Íme néhány információ, hogy ne az állam vagyonát gyarapítsd vele

Amikor felmerült a tömegközlekedéssel kapcsolatos cikksorozat ötlete, kissé zavarban voltam, mondván nem igazán vagyok járatos a helyközi tömegközlekedésben. Ennek praktikusan az az oka, hogy Budapesten belül szinte kizárólag BKV-val közlekedek, azon kívülre viszont szinte kivétel nélkül autóval, tekintettel arra, hogy két utas esetén nagyjából azonosak a közvetlen költségek (~ üzemanyag) a tömegközlekedés áraival (két fő aktív GDP-termelővel számolva, akik semmiféle kedvezményre nem jogosultak).

A kezdeti zavartságom azonban szertefoszlott, amikor eszembe jutott egy érdekes történet még abból az időszakból, amikor a párom és én egyetemisták voltunk és - a kedvezményekre tekintettel - jóval többet utaztunk helyközi járatokon. Szóval valamikor 6-7 évvel ezelőtt a párom a szülővárosából tartott az "egyetemvárosa" felé. A megérkezés után vette csak észre egy táska hiányát, ami történetesen a laptopját tartalmazta. Az egyetemista bevételeink tekintetében ez meglehetősen komoly érvágást jelentett számunkra, de hiába minden utánajárás (helyközi és helyi tömegközlekedést is igénybe vett az út során), érdeklődés: a táska nem lett meg. Legalábbis aznap.

Milyen esetekben élvezhet védelmet védjegyként egy termék formája? Milyen tanulságokkal szolgálnak a Kit Kat csokoládé formája és Coca Cola palackja körüli jogviták? Cikkünkben körbejárjuk a termék formája és a védjegy megkülönböztető képességének kérdéskörét a közelmúlt fontos jogesetein keresztül.

Az elmúlt időszakban állampolgári bejelentés érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), amelyben egy bejelentő azt kifogásolta, hogya Samsung Electronics Magyar Zrt.,a 12 hónapos kiterjesztett jótállás érvényesítését személyes adatok megadásához köti.

A sokak körében érthető módon népszerű szolgáltatás kapcsán a bejelentő sérelmezte, hogy a kiterjesztett jótállás igénybe vételéhez a terméket regisztrálnia kell a cég honlapján, amelynek során személyes adatait rögzíteni kell, mivel ezt ellentétesnek tartotta az adatvédelmi követelményekkel. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke vizsgálatot indított.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke telefonál (Fotó: HVG.hu)

A MÁV-ról indított cikksorozatunk második részében szó lesz többek közt a késésekről, járatkimaradásokról, a jegyár visszatérítéséről, és a csatlakozásmulasztások miatti kártérítésről is. Gyakrabban vehetjük igénybe az átalány-kártérítést is, mint gondolnánk.

"Nemzeti jelkép meggyalázása miatt jelentették fel a breakzenére játszott himnuszt"

Szokásos esti hírolvasás közben bukkantam a fenti szalagcímmel közölt cikkre. Az eset lényege, hogy a százhuszadik születésnapját ünneplő Vígszínház gálaestjén fellépő TÁP Színház darabjában a Himnusz szövegét brékzenei aláfestéssel adták elő. Az esemény kapcsán többen panasszal fordultak az Országgyűlés Kulturális Bizottságához azzal, hogy a performansz a nemzeti jelkép megsértése bűncselekményének gyanúját veti föl. A Bizottság az eset alapos kivizsgálása érdekében bekérte az előadásról készült felvételt.

Egyszemélyes árnyékbizottságként a vizsgálat közös lefolytatására invitálom a kedves olvasót.

A közérdekű adatok nyilvánossága mellett elkötelezett emberek számára nagyon fontos pillanat volt, amikor a Századvég-tanulmányok végül mindenki számára elérhetővé váltak. Mindez önmagában is hatalmas siker, azonban a közzététel módja is hasonlóan fontos üzenetet hordoz magában. Olyannyira, hogy a torrentezők egy része talán meg is szeppent egy kicsit.

(Forrás: gifszinhaz.hu)