Hatékony koordináció helyett alapjogok sérelméhez vezethetett a Parlagfű Bejelentő Rendszer működése

(Kép forrása: life.hu)

A parlagfű elleni védekezés egyik leghatékonyabb és innovatív módjaként került átadásra 2013-ban a Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR). Az illetékes minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vezetősége pedig még egy évvel később is meg volt győződve arról, hogy részben a PBR-nek köszönhetően sikerült elérni, hogy egyre több földtulajdonos, illetve földhasználó irtsa a földjén felbukkanó gyomnövényt. Három év, a parlagfűmentes környezetért tenni akaró civilek és az alapvető jogok biztosa által indított vizsgálat kellett ahhoz, hogy bebizonyosodjon: a rendszer nemhogy nem hatékony, de még a közérdekű bejelentések kezeléséhez szükséges minimumokat sem teljesíti.

Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter a PBR átadásakor hangsúlyozta: a rendszer működtetése azért fontos a szaktárca számára, mert a parlagfű-pollenektől nagyon sok ember szenved. Az allergiások helyzetét kívánja könnyebbé tenni a NÉBIH által fenntartott elérhetőség, amely meggyorsítja a lakossági bejelentések feldolgozását. A rendszer lehetővé teszi, hogy interneten keresztül - előzetes regisztráció után - bárki akár otthonról tegyen bejelentést az általa talált parlagfüves területről. De mobiltelefonjával is rögzítheti a terület jellemzőit, és készíthet a helyszínről fényképfelvételeket - közölte az üzembe helyezéskor Jordán László, a NÉBIH növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese.

A PBR rendszer kialakítása kapcsán többször is hangsúlyozták, hogy a szoftver magyar fejlesztésű és a NÉBIH-vel közösen történt a szoftver specifikálása. A feladat ellátására a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt közbeszerzést egyébként a Komunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. nyerte - nettó 21.000.000 forintos ajánlatával -, a szerződést pedig 2012. szeptember 17-én kötötték meg a felek. A rendszer később új funkcióval is bővült, amely az Önkormányzati Parlagfű Bejelentő Rendszer (ÖPBR) elnevezést kapta.

Nagy volt a médiaérdeklődés (Fotó: VM Sajtóiroda, Forrás: kormany.hu)

Két évvel később egy bejelentés érkezett, de ezúttal nem a PBR-be, hanem a Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (AJBH). A bejelentést tevő panaszosok korábban több esetben is közérdekű bejelentést tettek a NÉBIH által üzemeltetett PBR-en keresztül - a lakosság által, feléjük továbbított adatok alapján - a parlagfűvel szennyezett területekről. A panaszosok sérelmezték, hogy egyes esetekben a válasz 30 napon túl érkezett meg, de olyan is előfordult, hogy a bejelentés kivizsgálása elmaradt.

A fentiek alapján, az alapvető jogok biztosáról szóló törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 38. §/C § alapján kérték az eljárás felülvizsgálatát, és az általuk vélelmezett visszásság orvoslását. A beadvánnyal összefüggésben felmerült a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog, a petíciós jog, valamint a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye sérelmének a gyanúja, ezért az alapvető jogok biztosa a beadványnak megfelelően eljárást indított.

A PBR rendszer felülete (Forrás: NÉBIH honlapja)

Az AJBH vizsgálata megállapította, hogy a panaszosok több éve, önkéntes munkában, rendszeresen továbbítják az allergiában szenvedő lakosság felől érkező bejelentéseket, amelyeknek jogosságát minden esetben saját maguk is ellenőrzik. Kizárólag erősen parlagfű szennyezett, bimbós ill. virágzó állapotú, a lakosság egészségét veszélyeztető és ezáltal mérlegelés nélkül hatósági eljárás alá vonandó területek mentesítését kérték. A bejelentéseket elérhetőséggel, fényképpel és GPS- koordinátákkal dokumentálták és kifejezetten kérték a hatósági visszajelzést - foglalja össze az előzményeket a jelentés.

A szennyezett területek panaszosok általi utóellenőrzése során azonban kiderült, hogy fentiekről nemcsak, hogy nem kaptak értesítést, de a szükséges mentesítést az esetek többségében el sem végezték, így az állampolgárok egészségét károsító pollenszennyezés a teljes szezonban tovább folytatódott, amelynek következtében nemcsak a  panaszokról  és  a  közérdekű  bejelentésekről  szóló törvény (továbbiakban:  Pkbt.) 3. §-a, hanem az egészséges környezethez való alkotmányos jog is sérült.

A panaszosok szerint 2013-ban 22 bejelentést tettek a PBR-en keresztül, ebből 11 esetben került az eljárás lezárásra, 4 esetben a NÉBIH információi szerint nem történt intézkedés, 7 esetben az ügy állásáról nincs információjuk. A panaszosok a 2014-ben 17 bejelentést tettek a PBR-en keresztül, ebből 3 esetben került az eljárás lezárásra, 11 eljárás volt folyamatban 2015. elején, 3 esetben a NÉBIH információi szerint nem történt intézkedés.  A NÉBIH elnökének álláspontja szerint a bejelentésben előadottak részben valóban megalapozottak voltak. A panaszosok által tett bejelentéseket megvizsgálva ugyanis megállapították, hogy valóban előfordult, hogy a bejelentő nem kapott meg minden információt az általa bejelentett területről.

Az alapvető jogok biztosa viszont azt állapította meg, hogy a PBR működése során egy sajátos közigazgatási eljárási forma érvényesül. Üzemelése során ugyanis három különböző hatóság együttműködését koordinálja egy erre a célra kifejlesztett elektronikus rendszer. A nehezen átlátható és összetett hatásköri szabályozás alapján viszont az alapvető jogok biztosa szerint egyáltalán nem meglepő, hogy a panaszosok által 2013 és 2014 során tett bejelentések felénél az eljárás nem zárult le, a szükséges intézkedések pedig elmaradtak.

Aktuális parlagfű térkép (Forrás: NÉBIH, Parlagfű Infromációs Térkép)

A biztos, bár üdvözlendőnek tartotta a NÉBIH elnökének fejlesztést és további tájékoztatást szorgalmazó törekvéseit, ugyanakkor jelentésében kiemelte a panaszosok által tett közérdekű bejelentések vonatkozásában készült - nem reprezentatív - statisztika is jól mutatja a rendszer jelenlegi hiányosságait. A PBR, noha alapvetően alkalmas lehet a közérdekű bejelentések Pkbt. szerinti intézésére és az alkalmazandó eljárási szabályok teljesítésére, de a teljes kompatibilitás elérése érdekében a fejlesztése indokolt és szükséges. 

A panaszosok által tett közérdekű bejelentések vonatkozásában azonban több esetben nem csak a tájékoztatás maradt el, hanem a közérdekű bejelentés kivizsgálása is, vagy egyes esetekben az intézkedések foganatosítása. Ezen hiányosságok pedig a jelentés szerint a petíciós jog, a jogbiztonság és a hatósági ügyek tisztességes intézéséhez való alapjogok sérelmére vezettek.

Az eljárás lezárásaként az alapvető jogok biztosa felkérte a földművelésügyi minisztert, hogy intézkedjen a PBR fejlesztéséről annak érdekében, hogy az alkalmas legyen a közérdekű bejelentők Pkbt. szerinti tájékoztatáshoz fűződő jogainak biztosítására. Felkérte továbbá a NÉBIH elnökét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a rendszerbe benyújtott közérdekű bejelentések vonatkozásában a Pkbt. előírásai a rendszer által jelenleg biztosítható legmagasabb szinten érvényesüljenek, a bejelentéseket vizsgálják ki, és tegyék meg az ennek alapján szükséges intézkedéseket.

Gyömbér Béla

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon!