Egy szóban összefoglalva: többet
Vélhetően mindenki olvasott már pro- és kontra véleményeket a kötelező védőoltások hatékonyságával, szükségességével és főleg az esetleges ártalmasságával kapcsolatban. A vita nem új keletű, azonban Székely László, az alapvető jogok biztosa a területen tapasztalható jogalkalmazási ellenmondások és megszaporodott bejelentések nyomán nemrég átfogó vizsgálatot indított a kérdéskörben.
A vizsgálatát lezáró jelentésében konkrétan megvizsgált esetben a szülők a hatósági eljárások, majd azok eredménytelensége miatti bírságok ellenére sem voltak hajlandóak hozzájárulni a gyermekük védőoltásához, amely végül ellehetetlenítette a gyermek beiratkozását a helyi óvodába, mivel az óvoda által előírt, orvosi igazolás hiányában megtagadták a gyermek felvételét. Az eset tehát a védőoltás ellenes szülői attitűd és az erre adott közösségi válasz archetípusának tekinthető.
Az alapvető jogok biztosa az eljárása során felidézte, hogy „az Alkotmánybíróság a kötelező védőoltásokra vonatkozó szabályok alkotmányosságával összefüggésben korábban már leszögezte, hogy „a gyermekek egészségének védelme és a fertőző betegségek elleni védekezés alkotmányosan elfogadható indok az alapjog-korlátozásra.”
Továbbá a határozat rögzítette azt is, „hogy az oltás elmaradása elfogadhatatlan mentességet jelentene azok számára, akik nem egészségügyi vagy lelkiismereti okból, hanem azért nem oltatják be magukat (gyermeküket) mert bíznak abban, hogy mások megkapják az oltást, és így nem lesz járvány, ezért ők sem fertőződnek meg.”
Rámutatott továbbá, hogy „nemcsak a családnak, hanem az államnak is biztosítania kell a gyermekek számára azt a védelmet és gondoskodást, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges.” Ezért az államnak akár a szülőkkel szemben is védelmeznie kell a gyermekek önálló érdekeit. Mivel a védőoltások az érintett egyén és a társadalom többi tagjának egészségét védik, a gyermekeknek kifejezett érdekük fűződik ahhoz, hogy megkapják az életkorhoz kötött védőoltásokat. „Továbbá a gyermekközösségek tagjainak érdekük fűződik ahhoz, hogy a közösség tagjai minél nagyobb számban legyenek immunizáltak.”
Székely László biztos – mondhatni salamoni döntést hozva – egyfelől
a gyermek egészséges fejlődéséhez fűződő érdekét a szülők felügyeleti joga elé helyezte. Erre tekintettel azonban súlyos hiányosságot látott az illetékes Járási Hivatal eljárásában, ugyanis az eset valamennyi körülményét és az arányosságot mindenkor szem előtt tartva, véleménye szerint, nem a bírságolás jelenti a végső kényszerítő eszközt.
Szerinte nem felel meg ugyanis a hatályos jogi szabályozásnak sem az általa megkeresett egészségügyért felelős államtitkár, sem a Járási Hivatal vezetőjének az a szakmai véleménye, miszerint az elmaradt kötelező védőoltások kikényszerítésére csak – az egyébként sem túl hatékony – anyagi szankciók közül választhatnak.
Székely László, az alapvető jogok biztosa (Kép: nol.hu)
A védőoltás elrendelése ugyanis a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 12. § (2) bekezdése alapján közigazgatási hatósági ügynek minősül, melynek nyomán, a Ket. 134. § e) pontja szerint a meghatározott cselekmény kikényszerítésére a Rendőrség közreműködésével is van lehetőség.
A vizsgált ügyben „az érintett gyermek 5 éves korában még a két hónapos korban esedékes kötelező védőoltásait sem kapta meg. A biztos álláspontja szerint e helyzet kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a Járási Hivatal (és jogelődje) által 2011-ben csak részben lefolytatott hatósági eljárás, majd pedig a 4 év múlva újra indított hatósági eljárás, továbbá különösen a mindkét eljárásában a rosszul megválasztott végrehajtási intézkedés.”
Mindezek alapján Székely László megállapította azt is, hogy „a hatóság eljárásai a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásságot okoztak, mivel a hatóság a gyermek jogainak érdekében és legfőbb érdeke szerint nem lépett fel kellő hatékonysággal, továbbá mivel a kötelező védőoltások beadatása érdekében fennálló kötelezettségét és felelősségét más szervekkel (így pl. óvoda, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat) kívánta megosztani.”
„Nem hagyható figyelmen kívül ugyanis, hogy a gyermek az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése alapján - kivételes esetben - a szüleivel szemben is jogosult lehet az állam védelemére és mivel Hazánkban kötelező védőoltási rend érvényesül, ez azt jelenti, hogy kizárólag egészségügyi indokra hivatkozással lehet halasztást vagy mentesítést kérni a kötelező védőoltások körébe tartozó oltás beadásával összefüggésben” – olvasható a jelentésben.
Kitért arra a visszás helyzetre is, hogy a jelenlegi hatósági gyakorlatban, a védőoltást megtagadókra folyamatos pénzbírságot vetnek ugyan ki, ez azonban a megkeresett szervek egybehangzó véleménye szerint nem jelent kellő visszatartó erőt e szülők vonatkozásában. Mindez pedig hatásában egy olyan megengedhetetlen és egyenlőtlen jogi helyzet kialakulásához vezet, amelyben a jobb anyagi helyzetű oltást megtagadó szülők a pénzbírság megfizetésével „meg tudják váltani” gyermekeik kötelező védőoltási rendből való kivonását.
Káros jelenségként értékelte továbbá, hogy jelenleg „a szülők az internetes oldalakról, blogokról, a közösségi médiából rájuk zúduló szkeptikus, kritikátlan, meg nem alapozott veszélyekre figyelmeztető, kétséges nemzetközi kutatási eredményekre hivatkozó információáradatból informálódnak. Kérdés azonban, hogy eljutnak-e hozzájuk a kötelező védőoltás hatásosságát, megalapozott kockázatait tudományos tényekkel, kutatási eredményekkel alátámasztó, logikusan felépített, érhető magyarázatok.” A biztos szerint ezért át kell gondolni a kötelező védőoltás rendszerét támogató állami eszközöket, azok hatékonyságát.
A gyerekeknek az óvodában a helyük
A salamoni döntés másik oldalaként azonban azt is egyértelműen rögzítette a jelentésében, hogy az óvodák sem utasíthatták volna el a gyermek, illetve hasonló helyzetben levő gyermekek felvételét. A beiratkozáskor benyújtandó iratokat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet taxatívan szabályozza.
Az említett jogszabályban azonban nem található olyan rendelkezés, amely a szülőktől, a védőoltások felvételét alátámasztó – „a gyermek közösségbe felvehető” tartalmú – orvosi igazolás bemutatását követelné meg. A gyermek óvodába való felvétele tehát már csak ezért sem tehető függővé annak életkora szerinti kötelező védőoltások felvételétől.
Mindazonáltal „a gyermekek egészséges fejlődése és annak megőrzése érdekében az óvodavezető a védőoltások kapcsán akkor jár el jogszerűen, ha gondoskodik az iskola-egészségügyi szolgálat óvodában való működéséről, amelynek keretében az óvodaorvos köteles az óvodába kerülő gyermekek életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni, és az esetleges oltási hiányosságok esetén a Járási Hivatalt értesíteni.” – olvasható Székely László véleménye a jelentésben.
A biztos a szankciók korlátjaként megemlítette azért a Legfelsőbb Bíróság 2029/2009. számú büntető elvi határozatában foglaltakat is, miszerint "nem állítható tehát, hogy a gyermek az oltások hiányában állandóan a testi fejlődését veszélyeztető súlyos fertőzések veszélyében élne. A veszély távoli, (elvi) lehetősége a bűncselekmény tényállásának megállapításához nem elegendő. A gyermek testi fejlődését ténylegesen veszélyeztető helyzet hiányában a kiskorú veszélyeztetése bűntette nem állapítható meg.”
Külön foglalkozott az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) által kiadott, Védőoltásokról szóló Módszertani Levél jogi státusával, ugyanis korábban pont ennek a tartalma miatt utasították el az óvodai felvételt hasonló esetekben. Az ajánlás egyébként úgy szólt, hogy „gyermekközösségbe, továbbá alsó és középfokú oktatási intézménybe csak az előírt oltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel.”
Megállapította a fentiekkel összefüggésben, hogy az OEK Módszertani Levelével kapcsolatos helytelen értelmezés, a hatósági gyakorlatban annak normatív, normapótló jelleggel való felruházása a jogállamiság elvét sértette, továbbá hatásában alkalmas volt arra, hogy az érintett gyermekek oktatáshoz való jogával összefüggő visszásságot okozzon.
„Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában kifejtett, azóta is fenntartott álláspontja szerint ugyanis a jogalkotásról szóló törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egy központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányosan nem elfogadható és a jogbiztonság követelményét sérti.A védőoltások beadásának kikényszerítésért felelős járási hivatal eljárása során a Módszertani Levél tulajdonképpen jogi normaként érvényesült.”
A biztos a jelentésében foglalt problémák orvoslása érdekében több ajánlást is megfogalmazott a szaktárcák, az országos tiszti főorvos és a panaszügyben érintett önkormányzat számára. Az ombudsman a többi között kezdeményezte, hogy az elmaradt védőoltások beadásának kikényszerítésekor legyenek tekintettel az arányosság követelményére, javasolta a fokozódó oltásellenesség hazai körülményeinek alapos feltárását, a módszertani levelek és a jogszabályban foglaltak összhangjának megteremtését, illetve az óvodai aggályos tartalmú belső szabályzatok módosítását. – olvasható az Alapjogok Biztosának Hivatala sajtóközleményében.
Összefoglalva tehát az alapvető jogok biztosának jelentését megállapítható, hogy
az óvodák, a jogszabályban taxatívan felsoroltakon kívül nem írhatják elő további igazolások meglétét, így a kötelező védőoltások felvételére utaló igazolást sem.
Ezt az óvoda egészségügyért felelős alkalmazottjának kell, a felvételt követően ellenőriznie, amennyiben pedig hiányosságot tapasztal, úgy az illetékes Járási Hivatalt kell értesítenie.
A Járási Hivatalnak felvilágosítással, pénzbírsággal, azok eredménytelensége esetén, az arányosság maximális szem előtt tartásával pedig végső soron a Rendőrség segítségével el kell, hogy érje a védőoltás beadását a gyermek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében. Mindez azonban csak akkor jelenthet megoldást, ha mindez kivételes marad és a szülők többsége megbízik a védőoltás-rendszerben és képes az áltudományos blogbejegyzéseket a helyükön kezelni és értékelni.
***
Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!