2016. március 23-án számos változás lép hatályba az Európai Unió védjegyjogában. Átkeresztelik a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt? Felül kell vizsgálni a korábbi védjegyeket? Végre illatot is lehet védjegyként regisztrálni? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb újdonságokat, amelyekre a védjegyjogosultaknak érdemes figyelemmel lenniük.
Március 22-én a közösségi védjegyekért felelős Belső Piaci Harmonizációs Hivatal zárva tart, és a hivatal honlapja sem érhető el átmenetileg. A szabadnapot a hivatal dolgozói nem a márciusi mediterrán napsütés élvezetével töltik Alicantéban, hanem a színfalak mögött átállnak az európai uniós védjegy új rendszerére. Ön felkészült a változásokra?
Minek nevezzelek?
A legszembetűnőbb változás, amelyet a hatályos közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendeletet módosító rendelet eredményez, az elnevezések szintjén jelentkezik. Az enigmatikus Belső Piaci Harmonizációs Hivatal név (Office for the Harmonization in the Internal Market - OHIM) helyébe az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala (European Union Intellectual Property Office - EUIPO) elnevezés lép. Szimbolikus jelentőségű, hogy a hivatal vezetőjét ezentúl nem elnöknek (president), hanem ügyvezető igazgatónak (executive director) nevezik. Sokkal fontosabb azonban, hogy a hivatal által lajstromozott, a valamennyi uniós tagállamban egységes oltalmat élvező védjegyet ezentúl nem közösségi védjegynek, hanem európai uniós védjegynek fogjuk nevezni.
A hivatal névváltozása lehetőséget teremt a zavarosban halászóknak arra, hogy kihasználják a tájékozatlan védjegyjogosultak figyelmetlenségét, ezért legyen körültekintő a hivatallal való elektronikus vagy papír alapú levelezése során!
Olcsóbb díjak, változó bejelentési rendszer
A közösségi / uniós védjegy joggal nevezhető sikertörténetnek a lajstromozási és bejelentési statisztikák alapján (az utóbbi években évi 100 000 körül mozgó lajstromozás és ennél is több bejelentés). Ennek eredményeként az önfinanszírozó Belső Piaci Harmonizációs Hivatal állandó költségvetési töblettel “küszködött”, amely bírálatokat váltott ki a tagállami szellemi tulajdonvédelmi hivatalok részéről, ugyanis az ő bevételeik jelentősen csökkentek a közösségi védjegy debütálását követően. Ezt a helyzetet az uniós védjegyreform egyrészt a díjak általános (bejelentés, megújítás, felszólalás stb.) csökkentésével, másrészt az esetleges többletnek a tagállamok szellemi tulajdonvédelmi hivatalai között történő felosztásával orvosolja.
A felosztás a tagállami hivataloknak az európai uniós védjegy rendszerének működtetésével kapcsolatban felmerült költségeit hivatott megtéríteni. A tagállami szellemi tulajdonvédelmi hivatalok ilyen jellegű feladatai azonban csökkennek, ugyanis a tagállami hivatalok a módosítások hatálybaléptét követően nem járnak el európai uniós védjegy-bejelentések tekintetében. Az európai uniós védjegyek regisztrálására (lajstromozására) irányuló bejelentéseket ezentúl kizárólag az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatalánál lehet tenni.
A költségek általános csökkentésével egyidejűleg az eddigi “egy díj - három osztály” rendszert felváltja az “egy díj - egy osztály” rendszer. Ennek értelmében az alap díj megfizetése ellenében a védjegy egy áru- vagy szolgáltatási osztály vonatkozásában kerülhet lajstromozásra ill. megújításra. Minden további lajstromozni illetve megújítani kívánt áru- vagy szolgáltatási osztály után újabb díj fizetése szükséges.
Áruk és szolgáltatások, avagy mit is oltalmaz a védjegy?
A módosító rendelet kodifikálja a 2012. június 22. óta érvényesülő gyakorlatot a Nizzai osztályozás vonatkozásában. Egy védjegy áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében kerül lajstromozásra. A kereskedelmi forgalomban kínált különféle árukat illetve szolgáltatásokat a Nizzai osztályozás foglalja rendszerbe a védjegyjog számára, áru- és szolgáltatási osztályok szerint (itt angolul és itt magyarul). A védjegy - alap esetben - a lajstromozott áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében nyújt védelmet. Ezzel a ténnyel nagyon fontos minden védjegyjogosultnak tisztában lennie, ugyanis a lajstromozott áruk és szolgáltatások húzzák meg a védjegy által biztosított oltalom tényleges határait.
A változások tekintetében 2012. június 22. és az Európai Unió Bíróságának IP Translator ügyben hozott ítélete (C-307/10. sz. ügy) jelenti a választóvonalat. A hivatkozott időpontot megelőzően általános gyakorlat volt védjegyek lajstromozása a nizzai osztályok teljes fejezetcímei vonatkozásában, és a gyakorlat úgy tekintett az ilyen lajstromozásra, mint amely kiterjed az adott fejezetcímen belül szereplő valamennyi árura vagy szolgáltatásra. Azaz pusztán egy teljes fejezetcím tekintetében történő regisztrálással a jogosult oltalmat nyert az adott fejezetben szereplő valamennyi árura vagy szolgáltatásra. Ez a gyakorlat széles körű monopóliumot biztosított a jogosultak számára.
Az IP Translator ítélet eredményeként megváltozott a gyakorlat, és a 2012. június 22. után teljes fejezetcímek tekintetében lajstromozott védjegyek pusztán a fejezetcímek szó szerinti jelentése alá tartozó áruk ill. szolgáltatások tekintetében biztosítanak oltalmat (“amit látsz, azt kapod” megközelítés). Ezzel a monopólium leszűkítésre került, azaz a védjegyjogosult nem nyer automatikus oltalmat valamennyi áru vagy szolgáltatás vonatkozásában egy áru- vagy szolgáltatási osztály teljes fejezetcímének lajstromozásával. Tehát a bejelentést tevőnek egyesével kell meghatároznia az oltalmazni kívánt, a fejezeteken belül felsorolt árukat és szolgáltatásokat (kivéve, ha azok megegyeznek a fejezetcímben szereplő kifejezések szó szerinti jelentésével).
De miért fontos ez?
A 2012. június 22-ét megelőzően lajstromozott közösségi/európai uniós védjegyek jogosultjainak hat hónapjuk van arra, hogy felülvizsgálják a lajstromozott védjegyeiket és hogy megtegyék a szükséges lépéseket. Ha egy védjegy lajstromozására 2012. június 22. előtt teljes fejezetcím(ek) tekintetében került sor, a türelmi idő lejártát (2016. szeptember 24.) követően a védjegy pusztán a fejezetcímben szereplő szavak szó szerinti jelentése alá tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában biztosít védelmet. A határidő lejártáig a védjegyjogosultak a módosított rendelet 28. cikk (8) bek. alapján nyilatkozhatnak arról, hogy a lajstromozáskor alkalmazott teljes fejezetcím(ek) általános kifejezéseivel, mely konkrét áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában kívántak oltalmat biztosítani (lásd itt).
Mi a gyakorlati jelentősége ennek a látszólag technikai jellegű változásnak? Ha a védjegyjosogult passzív marad a türelmi idő alatt, a határidő lejártát követően elvesztheti az addig élvezett védjegyoltalmat. Vegyünk egy példát. X cég tokokat gyárt hangszerekhez. A cég egy 2012. június 22-e előtt, a 15. áruosztály teljes fejezetcíme tekintetében lajstromozott védjegy jogosultja. A 15. osztály fejezetcíme: “hangszerek”. A hivatal által kibocsátott közlemény melléklete alapján a hangszer tokok nem tartoznak a “hangszerek” szó szerinti jelentése alá. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával az X cég 2016. szepetmber 24-ét követően elveszti a hangszer tokok tekintetében addig élvezett oltalmat, ugyanis a védelem azt követően kizárólag hangszerek tekintetében fog érvényesülni.
Érdemes tehát minél hamarabb felülvizsgálni a 2012. június 22-ét megelőzően lajstromozott közösségi védjegyeket, annak érdekében, hogy a védjegyoltalom a türelmi idő lejártát követően is megmaradjon. Különösen azért ajánlott minél hamarabb elkezdeni a felülvizsgálatot, mert a gyakorlatban rendkívül bonyolult kérdések is felmerülhetnek, különösen több tíz vagy száz védjegyből álló portfólió esetén.
Erősebb védjegyoltalom
A “jutalom” nem marad el, ha a jogosultak sikerrel vették a 28. cikk (8) bek. szerinti nyilatkozat megtételével felmerülő akadályokat és bebiztosították a védjegyüket az oltalmazni kívánt áruk és szolgáltatások vonatkozásában, ugyanis a rendelet erősíti a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogokat.
A jogosultak ezentúl felléphetnek a védjegybitorlásra való, csomagolás ill. címkék vonatkozásában felmerülő előkészületi cselekményekkel szemben. A jogosultak megakadályozhatják harmadik országból érkező, az EU-n keresztül áthaladó, azonban nem az EU piacára szánt termékeknek az EU-ba való behozatalát (bármilyen vámjogi helyzetbe kerülését), ha a termékek, ideértve a csomagolásukat is, engedély nélkül tartalmaznak az uniós védjeggyel azonos vagy olyan megjelölést, amelyet a lényegét tekintve nem lehet megkülönböztetni az európai uniós védjegytől. Ez a jogosultság azonban nem abszolút jellegű. A vámjogi intézkedések alkalmazhatóságának feltétele az, hogy az árunak a rendeltetési hely szerinti államban (azaz a célországban) is jogsértőnek kell lennie a védjegyjogosult jogaira nézve.
A módosító rendelet tisztázza az európai uniós védjegynek a 2006/114/EK irányelvvel való viszonyát, és biztosítja a védjegyjogosult számára azt a jogot, hogy megtiltsa a megjelölés jogellenes összehasonlító reklámban való használatát. Továbbá a megjelölés kereskedelmi névként vagy vállalkozás neveként (vagy ezek részeként) való használata is jogellenes lesz, amivel egyidejűleg a “saját név kivétel” kizárólag természetes személyek vonatkozásában lesz alkalmazható ezentúl. Ez azt jelenti, hogy egy új vállalkozás alapítóinak a cégnév megválasztásakor figyelemmel kell lenniük az alapításkor bejegyzett és közzétett európai uniós védjegyekre.
Hangok, hologramok, illatok
A korábbi közösségi védjegyjog megkövetelte a védjegyként regisztrálható megjelölések kapcsán, hogy azok grafikailag ábrázolhatók legyenek, ily módon számos potenciális megjelölés kívül rekedt a védjegyként lajstromozható megjelölések körén (pl. illatok), bizonyos megjelölések pedig csak nehézségek árán voltak lajstromozhatók (hangok, dallamok). A módosított rendelet eltörli a grafikai ábrázolhatóság követelményét, és a védjegyként lajstromozható megjelölések példálózó felsorolása körében ezentúl a színek és a hangok is szerepelnek. Azonban azt, hogy végül illatok, hologramok, mozgások/mozdulatok stb. lajstromozhatók lesznek-e, egyrészt a hivatal technikai felkészültsége, másrészt a feltétlen kizáró okok kiterjesztett (7. cikk (1) bek. e) pont: áru jellege; célzott műszaki hatás; áru értékének lényegét hordozza) korlátai határozzák majd meg.
A grafikai ábrázolhatóság követelményének eltörlése azonban csak később, 2017. október 1-jén lép hatályba, ahogyan a védjegyreform részeként elfogadott, a tagállami védjegyjogok számos rendelkezését módosító új irányelv nemzeti jogokba való átültetésére is később kerül sor. Az irányelv implementációjára 3 év (ill. egyes eljárásjogi szabályok vonatkozásában 7 év) áll a tagállamok rendelkezésére.
dr. Hodák Vencel
***
Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon!
Utoljára kommentelt bejegyzések