Mégis hogyan lehet mérni egy szervezet munkáját, amely olyan nehezen számszerűsíthető jelenség ellen harcol, mint a világon mindenhol jelenlévő korrupció? November közepén két napot töltöttem a Transparency International berlini titkárságán.

Transparency International korrupció nemzetközi egyezmények TI Akadémia korrupció elleni harc
TI tagszervezetek a világban

 

Svédországban egészen 1999-ig a svéd cégek a társasági adóban költségként számolhatták el a külföldi tisztségviselők részére átadott kenőpénzeket. Ez konkrétan azt jelentette, hogy ha Jan kifizetett egy aktatáskányi svéd koronát egy kongói kormánytisztviselőnek, hogy megvalósulhasson a cége beruházása, elegendő volt szólnia Ingridnek a könyvelésről, hogy számolja el a kenőpénzt, mint a cég költségét. Tehát nem elég, hogy a mai általános közmegegyezés szerint bűncselekményt követett el, ezt még a jogrendszer is jutalmazta, hiszen az elszámolt költség csökkentette az adott cég profitját, ami után adóznia kellett. Ez a jelenség olyannyira nem volt egyedi, hogy számos OECD ország is érintett volt a kérdésben az 1990-es években, ahogy ebben a jelentésben is olvasható.

Elég régóta követem a híreket, de ezt az előző bekezdésben ismertetett felháborító vállalati gyakorlatról most hallottam először, a Transparency International (TI) berlini titkárságára szervezett tanulmányutunkon. A TI magyar tagszervezetének TI Akadémia elnevezésű programja keretében ugyanis Csarnó Ellával közösen lehetőségünk nyílt november 19-20-án jobban megismerni az egyik legnagyobb nemzetközi NGO működését.

Márpedig a szervezet igen nagy. Az 1993-ban, 10 magánszemély által alapított mozgalomnak ma már több mint száz tagszervezete van szerte a világon. A TI azonban megőrizte demokratikus felépítését, ugyanis a szervezet igazgatóságának megválasztása és stratégiájának elfogadása a mai napig a tagszervezetek (nemzeti szinten önállóan működő entitások) és az alapításban részt vevő magánszemélyből álló éves közgyűlés feladata. Egy ekkora és ilyen diverz szervezetet hatékonyan irányítani, pedig kimondottan nehéz feladat. Hiszen azt senki sem vitatja, hogy a korrupció az egész világon jelen van, de azt is látni kell, hogy a korrupció, és az emberek ehhez való viszonya országonként eltérő.

Például amíg Bangladeshben vagy legutóbb épp Romániában a korrupt építési vállalkozók miatt emberek halnak meg, de nincs elég erő a civil társadalomban a hatékony korrupció elleni küzdelemhez, addig Norvégiában azért nehéz finanszírozni a tagszervezet működését, mert az emberek nem tartják problémának a korrupciót az országukban. Egy dolog viszont általános kérdésként merülhet fel, mit tehet egy nemzetközi civil szervezet a korrupció ellen, és lehet-e egyáltalán ezt mérni? Ez fontos kérdés, hiszen a TI-nak, klasszikus NGO-ként, eredményeket kell felmutatnia ahhoz, hogy a támogatói a jövőben is finanszírozzák.

A 90-es években a világ nagy részében még a korrupció elleni harc kerete sem volt adott. A nagy nemzetközi egyezmények elfogadásában, és a korrupció, mint választások sorsát eldöntő kérdés közbeszédbe emelésében a TI hatalmas érdemeket szerzett. A világ azonban változóban van, úgy tűnik, hogy a szabályok mindenhol adottak a korrupció megfékezéséhez, mégis távol vagyunk attól, hogy azt mondhassuk, hogy egy korrupció nélküli világban élünk. A közelmúltból a legfrissebb magyar példa épp a politikusi vagyonnyilatkozatok kérdése, ahol papíron hiába létezik korrekt szabályozás, ha a gyakorlatban azt semmibe veszik, sőt leginkább kijátsszák a politikusok. Akkor mégis mi a teendő?

Ahogy a legtöbb beszélgetésből számomra kirajzolódott a TI is arra fog törekedni az elkövetkező időszakban, hogy kizökkentse az embereket abból az apátiból, amellyel a korrupcióra tekintenek, és védelmet és támogatást nyújtson azoknak, akik hallatni merik a hangjukat. És hogyan lehet mindezt mérni? Erre nem kaptam választ, de arra jöttem rá, hogy nem is ez a legfontosabb, hanem, hogy mi, átlagemberként mit vagyunk hajlandóak tenni a korrupció elleni küzdelemben. Ha ugyanis megvan az elhatározás, az se baj, ha nem tudjuk, hogy mit tegyünk. Abban majd segít a Transparency.

Molnár Benedek

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon!

***

Az íráshoz felhasznált képet itt éred el.