Évek óta probléma nélkül működő vállalkozást vezet, majd egyik nap érkezik egy levél, amelyben egy obskúrus cég felszólítja arra, hogy védjegybitorlás címén fizessen meg több millió forintot? Mi több, a „jogosult” azt is elvárja öntől, hogy megváltoztassa a cége jól ismert és jól bejáratott nevét?

Ne dőljön be! Védjegyjogi önvédelmi gyorstalpalónk következik.

Rafinált lenyúlás

A magyar vállalkozások kénytelenek nap mint nap adathalászokkal, meg nem rendelt szolgáltatásokról érkező számlákkal és egyéb megtévesztő követelésekkel megbirkózni. Az ilyen és ehhez hasonló kísérletek jelentős része kevésbé szofisztikált és meglehetősen átlátszó, azonban léteznek kifejezetten körmönfont módszerek is. Utóbbiak közé tartozik a saját cégnév használata miatt érkező pénzkövetelések védjegybitorlás jogcímén.

Cégnév és védjegy

Ahhoz, hogy eligazodjunk a szóban forgó jogi fogalmak világában, először is tisztáznunk kell a cégnév, ill. a védjegy mibenlétét. A teljes cégnévben első helyen szereplő ún. vezérszó elősegíti a cég azonosítását, ill. más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését (Ctv. 3. § (2) bek.). A cégnév a vállalkozások identitásának sarokkövét jelenti, ezért a cégnévnek az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell és nem kelthet megtévesztő látszatot (Ptk 3:6. §; Ctv. 3. § (4) bek.). A jogrendszer a cégnév számára a jogi személy személyhez fűződő jogaként biztosít védelmet.

Míg a cégnév alapvetően egy vállalkozás identitását biztosítja a hatóságokkal, a többi vállalkozással és a fogyasztókkal való mindennapi interakció során, addig a védjegy egy olyan megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztessen más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegyoltalom lajstromozással keletkezik, és a szellemi tulajdonjogok terrénumára tartozik. A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyét használja, és felléphet mindenki mással szemben, aki gazdasági tevékenysége körében a védjeggyel azonos vagy ahhoz megtévesztően hasonló megjelölést használ azonos vagy hasonló áruk, ill. szolgáltatások tekintetében.

Létezem, tehát bitorlok?

Annak ellenére, hogy a cégnév és a védjegy eltérő eredettel és funkcióval rendelkezik, a kettő konfliktusba kerülhet egymással. Az ilyen összeütközést a harmonizált EU-s tagállami védjegyjogok ismerik, és a vállalkozásokra nézve méltányosan, a védjegyjog korlátjaként kivétel formájában kezelik.

A saját név kivétel az üzleti tisztesség követelményeinek való megfelelés mellett lehetővé teszi a vállalkozások számára a saját nevük használatát anélkül, hogy az jogsértést (ún. védjegybitorlást) eredményezne harmadik személy védjegyével való konfliktus esetén. A védjegyekről és földrajzi árujelzőkről szóló 1997. évi XI. törvény 15. § (1) bek. szerint a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja saját nevét vagy címét.

Annak ellenére, hogy a jogsértés feltételei a harmadik személy lajstromozott védjegye tekintetében fennállnak, a saját név kivételnek köszönhetően a cégnév feltüntetése a vállalkozás áruja vagy szolgáltatása vonatkozásában nem minősül védjegybitorlásnak.

Az egyetlen feltétel: az üzleti tisztesség

A kivétel alkalmazhatóságának egyetlen feltétele, hogy a használat az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelő legyen. Az üzleti tisztesség követelménye az Európai Unió Bíróságának értelmezése szerint a „védjegyjogosult jogos érdekeinek figyelembevételével történő jóhiszemű eljárás kötelezettségét” jelenti (C-245/02. sz. ügy, 82. bek.). Ennek vonatkozásában,

azt kell figyelembe venni az Európai Unió Bírósága szerint, hogy a célközönség milyen mértékben következtet kapcsolatra a védjegyjogosult és a konfliktusban álló cégnévvel rendelkező vállalkozás között, és hogy a cég milyen mértékben lehetett ennek tudatában (C-245/02. sz. ügy, 83. bek.).

Az üzleti tisztesség követelménye ebben a vonatkozásban Sharpston főtanácsnok szerint objektív kritérium, amely egyféle ésszerű gondosságot jelent olyan név megválasztása vonatkozásában, amely nem áll konfliktusban harmadik személy védjegyével (E. Sharpston Főtanácsnok Indítványa a C-17/06. sz. ügyben, 55. bek.).

A magyar bírósági határozatok gyűjteménye nem tartalmaz bírósági döntést a kérdésben, azonban az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését figyelembe véve az uniós és a magyar jog alapján az üzleti tisztesség követelményével összhangban állónak kell tekinteni a saját cégnév használatát, ha a társaság létesítésére (és így a cégnév cégnyilvántartásba való bejegyzésére) a védjegy harmadik személy által történő regisztrálását megelőzően került sor anélkül, hogy az a védjegyjogosult érdekeire nézve sérelmes lett volna.

Tovább is van...

Az ilyen és ehhez hasonló problémák esetén tanácsos professzionális jogi szolgáltatást igénybe venni, ugyanis egy cégnévhez való korábbi jog egy későbbi azonos vagy hasonló védjegy tekintetében viszonylagos kizáró okot jelent (1997. évi XI. törvény 5. § (1) bek. a) pont), amely jogalapot szolgáltat a védjegy törléséhez. A védjegy törlésével elejét vehetjük a saját cégnévvel azonos vagy ahhoz hasonló, harmadik személy által regisztrált védjegyek miatti hosszadalmas pereskedéseknek. A legbölcsebb lépés pedig a saját cégnév magyar vagy közösségi védjegyként történő lajstromozása a vállalkozás árui és/vagy szolgáltatásai tekintetében, amely a bemutatott védjegyjogi konfliktusok megelőzésén túl új márkaépítési távlatokat nyithat meg a vállalkozás előtt.

Hodák Vencel

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon!