A „vasárnapi zárvatartással” összefüggő népszavazási kezdeményezések kapcsán szokatlannak mondható médiafigyelem irányul a Nemzeti Választási Iroda munkájára, illetve általában is a népszavazás intézményére. Ez persze korántsem volt mindig így, ezért összefoglalnék pár érdekes kezdeményezést a közelmúltból. Tudta-e például, hogy – lényegét tekintve – a címben szereplő kérdés is megfordult 2015-ben a Nemzeti Választási Irodánál? Ha nem tudta, az sem probléma: úgysem fog szavazni róla.

(Forrás:  icytales.com)

Tavaly ugyanis az egyik legfurcsább kérdést egy magánszemély tette fel, miszerint

"Egyetért-e Ön azzal, hogy aki fizet prostituáltnak azért, hogy a prostituált szexuális szolgáltatást nyújtson, bűncselekményt követ el, és hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?”

Az aláírásgyűjtő ív hitelesítését azonban a Nemzeti Választási Bizottság a 38/2015. számú határozatával később megtagadta. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés ugyanis nem felel meg az egyértelműség törvényi követelményének, mert az valójában „két kérdést foglal magába”, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének.

A kérelmező azonban „nem adta fel” és módosított a kérdésen egy későbbi beadványában. Az új kérdés szövege a következő lett:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy aki fizet prostituáltnak azért, hogy a prostituált szexuális szolgáltatást nyújtson, tizenkét hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő?”

​Van, aki a prostitúciót szorítaná vissza (Forrás: hvg.hu)

A Nemzeti Választási Iroda elnöke a 8/2015. NSz. számú határozatával az újabb aláírásgyűjtő ívet is elutasította, mivel kérelmező a támogató polgárok aláírását nem a hatályos KIM rendelet szerinti aláírásgyűjtő ív mintapéldányán nyújtotta be és húsz helyett csak tizenkilenc érvényes támogató választópolgár adataival és aláírásával ellátott aláírásgyűjtő ívet csatolt a hitelesítésre benyújtott népszavazási kezdeményezésének támogatására.

Ugyancsak magánszemélytől érkezett a talán legbotrányosabb kérdés, mely úgy szólt, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fidesz pártnak, és a keresztény egyházaknak, mint terrorszervezeteknek a működését betiltsák?” A Nemzeti Választási Iroda elnökének 14/2015. NSz. számú határozata megállapította, hogy a  népszavazási kezdeményezés  szervezője  által  benyújtott aláírásgyűjtő  ív és  a  támogató választópolgárok adatait és aláírását tartalmazó ívek sem feleltek meg a jogszabályban megfogalmazott követelményeknek.

Úgy tűnik, hogy a „ráduplázás” gyakori eset a népszavazást kezdeményezők körében, így később ő is beadott egy másik kérdést, amely úgy szólt, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a terrorjelképek közzé felkerüljön a NARANCS, Fidesz logó, és a FESZÜLET, a keresztény egyházak jelképe?”

Mások a FIDESZ logóból csinálnának terrorjelképet (Forrás: wikipedia.org)

A Nemzeti Választási Bizottság 91/2015. számú határozatával, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a kezdeményezést, többek között azért is, mert az megbotránkoztató kifejezést tartalmazott. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította ugyanis, hogy a szervező által benyújtott kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás a jogalkotót olyan jogszabály megalkotására kötelezné, mely egy törvényesen bejegyzett politikai párt logóját, továbbá egy vallási, a keresztény egyházak jelképét jelentő szimbólumot is terrorjelképpé kíván nyilvánítani.

A kezdeményezésben szereplő narancs logó olyan jelképnek minősül – erre a szervező is utal a kérdésében – amely egyértelműen egy politikai párthoz kötődik, azzal azonosítható. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdésben szereplő másik szimbólum a feszület olyan jelkép, mely szorosan összekapcsolódik a kereszténységgel, a keresztény egyházakkal és egyben elválaszthatatlan a vallásgyakorlástól. A kérdés a Nemzeti Választási Bizottság szerint a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogot és az e jogok gyakorlásában megnyilvánuló értékválasztást, illetve vallási meggyőződést (hitet) súlyosan sértené egy ilyen kérdésfeltevés.

Szintén ő később még népszavazást kezdeményezett Orbán Viktor, Polt Péter és Csányi Sándor népirtás és más bűntettek miatti börtönbüntetéséről és vagyonelkobzásról is, de az előzőekhez képest ezek talán már visszafogottabb kezdeményezéseknek tekinthetőek, mindazonáltal természetesen egyik kérdés sem ment át a Nemzeti Választási Bizottság szűrőjén.

A halálbüntetés is népszerű kérdés (Forrás: 24.hu)

A büntetőjogi szabályokat egyébként sokan módosítanák, főleg a szigorítás irányában. Volt például öt „halálbüntetés-visszaállításos” kezdeményezés, de akadt párt amelyik életfogytiglani börtönbüntetéssel fenyegetné a drogterjesztést, mások inkább a politikusokat büntetnék súlyosabban; mármint más állampolgárokhoz képest. Vélhetően nem beszéltek össze, de épp akkoriban volt egy olyan beadványozó is, aki viszont a mentelmi jogot vonná meg az országgyűlési képviselőktől.

A legkitartóbb népszavazást kezdeményező vitathatatlanul egy magánszemély, aki a választójogát szeretné mielőbb gyakorolni és 2015. május 15 óta az alábbi kérdéseket nyújtotta be a Nemzeti Választási Iroda számára:

„Akar-e Ön 2015-ben előrehozott parlamenti választást ?” (2015. május 15.)
„Akar-e Ön 2015-ben előrehozott parlamenti választást ?” (2015. június 10.)
„Akar-e 2016-ban Előrehozott Parlamenti vállasztást?” (2015. november 9.)
„Akar - 2016-ban Előrehozott Parlamenti Vállasztást.” (2015. december 17.)
„Akar - e 2016-ban Előrehozott Parlamenti Vállasztást.” (2016. január 12.)
„Akar-e 2016-ban Előrehozott Parlamenti választást.” (2016. március 21.)

Az idézetek szó szerintiek, így az esetleges helyesírási hibákért kivételesen nem én vagyok a felelős. A Nemzeti Választási Iroda, illetve a Nemzeti Választási Bizottság különböző okokból egyik beadványát sem találta megfelelőnek, egy ízben pedig egy külön tájékoztatót is kiadott a részére.

A népakarat kinyilvánítása – eltérő okokból – máshol sem egyszerű
(részlet a The Dictator c. filmből)

A rengeteg elutasítás mellett – különös tekintettel arra, hogy csak 2015-ben összesen 104 kérdést vizsgált meg a Nemzeti Választási Iroda – meglehetősen kevés, mindössze három népszavazási kezdeményezés kapcsán van jelenleg is folyamatban aláírásgyűjtés. Ezek közül kettő Kész Zoltán magánszemély kérdése. Az egyik kérdése nyomán a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalóinál lenne alkalmazható havi bruttó 2 millió forintos bérplafont.

A másik, a napokban a Kúria által is jóváhagyott kérdése (a Magyar Munkáspárt kérelmezte a Kúria eljárását) úgy szól, hogy "Egyetért Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden pártlistát állító párt köteles legyen a Magyar Államkincstárnak visszafizetni a számára közpénzből juttatott kampánytámogatást, ha a pártlista nem szerezte meg az országos listákra leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át?"

A harmadik Gőgös Zoltán magánszemély beadványához kapcsolódik, miszerint „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" kérdés kapcsán ugyancsak zajlik már az aláírásgyűjtés. Jót, s jól kérdezni tehát egyáltalán nem egyszerű és az sem biztos, hogy a kitartás végül meghozza a gyümölcsét.

A legutolsó, nyilvántartásba vett kérdést egyébként Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője, magánszemélyként adta be, amely így hangzik:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?”.

A fentiek tükrében úgy tűnik, hogy valóban meglehetősen nehéz egy népszavazás kezdeményezés kapcsán legalább a startvonalig, vagyis a 200.000 érvényes aláírás begyűjtésének a kezdetéig eljutni. Furcsa jelenség az is, hogy a kezdeményezők túlnyomó többsége magánszemély, akik vélhetően eleve nem is rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával az aláírásgyűjtéshez. Mindez azonban csak mérsékelten vette el a kezdeményezési kedvet: 2016-ban eddig 16 kérdés került benyújtásra.

Gyömbér Béla