A kormány számos ponton nem ért egyet az ENSZ-el az emberi jogok területén

A média mérsékelt érdeklődéssel számolt be arról, hogy 2016-ban Magyarország ismételten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa vizsgálata alá került. De akár azt is lehetne mondani, hogy agyonhallgatta. Az mindenesetre tény, hogy az erre kijelölt munkacsoport egy évben három, egyenként kéthetes ülésszakot tart, egy-egy konkrét ország vizsgálatai között pedig nagyjából 5 év telik el.

A régi röszkei előállító pont
(MTI / Kelemen Zoltán Gergely)

A napokban hihetetlen sebességgel terjedt el a legújabb őrület, melynek nyomán a pokémon sikerszériáról újabb, ezúttal dollármilliárdos értékű bőrt készül lehúzni a forgalmazó Niantic. A kiterjesztett valóság, vagy, ha úgy szimpatikusabb, akkor a virtuális valóság kiterjesztése (ezen egyébként szerintem érdemes elgondolkodni) egy teljesen új felhasználói élményt nyújt a mobilkészülékek tulajdonosainak, vagyis mindenkinek. Mármint akik hajlandóak a mobilalkalmazást telepíteni.

A hatalmas népszerűség mellé ugyanis gyorsan megjelentek a jelenség árnyoldalát bemutató hírek. A jelenség jogi oldalát nézve - a játék kritikusai szerint - vélhetően megszaporodnak majd a balesetek, ami kihathat a biztosítási szabályokra is, például úgy, hogy háborús konfliktus mellett, a Pokémon Go használattal összefüggő balesetekért sem fizetnek majd a biztosítók. Vagy csak egy emelt szintű biztosítással.

(Forrás: polygon.com)

A napokban két, alapvetően elmarasztaló jellegű jelentés látott napvilágot, amik külön-külön nem feltétlenül érnék el a közérdeklődés határát. A két ügy pedig meglátásom szerint nagyon is érdekes, mert egy olyan véletlen egybeesést jelentenek, ami a koincidencia kutatói számára évekig tartó forrásanyagot biztosíthatna.

Történt ugyanis, hogy a kormánytól mindenkor független Állami Számvevőszék 2016. július 07-én közétette a jelentését a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. (KINCSINFO Nkft.) tulajdonosi gyakorlásáról és a vagyonával való gazdálkodásának szabályszerűségéről. A vállalkozást a Magyar Állam nevében, a Magyar Államkincstár alapította, nem jövedelemszerzésre irányuló, egyszemélyes nonprofit korlátolt felelősségű társaságként.

A Magyar Államkincstár épülete (Forrás: allamkincstar.gov.hu)

A Városligetben történt események ismételten rámutattak arra, hogy nem konfliktusmentes a tiltakozó lakosság együttélése a vagyonőrként fellépő kopaszokkal. A jelenség mögötti probléma egyáltalán nem új keletű, és jelentős részük visszavezethető a vagyonőr tevékenységet szabályozó törvény hiányosságaira. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény ugyanis legfeljebb addig működik megfelelően, amíg azt tipikus élethelyzetekre kell alkalmazni.

(Forrás:Facebook)