A közérdekű adatok nyilvánossága mellett elkötelezett emberek számára nagyon fontos pillanat volt, amikor a Századvég-tanulmányok végül mindenki számára elérhetővé váltak. Mindez önmagában is hatalmas siker, azonban a közzététel módja is hasonlóan fontos üzenetet hordoz magában. Olyannyira, hogy a torrentezők egy része talán meg is szeppent egy kicsit.

(Forrás: gifszinhaz.hu)

A közérdekű adatok megismerése iránt, az erről szóló törvény szerint szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. Egy ilyen közérdekű adatkérésnek köszönhető – a vs.hu egyik korábbi munkatársa (Joó Hajnalka, még origós újságíróként indított pert) és a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) jóvoltából – hogy a Századvég tanulmányai végül valóban, széles körben is megismerhetővé válhattak.

Akiket a hosszadalmas peres eljárás, illetőleg az adatkérés története behatóbban is érdekel, azoknak ajánlom figyelmébe a TASZ írásait a témakör kapcsán, illetve a vs.hu oknyomozó munkáját, melynek nyomán az adatok végül feldolgozásra kerültek. Ezt követően jött el a pillanat, amikor a mintegy 21 GB terjedelmű, 18 ezer szöveges oldalt (PDF) tartalmazó információhalmaz szabadon hozzáférhetővé vált mindenki számára.

Sajnos a sajtó arról számolt be, hogy az oldalszámokat az adatgazda vélhetően megnövelte, és a válaszokat összegző diagramokat is felnagyították, hogy egyenként is kitegyenek egy oldalt. A dokumentumok pedig, ugyan a szöveges információ tárolására alkalmas .pdf formátumban kerültek átadásra, de nem szövegként, hanem képként lettek feldolgozva, vagyis semmilyen, a feldolgozáshoz szükséges műveletet nem lehetett végezni rajtuk, így keresni vagy épp másolni sem lehetett a szövegben.

Mindenesetre az adatok megosztása – az előzetes koncepció szerint – elsődlegesen a TASZ honlapján keresztül történt volna, melyre külön felületet is létrehoztak, azonban a hatalmas érdeklődés miatt a weboldalt kiszolgáló szerverek is túlterheltté váltak, ezért már aznap szinte lehetetlen volt egy-két tanulmánynál többet megtekinteni.

Ráadásul a fájlok és a rájuk mutató linkek elnevezése sem volt túl beszédes az érdeklődők számára (vagy legalábbis számomra), ezért a teljes anyag megismerése nélkül azt sem igazán lehetett tudni, hogy mire érdemes egyáltalán rákattintani.

Mindenesetre az érdeklődés nem várt technikai problémákat okozott, a HVG.hu megkeresésére a TASZ ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a honlapjukat is üzemeltető szerver nem tudja kezelni a megnövekedett forgalmat, ezért az le is állt egy rövid időre, de igyekeznek orvosolni a hibát.

Nem sokkal később a TASZ „hivatalosan” is megírta a Facebook-csatornáján, hogy a teljes dokumentumhalmazt elérhetővé tették a The Pirate Bay torrent-portál weboldalán is.

A meglehetősen szokatlan eljárás nyomán kíváncsi voltam, hogy a torrentező társadalom mit szól majd a némileg váratlan lehetőséghez, melyben egy nemes cél, vagyis az információszabadság elősegítése érdekében „seedelhetnek” digitális adattartalmakat, például a szerzői jog által védett művek helyett.

Az egyik általam felkeresett weboldal a torrentezők számára kedvelt fórumhely, az ASVA.info, amely lényegében „túlélte” a korábban rendkívül aktív szerzői jogi jogvédő tevékenységéről elhíresült ASVA szervezetét is. Csak egy rövid kitérő erejéig érdemes megjegyezni – ha már információszabadságról van szó –, hogy egy, a wikileaks.org oldalon kiszivárogtatott összefoglaló szerint az ASVA a Motion Picture Association (MPA)-val állt szerződéses kapcsolatban „fénykorában”.

De visszakanyarodva az információszabadság és a torrentezés meglehetősen atipikus kapcsolatára: az ASVA.info egyik kommentelője számomra meglehetősen furcsa módon óva intette a torrentezőket a „POLITIKAI tartalom” megosztásától. Egy Chamea nevű felhasználó ugyanis úgy fogalmazott, hogy „Engem alapból nem érdekel, de a seederek helyében félnék, hogy esetlegesen naplózzák a le-fel töltőket és bekopogtatnak hozzájuk.”

„Magyarul az, aki megosztotta, jogtalanul osztotta meg és mások jogtalanul megosztják a POLITIKAI dolgokat még több emberrel? Mi van akkor, ha a minisztérium elindítja a rendőrséget? Javaslatom: a zárt oldalak adminjai nagyon szálljanak rá erre a dologra és tiltsák az állomány feltöltését, mert lehúzhatják a szervert a hatóságok. Magánszemélyek pórul járnak ilyenkor mindig.” – írja egy későbbi hozzászólásában.

(Forrás: thepiratebay.se)

Pedig, igaz talán meglepő módon, de nem ez a helyzet. 2013-ban az Alkotmánybíróság egy általa vizsgált ügyben (21/2013. (VII. 19.) AB határozat) felidézte, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága korlátozásának körében alapvető elvként határozta meg korábban az Alkotmánybíróság, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. Ezzel egy 2004-es határozatra utaltak, miszerint „Egy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni.”

A közérdekből nyilvános adatok tehát korlátlanul nyilvánosságra hozhatóak, az más kérdés, hogy bizonyos esetekben természetesen lehetséges olyan információt hordozó dokumentum léte, amelynek nem minden része ismerhető meg, ilyenkor az adatgazda köteles a nem megismerhető részeket kitakarni. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) ezzel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy, ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.

Ennél is ritkább kör, amikor egy teljes dokumentum, vagy ha úgy tetszik adathalmaz, a minősítése alapján, eleve nem ismerhető meg a nyilvánosság számára. Ezeket az eseteket a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szabályozza, vagyis van, amikor egy adott információ nemhogy nem közérdekből nyilvános, hanem egyenesen védendő.

Amikor azonban egy dokumentum közérdekből nyilvános adatként átadásra kerül az adatgazda részéről, attól a pillanattól kezdve annak tartalma közérdekből nyilvánosnak tekinthető, különösen, ha az adatátadást egy jogerősé vált ítélet külön is megerősítette (de az átadás természetesen önkéntes is lehetett volna).  A közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot ugyanis – a törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igénye alapján, bárki megismerheti.

A fentiek fényében tehát szabadon hozzáférhetővé tehetők ezek a közérdekből nyilvános adatok, akár a TASZ weboldalán, akár a The Pirate Bay által biztosított .torrent fájl segítségével. Az eset szerintem egyébként jól példázza, hogy egy-egy IT technológia jogsértő és jogilag megengedett tevékenységre egyaránt felhasználható, és egyben elvezet ahhoz a kérdéshez is, hogy a The Pirate Bay-hez hasonló oldalak általános blokkolása, amivel például Olaszország is próbálkozott korábban, mennyiben érintheti az információszabadság kérdéskörét.

Összességében tehát elmondható, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának atipikus, de a legkevésbé sem tiltott módját jelentheti a .torrent technológia, hiszen erre vonatkozó kifejezett rendelkezést, vagy épp tilalmat az Infotv. sem tartalmaz. Egyetlen, konkrét, korlátozásként felfogható rendelkezés azért kiolvasható a törvényből: a hatálya ugyanis csak a Magyarország területén folytatott olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra terjed ki, amely közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik.

Gyömbér Béla

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!