Apple: troll vagy trollkodják?

A megszokottnál talán kevésbé mély jogi tartalmú, de annál – vagy éppen ezért – érdekesebb mini-botrányra hívták fel a napokban a figyelmemet. Történt ugyanis, hogy az Apple bejelentette a legújabb szabadalmát, amely lényegében egy olyan Mac laptopot jelent, melyen nincs hagyományos billentyűzet, hanem egy érintőképernyő rajzolja majd ki a virtuális gombokat.

Ettől a megoldástól a cég egyfelől a felhasználói élmény fokozódását várja (és egy idő után vélhetően majd "kinézik" az embert billentyűzetes laptoppal), másrészt utat enged a még extrémebb vastagságú, illetve inkább már vékonyságú laptopok fejlesztése felé. Az ismertebb IT újságok és szaklapok lényegében hasonló módon, kíváncsisággal ugyan, de különösebb meglepetés nélkül mutatták be az új szabadalmat.

(Forrás: slashgear.com)

A szabadalom lényegét tekintve az elsőként az Apple Watch okosórában, majd az iPhone 6S szériában már bemutatkozott, nyomásérzékeny érintőképernyőn alapul, amely teljesen kiválhatja majd a billentyűzetet, bár az egyelőre nem ismert, hogy valóban hasznosításra kerül-e a találmány és ha igen, akkor mikor. Egyébként maga a nyomásérzékeny kijelző már hosszú idő óta foglalkoztatja az Apple mérnökeit.

A szabadalomról szóló hír a fórumozók között mégsem a „meglepő újdonság” miatt lett népszerű, hanem azért, mert egyre több felháborodott hozzászólás jelent meg, nem értve, hogy mégis mit is szabadalmaztatott most az Apple. Az nem kétséges ugyanis, hogy hasonló laptop már évek óta a piacon van, ilyen például az Acer ICONIA. Néhány kommentelő ennek felemlegetésén is tovább lépett és egyenesen az oxigén belélegzésének az Apple általi szabadalmi levédését vizionálta.

Utóbbi természetesen meglehetősen utópisztikus elgondolás, ettől függetlenül valóban furcsára sikeredett egy kicsit az Apple szabadalma. A félreértések részben abból adódnak, hogy a sajtó egy jelentős része a szabadalom nóvumát abban látta, hogy egy olyan laptop-koncepciót szabadalmaztatott az Apple, melynek nincs billentyűzete, csak érintőképernyője, ami tehát ezentúl billentyűzetként (is) funkcionál majd. Márpedig evidens, hogy ebben semmiféle újdonság nincs. Hacsak az apró pöttyöket nem tekintjük annak, amik az egyes, „virtuális” billentyűket elválasztják majd.

Az Acer ICONIA ezt évek óta tudja (Forrás: youtube.com)

A média egy másik része a szabadalmi leírás hátteréből és rövid leiratából szemezgetett, ami például kiemeli, hogy a hagyományos, billentyűzettel ellátott laptopok sérülékenyebbek, bekoszolódhatnak, de ezt ugyebár tökéletesen orvosolja, például – immáron évek óta – az Acer ICONIA is. Ebben újdonságot találni tehát megint csak meglehetősen nehéz.

Az Acer készülékéhez képest természetesen hatalmas újdonságot jelent a nyomásérzékenység (különösen figyelembe véve, hogy az Acer ICONIA felhasználói számára állítólag kényelmetlen volt a merev felületet ütögetni), de az viszont már eleve le van védve, hiszen a szükséges technológiát az Apple Watch és az iPhone 6S is alkalmazza. Az Apple technológiája egyébként lényegesen eltér az Acer megoldásától, amely pont ellenkezőleg: vastag és nehéz laptopot eredményezett.

Az újabb, most közzétett szabadalom meglehetősen kivonatosan jelent meg a sajtóban, ugyanis eredetileg 28 oldalon, 89 ponton keresztül van kifejtve. A konkrét szabadalmi leírás tehát jóval tágabb, mint ami a média elemzéseiből következne. A szabadalom túlnyomórészt ugyanis a nyomásérzékeny felület mérnöki-technológiai leírását és részletezését tartalmazza, nem pedig a rövid leiratban szereplő „nóvumot” a billentyűzet elhagyásával kapcsolatban.

(Forrás: mirror.co.uk)

A teljes szabadalmi leírás tükrében ettől függetlenül természetesen még mérnöki megítélés alá eső (és ennek nyomán általam meg nem válaszolható) kérdés marad, hogy újdonságként a szabadalom megállja-e a helyét, vagy sem. Mindazonáltal a fórumokon megszaporodott kritikák a véleményem szerint inkább a kivonatos tájékoztatáson, semmint a tényleges szabadalmi leíráson alapulnak.

Ettől függetlenül az Amerikai Egyesül Államok szabadalmi gyakorlata meglehetősen sok kritikát kapott az elmúlt időszakban. Különösen a „szabadalmi troll" néven elhíresült vállalkozások miatt, amik mindent levédetnek, amit csak módjukban áll, mondván, hátha perelhetőek lesznek később a jogosulatlanul hasznosító vállalkozások.

A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy pont az Apple volt az egyik cég, amely meg lett ezzel vádolva pár évvel ezelőtt, amikor „föltalálta a kerek sarkú négyszöget", vagyis levédetett egy olyan készülékformát, amely meglehetősen széles körben elterjedt és számos más gyártó termékénél visszaköszön azóta is.

(Forrás: shenlinlab.com)

Úgy tűnik tehát, hogy az Apple iparjogvédelmi eljárásainál egyébként is meglehetősen „megadóak” a bejegyzést végző hivatalok. A liberális szemlélet ettől függetlenül is nagyon jellemző az amerikai szabadalmi rendszer egészére. Az bejegyzési eljárások viszonylag olcsónak és egyszerűnek számítanak. Ezzel szemben az iparjogvédelmi perek viszont utólag már rendkívül költségesek és hosszadalmasak lehetnek.

Bármilyen furcsa, de egy óriásvállalat végső soron lehet, hogy akkor jár el az érdekeinek leginkább megfelelően ebben a környezetben, ha levédet minden olyan apróságot, amit esetleg egy szabadalmi troll cég kihasználhatna, még, ha egyébként azok jellemző módon nem a jogi eljárásokra készen álló nagyvállalatokat, hanem a kis- és középvállalatokat veszik célba. Ilyen tekintetben tehát akár úgy is meg lehet közelíteni a kérdéskört, hogy

az Apple azáltal válhat iparjogvédelmi trollá, hogy megelőzi, hogy mások őt trollkodják.

„Az Egyesült Államok szabadalmi jogi rendszerében már évek óta próbálják kidolgozni a megfelelő módszert a szabadalmi trollok megfékezésére, többek között a perindítás feltételeinek szigorításával. A nehézség abban áll, hogy ezeket a visszaéléseket nagyon nehéz kiszűrni.” – írja a szabadalom.blog.hu.

(Forrás: uspto.gov)

A problémákat már a tengerentúli jogalkotó is feliserte, ezért lassan ugyan, de történnek apró lépések az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi rendszerének átalakítása érdekében. 2011-ben a szenátus elfogadta a Leahy-Smith America Invents Act (Patent Reform Act of 2011) elnevezésű törvényt, mely alapján áttértek a feltalálási elsőbbségről a bejelentési elsőbbségre. Ez azért volt különösen fontos lépés, mert „a szabadalmi jognak, benne a feltalálói elsőbbségnek az Egyesült Államokban több mint kétszázhúsz éves múltja van, benne foglaltatik az USA alkotmányában.”

Az „új” szabályok pedig – ebben a tekintetben legalábbis – egységesítik az Egyesült Államok szabadalmi rendszerét a világ más területein alkalmazott eljárásokkal. A jogbiztonságot érintő hatásai pedig talán még ennél is fontosabbak, hiszen a feltalálási elsőbbség kérdése mindig egy nehezen bizonyítható, a jogvitára alapot adó kérdés volt. A kritikusok viszont ebben is a nagyvállalatoknak való kedvezést látták, mivel a bejelentési elsőbbséget nyilvánvalóan az fogja élvezni, akinek bármikor a rendelkezésére áll a szabadalmi eljáráshoz szükséges összeg és nem fél azt felhasználni sem.

Az eset kapcsán tehát, hogy az Apple a troll, vagy épp őket trollkodják nem egyszerű igazságot tenni, már ha ez egyáltalán lehetséges, főleg az európai szemmel talán szokatlan mértékűen liberális piaci keretek között.  Mindazonáltal a most bemutatott eset is rávilágít arra, hogy a média „kivonatos” tájékoztatása könnyen félreértésekhez vezethet ezen a területen is.

Gyömbér Béla