Számos fórum foglalkozott már azzal a visszaélésekre lehetőséget adó problémával, hogy a 2015. november 1-e óta már nem hatályos, korábbi közbeszerzési törvény lehetőséget adott az ajánlatkérőnek, hogy 25.000.000 forint értékhatár alatt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazzon.
Ebben a közbeszerzési eljárástípusban ugyanis az ajánlatkérő kizárólag az ajánlattételre általa felhívott, és egyben előzetesen alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyalt a szerződés feltételeiről. A jelenleg hatályos, Orbán Viktor által Európa legszigorúbb közbeszerzési törvényének nevezett jogszabály, hasonló eljárást, 18.000.000 forint értékhatár alatt enged meg.
(Forrás: YouTube)
A verseny természetesen – igaz korlátozott mértékben – ezekben az eljárásokban is érvényesült, illetőleg érvényesülhet, de megnő az esélye annak is, hogy olyan vállalkozások esnek el az ajánlattétel lehetőségétől például a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során, akik esetleg kedvezőbb áron vagy azonos áron ugyan, de magasabb szolgáltatási színvonalon, illetve műszaki tartalommal tudnák ugyanazt a szolgáltatást teljesíteni.
Az új közbeszerzési eljárástípusban az ajánlatkérő immáron köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább négy – a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes – gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül, írásban ajánlattételi felhívást küldeni.
Mint arról az ArsBoni felületén már írtam, a 24.999.999 forintos közbeszerzések és a korrupció közötti kapcsolatot – általánosságban – a Defacto Blog korábban, empirikus úton is bizonyította. Az elektronikus úton közzétett közbeszerzési értesítők elemzése ugyanis arra az eredményre vezetett, hogy 2010 szeptemberétől – amióta a 25 millió forint alatti becsült értékű közbeszerzésekre nem kell nyílt pályázatot kiírni – 40 százalékról 72 százalékra nőtt a 20 és 31 millió forint közötti közbeszerzések között a 25 millió alattiak értékének aránya.
Az új közbeszerzési törvény azonban új értékhatárokat vezetett be, amik úgy tűnik, hogy ismét megjelennek a közbeszerzések gyakorlatában. Nem kellett sokat várni az első, éppen 18.000.000 forint alatti közbeszerzésekre, hiszen a Médiaszolgáltatás - támogató és Vagyonkezelő Alap, a 2015.12.21-én indított eljárása során maximum 17.999.990,- Ft keretösszegig volt hajlandó tárgyalni a potenciális ajánlattevőkkel az MTVA Új Média CMS rendszer támogatása tárgyban kiírt közbeszerzése során, 10 forinttal drágábban már nem.
Orbán Viktor az új Kbt. értékelésekor (Fotó: Kovács Attila/MTI)
A feladat szerencsére sokkal olcsóbban is elvégezhető volt, hiszen a nyertes ajánlat már csak 4.273.000 forintról szólt, a közbeszerzési eljárás pedig ennek megfelelően a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerinti eljárásrendben zajlott le, a nyertes mellett pedig két további ajánlattevő is volt.
Ennél közelebb ment az értékhatárhoz a Lázár János miniszter által vezetett Miniszterelnökség, rendezvényszervezési szolgáltatásra vonatkozó közbeszerzése. Az eredetileg 17.999.999 forintos keretösszegűre becsült munkát a NEW 4 Kft. nyerte el 17.999.999 forintért, igaz ezúttal nyílt eljárásban.
A NEW 4 Kft. tulajdonosi köre és a székhelyének a címe megegyezik a Miniszterelnökségnek – más ügyekben – korábban már közbeszerzési tanácsadást nyújtó Ész-Ker Kft.-vel. A NEW 4 Kft-nek itt olyan cégekkel kellett megküzdenie a Miniszterelnökség közbeszerzési eljárásának megnyeréséért, mint a H-Event Kft., vagy épp a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.
Természetesen nem feltétlenül jelentenek integritással összefüggő problémát ezek a közbeszerzések, hiszen nem sokkal később a Közbeszerzési Hatóság is ilyen eljárásrendben választotta ki például a Simplexion Kft. ajánlatát. Az ajánlattételi felhívásuk precizitását jól mutatja, hogy a négy jelentkező mindegyike 17.690.000 és 17.990.000 közötti áron vállalta volna a feladatok ellátását.
A beszerzés tárgya a Közbeszerzési Hatóság szervezetének teljes körű, – tárgyi, dologi, személyi kérdésekre is kiterjedő – átvilágítása volt „az új Közbeszerzési Törvényből fakadó új feladatok ellátására való felkészülés érdekében, figyelemmel arra is, hogy a Közbeszerzési Hatóság feladatköre a törvényi változások következményeként jelentősen kibővült.”
A Közbeszerzési Hatóság épülete (Kép: aszhirportal.hu)
Az eredetileg 17.800.000 forintra becsült értékű közbeszerzés fő célja tehát a szervezeti folyamatok felmérése és dokumentálása, valamint a törvényi feladatok végrehajtásához szükséges új szervezeti struktúra és folyamatok felmérése lett volna. A feltételes mód indoka, hogy a szerződés megkötését a főleg banki informatikai megoldásokat szállító Simplexion Kft. később megtagadta, így a szerződést az ajánlatkérő végül meg sem tudta kötni.
A közbeszerzéssel kapcsolatban ismereteim szerint sem korábban, sem később nem került kibocsátásra összefoglaló tájékoztatás, vagy új közbeszerzési eljárásra utaló egyéb hirdetmény sem, így nem tudni, hogy végül sikerült-e igénybe venni valahogy, valakiktől a nyilvánvalóan fontos szolgáltatást. Különös tekintettel arra, hogy az előírások végrehajtása egyre sürgetőbb lehet, hiszen az új Közbeszerzési Törvényből fakadó, új feladatok ellátása már most is folyamatban van.
Mindazonáltal érdekes lesz megfigyelni a 17.500.000-17.999.999 forint közötti közbeszerzések számának statisztikáját, hiszen a nem reprezentatív, gyors kereséseim szerint ez az értéktartomány az új Kbt. hatályba lépése előtt egyáltalán nem volt népszerű az ajánlatkérők között, illetve a gyakorlatban is csak ritkán alakult épp a két összeg közé eső eredmény a közbeszerzési eljárások során.
Nem érdemes azonban ezen a ponton megállni, ugyanis az igazán izgalmas közbeszerzések – a véleményem szerint – azok lesznek, amelyek évente, visszatérő rendszerességgel megújításra kerülnek. Előfordulhat-e ugyanis, hogy egy ajánlatkérő egy adott szolgáltatást a korábbi Kbt. szerinti 24.500.000 körüli összegért szerezte be, majd az új Kbt. hatályba lépése után 17.900.000 forintért? Ugyanazt a szolgáltatást, ugyanattól a cégtől. A kérdés persze költői: már megtörtént.
Utoljára kommentelt bejegyzések