy-egy kérelem elbírálása 60 napig tartson.

Ebben a kontextusban egyébként az a legfurcsább, hogy épp az a kutató kapta meg – igaz már alkalmatlan időpontban – a vízumot, akinek az országával nincs szoros diplomáciai együttműködés, akkreditált nagykövetség és konzuli hivatal hiányában. A kenyai kérelmező esetében viszont nem magyarázható eljárási szabállyal a hivatalos visszajelzés teljes hiánya.

A kérelem ellenőrzésekor felmerülő aggályok esetén ugyanis a konzulátusnak a vízumkérelmet el kell utasítania és az elutasítás okáról – kizárólag személyesen a kérelmezőnek – tájékoztatást kell adnia.  Az érintett kérheti, hogy ez a tájékoztatás írásban is megtörténjen. Az tehát nem fordulhatott volna elő egy schengeni vízumkérelem elbírálásával kapcsolatban, hogy arról semmilyen tájékoztatást ne kapjon a kérelmező.

Elutasítás esetén egyébként a kérelmező jogorvoslattal is élhet. A fellebbezést az elutasító határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül lehet benyújtani a vízumkérelmet elbíráló külképviseletnél. A jogorvoslati kérelemről a Külgazdasági és Külügyminisztérium 15 napon belül dönt. Más kérdés, hogy az egyik esetben még elutasító határozatról sem értesült a kérelmező, a másik esetben pedig nem történt ugyan elutasítás, de a vízum kiadásának időpontja eleve okafogyottá tette a kérelmet.

A harmadik esetben megadott, majd érvénytelenített vízum (Kép: 444.hu)

A dél-afrikai kutató kérelmének elutasításával érdemes külön foglalkozni, mivel az érdemi vizsgálat nyomán, indokolással történt. Amennyire az Porter leveléből megismerhető a kérelem azért lett elutasítva, mert a kapott adatok nem voltak megbízhatóak, és fennállt a veszélye, hogy a kutató – a konferencia után – nem tér vissza a hazájába.

Az első elutasítási ok kötelező és mérlegelést nem engedő esetkört jelent. A kérelmet ugyanis el kell utasítani, ha kétely merül fel a kérelmező által benyújtott támogató dokumentumok hitelességét vagy tartalmuk helytállóságát, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatok megbízhatóságát illetően. Ez persze meglehetősen tág teret enged a kérelmek elbírálásának, hiszen a kétely fogalma inkább szubjektív, semmint objektív körülményt takar.

A második ok, miszerint fennáll a veszélye, hogy a kutató a konferencia után nem térne vissza a hazájába viszont – a körülmények pontosabb ismerete nélkül – egy nagyon nehezen elfogadható indok. A dél-afrikai farmakológus ugyanis a University of Cape Town kutatója. Bár érdemes fenntartásokkal kezelni az egyetemi rangsorokat, de QS World University Rankings az egyetemét a 2015/16-os időszakban a 172. helyre rangsorolja, aminek a közelében sincs magyar felsőoktatási intézmény.

Soweto bádogvárosa (Kép: Matt-80 Forrás: wikipedia.org)

Tudományos szempontból egy AIDS-kutató vélhetően egyébként sem Magyarországon akar letelepedni. Gazdasági racionalitása – pusztán a számok alapján – talán lehetne egy ilyen döntésnek, mivel az egy főre eső GDP a Dél-Afrikai Köztársaságban épp a fele a Magyarországénak, de ebben jelentős szerepet kap a nyomorgó lakosság (például a másfél milliós Soweto bádogváros) óriási mérete, amihez képest az egy főre eső GDP inkább arról árulkodik, hogy óriásiak a jövedelmi különbségek. Kutatóként tehát vélhetően jóval a magyar kollégáinál magasabb fizetést kap az egyetemétől.

A fentiek közül két esetben tehát a schengeni vízumkérelmek elbírálásának általános szabályaival, részben magyarázható a vízumkiadó hatóság eljárása. Egy esetben azonban nem ismert, hogy a kérelmező miért nem kapott érdemi választ a kérelmének az elbírálásáról. Mindazonáltal egy tudományos konferencia résztvevői kapcsán meglehetősen furcsa az elbírálás nehézkessége, ha már a 21. század Magyarországáról van szó.

Összességében tehát mindhárom esetben bürokratikus huzavona miatt nem sikerült a bejutás a kutatóknak a schengeni övezetbe, és emiatt nem tudtak részt venni a kutatási területükön mérvadó, szakmai rendezvényen sem. Jövőre azonban ismét próbálkozhatnak. 2017-ben ugyanis egy másik, schengeni övezetez tartozó EU-tagállam területén, a portugál Lisszabon városában rendezik majd meg a konferenciát.

Gyömbér Béla

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!