Kis doktor vagy nagy doktor? – teszik fel sokan maguknak a kérdést, amikor a doktori fokozat megszerzését követően először aláírnak. Vagy talán később is. De hogyan helyes, hogyan helytelen? És van-e egyáltalán jelentősége? Utánanéztünk, hogyan segít eligazodni a kérdésben a jogszabály és a helyesírási szabályzat.

Mindenekelőtt szeretnénk leszögezni, hogy ezúttal nem a doktori cím megszerzésének szabályrengetegében merülünk el. Nem azt vizsgáljuk, hogy milyen feltételekkel szerezhetők meg az egyes doktori fokozatok, hanem azt, hogy írásban hogyan jelöljük helyesen a címet. Ez ugyanis a gyakorlatban sem egységes és következetes.

A felsőoktatási törvény általánosságban azt írja elő, hogy „az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos, a jogász szakon oklevelet szerzett személyek a doktori cím használatára jogosultak. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur.” Ilyen módon történő megjelölésre ugyanakkor rövid pályafutásunk során még nem igen láttunk példát Magyarországon, nagyon kevesen használják ezt a formát írásban.

A kis doktor – nagy doktor kérdést A magyar helyesírás szabályai (Akh.) elvileg kielégítően rendezi, 153. pontja ugyanis kimondja, hogy „A családnevek előtti doktor […] szót, illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban, levélcímzésben, oszlopba rendezett névsorban stb.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel […] Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók.”

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoportjának közzétett véleménye ezzel összhangban utal rá, hogy a Dr. és a dr. cím között értelmi, jelentésbeli különbség nincs, a kis-, illetve nagybetűs használatot nyelvi-formai-mondatbeli helyzet dönti el: címzésben, feliratban, mondatkezdő helyzetben Dr., egyéb esetekben kis dr. a szokásos forma. Ez a különféle doktori típusokra (jogi, bölcsész, orvos) és az ún. „kisdoktor-nagydoktor” jelölésére egyaránt vonatkozik.

Sokan úgy gondolják, hogy az egyetemi diplomát megszerzők az ún. kisdoktorok, akik csak kisbetűvel írhatják nevük elé a doktor szót, nagybetűvel pedig csak azok használhatják a címet, akik az MTA doktorai. Mások szerint a nagybetűs írásmód feltétele a PhD-fokozat megszerzése. Mindezeket a nyelvészek azonban csak közhiedelemnek tekintik, mert a magyar helyesírási szabályozás a fentiek szerint egységesen kezeli a kérdést, és nem tesz különbséget az egyes tudományos fokozatok birtokosai között. És ami szintén biztosnak tűnik: akár kicsivel, akár naggyal írjuk, mivel rövidítésről van szó, mindig pontot kell tenni a „dr” után.

Hogy ennek az egésznek milyen jelentőséget tulajdonítunk, az persze részben magánügy. A magyar helyesírást nem tekinthetjük jogszabálynak, ezáltal betar(ta)tása sem kötelező. Figyelmen kívül hagyása nem von maga után jogi konzekvenciát. Ugyanakkor véleményünk szerint, ha magyar szövegben alkalmazzuk a doktori cím megjelölését, akkor nem hagyható figyelmen kívül a magyar helyesírás mint „magas presztízsértékkel bíró ajánlás”. 

Nagy Gergő és Szabó Tibor Zsombor

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Képek forrásai:

www.giphy.com

www.arsboni.com