Mit is jelent ez pontosan? Elmagyarázzuk.

A gazdasági élet szereplői és a jogalkalmazók nem véletlenül halasztanák az idei szilvesztert. 2016. január 1-től ugyanis jönnek az e-perek, azaz kötelező lesz az elektronikus pervitel a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró peres felek számára. A törvényhozó azonban - tekintettel a jogalkalmazók felkészületlenségére és az infrastruktúra hiányára -, fél év kegyelmet adott a szakmának.

Nem, nem vesztünk el. Kis pihenő után most visszatérünk és folytatjuk a korrupció "szétszedésével"! :)

Jóformán heti rendszerességgel látnak napvilágot olyan statisztikákat, kutatások eredményeit bemutató hírek, melyek szerint a korrupcióval korábban is átszőtt Magyarország még mélyebbre süllyedt a "mutyizás" jelentette ingoványban.

A közélet ilyesféle fertőzöttségét -átlagos polgárokként sem -tudjuk elvitatni: ha műtétem lesz, ha a gyereket a közelebbi óvodába szeretném íratni, ha gyorsítani szeretném az irodai ügyintézést vagy ha gyorsabban hajtottam a kelleténél és megállított a rendőr, ott áll előttünk egy "könnyebb" út.

Tulajdonképpen mi a korrupció, mi az előny és mitől jogtalan? Erre kaptok ma választ, ma ugyanis a korrupciós bűncselekmények közös jogi tárgyát és az előny fogalmát, fajtáit, annak jogtalanságát mutatjuk be nektek. Egy lépéssel közelebb kerültök a büntetőjog világához is.

Ma azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy kell-e nekünk antikorrupciós hivatal. Az elmúlt években ugyanis gyakran felmerült, hogy a korrupció elleni eredményes fellépés érdekében szükséges lenne egy korrupció elleni hivatal felállítása. Sajnos a kezdeményezők a részletekkel gyakran adósok maradnak, ezért érdemes megvizsgálnunk, milyen kötelezettségek, illetve lehetőségek merülnek fel egyáltalán.

Ebből rájöhettetek, hogy ennek a hétnek a témája nem más, mint...

... a korrupció!

Hogyan pucoljuk jogszabályszerűen a pontyot? Hány forint egy négyzetméter karácsonyi vásár? Miért tűnhetett el a Reszkessetek, betörők! a tévéműsorból? A karácsony nem csak a szeretet, a rend ünnepe is: semmi és senki nem marad ajándék és jogszabály nélkül!

A lazulós hét végére értünk.

Művészet és bűncselekmény. Egy francia artista összekötötte a World Trade Center száztíz emeletes tornyait, és ezzel a látszólag két egymással ellentétes fogalmat is. Hogyan minősülne a cselekménye itthon? A "lazulós hét" keretében ezt hozzuk ma nektek.

Térjetek vissza holnap is, akkor ugyanis - advent harmadik vasárnapja lévén - a Karácsonyhoz kapcsolódó témát hozunk nektek.

Az Unióról mindenkinek van véleménye. Ma ehhez a témához viszünk titeket közelebb. (Ne habozzatok véleményt alkotni a témában!)

Ezen a héten "csak lazulunk", nincs konkrét témakör, amit körbejárnánk. Olyan témákat hozunk, amik nem illettek a korábbi hetek témái közé, de érdekességeket mutatnak nektek. Kezdjük is.

Mém-e a jog, kérdem én.

Miért, mégis mi a mém?

Miért van szükség a kisebbségek védelmére? Milyen a magyarországi és az Európai Unión belüli romák helyzete a jog szempontjából? Kell-e új szabályozás a roma kisebbség védelme érdekében? Megvalósul-e ma Magyarországon az egyenlő oktatáshoz való jog?

A hét zárásaként a diszkrimináció és az egyenlő oktatáshoz való jog kapcsán többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szalai Anikóval, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusával, akit a közelmúltban Herczegh Géza emléklappal tüntettek ki a "Protection of the Roma Minority under International and European Law" c. kisebbségvédelmi monográfiája elismeréseképpen.

Lenkovics Barnabással, az Alkotmánybíróság elnökével beszélgettünk a jogi oktatás és a jogásztársadalom helyzetéről, az ellenzéki véleményekről, a devizaalapú kölcsönszerződésekről, és arról, hogy vállalná-e a folytatást elnöki mandátuma lejárta után.

Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke

Őrködik-e a köztársasági elnök az államszervezet demokratikus működése felett? Vagy valóban minden esetben aláírási kötelezessége lenne?

Az alkotmányjogi hét keretében már bemutattuk nektek, hogyan kell jól megírni egy alkotmányjogi panaszt, illetve vizsgáltuk, alapjog-e az internet. Ma egy, a mindenkori köztársasági elnöknek is tanulságos írást mutatunk be nektek: Áder János köztársasági elnök 2013. a március 13-i közleményére hivatkozva kielemezzük, kötelezettségről vagy lehetőségről van szó az Alaptörvény módosításainak aláírása kapcsán.

Ma az alkotmányjogi panasszal foglalkozunk az alkotmányjogi hét keretében. Hoppá! Mi az az alkotmányjogi panasz? Az alkotmánybírósági alapjogvédelem talán legfontosabb eszköze a hétköznapi ember számára, a bírósági utólagos normakontroll és az alapvető jogok biztosának utólagos normakontroll-indítványa mellett, hiszen ez a legkézzelfoghatóbb az állampolgárok részéről.

Emiatt kívánom cikkemben ezt az intézményt megvizsgálni, és bemutatni, mit vizsgál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatban, s ezáltal - remélhetőleg - segíteni mindenki (jogász és nem jogász) munkáját, aki az Alkotmánybírósághoz szeretne fordulni.