Hogyan pucoljuk jogszabályszerűen a pontyot? Hány forint egy négyzetméter karácsonyi vásár? Miért tűnhetett el a Reszkessetek, betörők! a tévéműsorból? A karácsony nem csak a szeretet, a rend ünnepe is: semmi és senki nem marad ajándék és jogszabály nélkül!

A lazulós hét végére értünk.

Karácsonyhoz közeledve átalakulnak hétköznapjaink. Jó eséllyel kevesebb idő és energia jut például a jogszabályok változásainak követésére, pedig az adventi időszakban a Magyar Közlönynek 12 száma jelent meg, mellékletestül összesen 3.187 oldal terjedelemben.

Közlönyolvasás helyett azonban inkább ajándékért járjuk a boltokat, szokás szerint decemberben termelve meg az ÁFA-bevételre vonatkozó költségvetési előirányzat jelentős részét. E tevékenységünkben (az állami büdzsé számára igen üdvös lévén) nem is vagyunk jelentősen korlátozva, hiszen a kiskereskedelmi üzletek az adventi vasárnapokon 4 óra 30 perc és 22 óra között a törvény szerint nyitva tarthatnak – igaz, az érintett kiskereskedőknek e szándékukat időben be kell jelenteni a kereskedelmi hatóság felé, amely nyilvántartja a nyitva tartó üzleteket.

Egyre többen választják az online vásárlás (hazai és EU-s jogban is részletesen szabályozott) formáját és andalognak kellemesen a bevásárlóközpontok helyett a karácsonyi vásárok sokszínű forgatagában. Ez utóbbi időtartamát egy 2009-es kormányrendelet az ünnepet megelőző legfeljebb 20 napra korlátozza. Erre az időszakra a közterületen általában értékesíthető árukon (pl. vattacukor, léggömb, pirított tökmag és „egyéb magvak”, nyers tej – a teljes felsorolást ld. a jogszabály 5. mellékletében) felül lehetségessé válik az adott ünneppel összefüggő termékek, nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak értékesítése – éljen a forralt bor és a karácsonyfadísz!

A vásárokra egyébként igen drágán lehet eladóként eljutni: a budapesti Vörösmarty téren, vagy a Szent István téri karácsonyi vásárokon történő árusításhoz például ÁFA nélkül naponta körülbelül 2.000,- Ft-ot kell fizetni minden egyes négyzetméterért az V. kerületi Önkormányzat részére, ami egy 6 négyzetméteres bódénál a húsznapos időszakra összesen 240.000,- Ft + ÁFA-t jelent. A vidéki nagyvárosokban ehhez képest jelentősen alacsonyabbak az árak: például Egerben négyzetméterenként naponta 900,- Ft + ÁFA, Szegeden 400,- Ft + ÁFA. Debrecen önkormányzata azonban egy hónapra kér 3.845,- Ft-ot ugyanekkora területegység használatáért; a legfeljebb húsznapos karácsonyi vásár tekintetében egyhavi díjat megállapítani viszont legalábbis aggályos. (A vásárok konkrét jogi konstrukciójától függően a tényleges ár természetesen ezektől eltérhet; itt csupán az érintett önkormányzatok rendeleteiben meghatározott díjakat ismertettük.) Előny, ha eladóként kereskedő mestert alkalmaznak, hiszen ő képesítésénél fogva ki tudja aknázni a karácsonyhoz fűződő „vásárlói szokásokban rejlő lehetőségeket”, emellett „az árukat esztétikusan kihelyezi az eladótérbe”.

Az ajándékok beszerzése mellett fontos karácsonyi feladat a fenyőfavásárlás is. A belföldi karácsonyfa-termelésnek helyszínt biztosító természeti területeket az erdővédelmi törvény (2009. évi XXXVII. tv.) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területnek minősíti, ám azokra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból semmiféle támogatás nem igényelhető. Karácsonyfa-termesztést itthon önálló vállalkozóként is lehet folytatni, de a fenyőfák gyakran érkeznek a határokon túlról; Montenegróból például az Európai Közösségek egészébe vámmentesen.

Dél-Európa országai nemcsak a karácsonyfák kereskedelme, hanem azok díszítése tekintetében is együttműködnek az EK-val: Szerbia és Bosznia-Hercegovina sok egyéb mellett a karácsonyfaégők piacán is megszüntette a vámokat. Bár az uniós tagság miatt ez ma már kevésbé lényeges, de Lettország és Litvánia 2001-től a csillagszórók frontján liberalizálták a Magyarországgal folytatott kereskedelmet, amikor is eltörölték az importengedély-kötelezettséget. Bizonyára sokunk szépérzékét nyugtatja meg, hogy a szaloncukrokon (mivel kicsi a felületük és elsősorban díszítési célt szolgálnak) nem szükséges az élelmiszerre vonatkozó jelzések feltüntetése. Az egyéb karácsonyfadíszeket és a mézeskalácsot azonban a gyermekeink is sikeresen elkészíthetik, például a népi játszóházi foglalkozásvezető segítségével, akinek szakmai képesítéséhez tartozik ez a tevékenység. Hagyományos, üveg karácsonyfadíszek megalkotását természetesen a legtöbb ipari üvegművesre is bízhatjuk.

Miután (vagy opcionálisan: mielőtt) a karácsonyfáról és feldíszítéséről gondoskodtunk, a karácsonyi vacsora előállítása is a készülődés lényeges eleme. Magyarországon hagyománya van ilyenkor a halászlének, érdemes ezért áttekinteni a legfőbb alapanyagra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Ha élő halat veszünk, mindenképp figyeljünk arra, hogy a halak szállítása, mozgatása során a velük érintkező víztestek hőmérséklete közötti eltérés legfeljebb 4 °C lehet. Ha úgy döntenénk, hogy a fürdőkád megfelelő hely az ideiglenes tárolásra, szintén tekintsük irányadónak az egyébként csak kereskedelmi viszonyokra vonatkozó követelményt, miszerint a „medence” vizét folyamatosan cseréljük és abba – lehetőleg az alján – oxigént vezessünk, a medencét napfény ne érje és megvilágítása felülről, merőlegesen történjék. A víz pH-értékét 6,5-8,5 közé állítsuk be, a medence ne legyen elhalt növényi részekkel szennyezett (fürdőkád esetén ez talán a kisebbik veszély), a halak kiugrását pedig lefedéssel akadályozzuk.

A feldolgozás szempontjából legfontosabb, hogy a halat levágása előtt minden esetben kábítani kell; a kábítás és a leölés két módon történhet: fejre mért ütéssel, vagy elektromos vízfürdővel (előbbit ajánljuk). Nem kompatibilis tehát a jogszabályokkal az a nézet, miszerint a halászlé csak úgy lesz az igazi, ha a halat még életében tisztítjuk meg a pikkelyeitől. Ez a feldolgozási módszer hovatovább nagy valószínűséggel megvalósítaná az állatkínzás büntetőtörvényi tényállását is (Btk. 244. §), hiszen a megoldás gerinces állat indokolatlan mértékű bántalmazása, ami a pusztulásához vezet. Ha nagy a család, és így több hal pusztulását okozzuk, a bűncselekmény minősített esetéért vonhatnak felelősségre. A helyes sorrend tehát: kupán vágás, pucolás, majd a köztes stádiumok után a halászlé elfogyasztása.

Végül a zárókő helyre illesztése, a fentiek rendszerré formálódása: a közös gyertyagyújtás, ajándékozás, a karácsonyi vacsora. Szerencsénk, ha a családból valaki emelt szintű érettségi vizsgát tett magyar népzene alapjaiból, hiszen tudásbázisa részét képezi a karácsonyi köszöntés bemutatása és egy köszöntő eléneklése. A Nemzeti Alaptanterv természetesen nemcsak az e specifikus területet választóktól követeli meg a karácsonyhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítását, hanem minden évfolyamnak kell megfelelő kompetenciákkal rendelkeznie e téren. Hasonlóképp van a nemzeti és etnikai kisebbségek óvodáiban és iskoláiban, ahol további, az adott kisebbség hagyományaira vonatkozó ismeretek is elvárhatók. A követelményekhez természetesen a tanárképzést is idomítani kellett, ezért hon- és népismerettanár ma már nem kerülhet ki úgy az egyetem falai közül, hogy ne tanult volna a karácsonyi népszokásokról.

De mindennek mi lehet a kerete? Mint azt a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló miniszteri rendeletnek köszönhetően tavaly óta tudjuk, idén a december 24-ére eső csütörtök munkaszüneti nap, így négynapos lehet a karácsonyi pihenés. Ez – sajnos – nem haladja meg a 2013-as karácsonyt övező rekordhosszúságú, hatnapos munkaszünetet. A munkavállalók számára rossz hír, hogy a szenteste 2016-ban éppen szombatra esik, ezzel munkába járás szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyv valósul meg: mindössze háromnapos lesz a karácsonyi szünet. A karácsony munkaszünetté nyilvánításával kapcsolatban egyébként az Alkotmánybíróság 1993-ban kimondta, hogy a szabályozás „alapvetően olyan ünnepeket nyilvánít munkaszüneti nappá, amelyeket a társadalom túlnyomó része — vallási meggyőződésétől függetlenül — ünnepnek tart, hozzájuk családi és népszokások kötődnek. […] Ezekben az ünnepekben ma már a vallási és a világi elemek erősen keverednek.” Állami szinten a Magyarország karácsonya nevű kiemelt fontosságú rendezvény koncepciójának kidolgozásáról és a megvalósítás koordinálásáról, valamint a lakosság teljes körű tájékoztatásáról valamilyen különös okból a honvédelmi miniszter gondoskodik.

S végül keressünk választ az idei karácsonnyal kapcsolatos egyik legégetőbb kérdésre, nevezetesen, hogy miért maradhatott ki a kultikus Reszkessetek, betörők!-sorozat a televíziók karácsonyi műsortervéből? A válasz persze egyszerű: azért, mert a műsorszolgáltatókat semmi sem kötelezi meghatározott tartalom leadására. Korábban sem maradt azonban ez mindenféle társadalmi kritika nélkül, ugyanis 2008-ban két népszavazási kezdeményezés (1, 2) is a karácsonyi műsorok tematizálását szorgalmazta:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyarországon székhellyel rendelkező rádió és televízió műsorszolgáltatók számára kötelező legyen a Magyar Köztársaság hivatalos nemzeti ünnepein, valamint húsvétkor, pünkösdkor, a halottak napján és karácsonykor a rádiózásról és televíziózásról szóló, 1996. évi I. törvény szerinti főműsoridőben ünnepi megemlékezés vagy olyan film, illetve hanganyag szolgáltatása, melyben az ünnep megjelenik?”

Az indítványokat az OVB a kérdés egyértelműségének hiányára (mivel összetett kérdés) és a sajtószabadságra hivatkozva elutasította, pedig könnyen lehet (persze nem törvényszerű), hogy az elfogadása esetén idén karácsonykor is reszkettek volna a betörők.

Összességében azt látjuk tehát, hogy a vonatkozó szabályozás meglepően széleskörű (sőt, még egy potenciális alaptörvény-ellenességet is feltártunk – Debrecen esete a 20 nappal és az 1 hónappal). Ez talán mégsem annyira meglepő azonban, ha belegondolunk, hogy jellegét tekintve ez is „csak” egy – igaz, speciális – élethelyzet, amelynek bizonyos vonatkozásait valóban szükséges a jog eszközrendszerével rendezni.

Miután mindenki megnyugodott abban, hogy az ünnep jogi aspektusait is kellő mélységben megismerte, az Ars Boni Szerkesztősége és Szerkesztőbizottsága boldog karácsonyt kíván minden kedves Olvasójának!

Milánkovich András

***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon!

***

Képek: innen, innen, innen, innen és innen.