Szép csendben épül és terjeszkedik a magyar internetcenzúra

Van a magyar jogrendszernek egy meglehetősen kevéssé ismert és vizsgált területe, mely az online szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos szabályok között található. Az internetet gyakran használók viszont akaratlanul is belefuthatnak az alábbi, első olvasatra ijesztő szövegbe, ha történetesen nem is volt céljuk tiltott online szerencsejáték szolgáltatás igénybe vétele, mivel kéretlen, "felugró ablakok" is elvezethetnek a nem kívánt, tiltott weboldalakra. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, 2013 óta ugyanis szép csendben felépült és terjeszkedik a magyar internetcenzúra.

(Forrás: komlomedia.hu)

2016. március 23-án számos változás lép hatályba az Európai Unió védjegyjogában. Átkeresztelik a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt? Felül kell vizsgálni a korábbi védjegyeket? Végre illatot is lehet védjegyként regisztrálni? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb újdonságokat, amelyekre a védjegyjogosultaknak érdemes figyelemmel lenniük.

Március 22-én a közösségi védjegyekért felelős Belső Piaci Harmonizációs Hivatal zárva tart, és a hivatal honlapja sem érhető el átmenetileg. A szabadnapot a hivatal dolgozói nem a márciusi mediterrán napsütés élvezetével töltik Alicantéban, hanem a színfalak mögött átállnak az európai uniós védjegy új rendszerére. Ön felkészült a változásokra?

Viszonylag ritka esetnek tekinthető, hogy egy törvény megszületésének minden fázisa akkora médiafigyelmet kapjon, mint ami a postatörvény, majd az MNB törvény módosítása kapcsán volt tapasztalható az utóbbi hetekben. A tét valóban nagy, hiszen a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából alapvető fontosságú kérdések dőlnek majd el, vélhetően hosszú időre. Ezért is fontos összefoglalni a kissé szerteágazó és a médiában néha nem teljesen pontosan bemutatott ügy legfontosabb állomásait, illetve a felmerülő kérdéseket megválaszolni.

(részlet az Ali G Indahouse c. filmből)

Szimbolikus jelentőségű kérdés osztotta meg sok éven keresztül a világ egyik leghíresebb jogi egyetemének tanárait, hallgatóit és a szélesebb közvéleményt. Úgy tűnik, hogy a Massachussets állambeli Cambridge-ben hosszú idő után jelentős lépéssel kerültek közelebb a megoldáshoz.

2015 októberében a Harvard jogi karán hallgatói mozgalom, ennek nyomán pedig novemberben bizottság alakult a kari vezetőség, hallgatók, oktatók, a személyzet, valamint az alumni részvételével. A Martha Minow dékán által felkért és Bruce Mann professzor által vezetett testületnek kényes kérdésben kellett állást foglalnia: mi legyen a sorsa a Harvard Law School hivatalos szimbólumának, amely egy 18. századi rabszolgatartó nagybirtokos család címerén alapul? A dékán március elején továbbította a bizottság jelentését az egyetem vezetése felé.

A vitában természetesen nem a rabszolgasághoz való viszonyulás mentén alakultak ki az álláspontok és véleménykülönbségek.

Az elmúlt években elképesztő népszerűségnek örvendett A szürke ötven árnyalata c. regény, majd annak filmváltozata, lényegében mainstream témává téve a megszokottól eltérő szexualitás kérdéskörét. Az talán közismert tény, hogy Magyarországon, nagykorúak között, a homoszexuális nemi kapcsolat, 1961 óta nem bűncselekmény. Kérdés azonban, hogy hogyan viszonyul a büntetőjog például A szürke ötven árnyalatában olvasható, szexuális játékokhoz.

(Kép: myinforms.com)

Vajon mivel folytatódik? Tettleges becsületsértés? Személyi szabadság megsértése? Aljas célból, védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés? Vagy valami egészen más?

Egyhangú szavazással fogadta el az Országgyűlés a Ptké. módosításáról szóló törvényt, melynek indokolása szerint, a 2016. március 15-i határidő ellenére több tízezer szervezet nem feleltette meg ez idáig létesítő okiratát a Ptk. rendelkezéseinek.
E szervezetek szignifikáns számára való tekintettel, a jogi személyek védelme érdekében a Ptké-ban meghatározott egyes vonatkozó határidők egy évvel történő meghosszabbítása mellett döntött a jogalkotó. Írásunkban azt tekintjük át, hogy kiket és milyen módon érint a változás.

Bár a bevezetése óta szinte minden évben előkerül a téma, sokan talán még mindig nem veszik igénybe a tartós betegségek után járó adókedvezményt, noha jogosultak lennének rá. Az adókedvezményről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet részletesen szabályozza ezt a súlyos fogyatékosság esetében adott, összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményt. Az SZJA bevallások határidejéhez közeledve a téma ismét aktuális.

Hosszú Katinka közgazdaságilag profi sportoló, és mint ilyen, azt csinál, amit akar. De a gond az, hogy jogilag amatőr, és ebben a pillanatban már nem tehet azt, amit akar.

A nagy port kavart Hosszú Katinka-ügyről beszélgettünk Sárközy Tamás egyetemi tanárral, a sportjog kiemelkedő hazai kutatójával. Emellett beszélgettünk egy új sporttörvény megalkotásának kihívásairól, s többek közt arról, hogy miként is értelmezhető a sportjog, kik is a sportjogászok.

(A kép forrása: minap.hu)