Két panaszos fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, amelynek nyomán, a hatóság előadásában, egy meglehetősen fordulatos, de sajnos talán egyáltalán nem egyedi történet bontakozik ki. A buszjáratot üzemeltető vállalatnak ugyanis egyáltalán nem azért és nem is annak kell fizetnie, amire a címből egyébként következtetni lehetne.

A történet középpontjában ugyanis egy család van. Egyik nap ugyanis két felnőtt és három gyermek szeretett volna egy olyan buszra felszállni, amit egyébként naponta használnak. A sofőr felszólítására felmutatták a menetjegyüket, és kérték, hogy nyissa ki a hátsó ajtót a babakocsi feltolásához. Ekkor szabadultak el az indulatok.

(A kép illusztráció)

A sofőr vonakodott eleget tenni a kérésnek, majd hangosan kijelentette, hogy azért nem nyitja ki az ajtót, mert „fellógnak a cigányok.” A megjegyzésből szóváltás kerekedett, közben a sofőr az állomásból éppen kihajtó járművet hirtelen lefékezte, a kérelmező elesett és a gyermekeik is megütötték magukat.

Ekkor az egyik panaszos pofon vágta a sofőrt, aki emiatt természetesen feljelentést tett. A pofont követően a sofőr hangosan azt mondta, hogy

„takarodjatok ki az országból, migránsok!"

A szóváltást a busz teljes utazóközönsége jól hallotta. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a panaszos utasok kérelmére indított eljárást, amelynek során meghallgatta a sofőrt is. Elmondása szerint "azért nem nyitotta ki az ajtót, mert többször tapasztalta, hogy a babakocsival felszállók messziről felmutatnak bérletnek látszó tárgyat, hogy fel tudjanak szállni, később azonban érvényes utazási okmányt nem mutatnak be." Elismerte ugyanakkor, hogy ilyen eset jellemzően egy másik vonalon fordul elő.

"Véleménye szerint a roma származásúak többet bliccelnek."

A buszközlekedést végző cég az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálata során azzal védekezett, hogy a sofőr személyes véleménye nem a cég hivatalos álláspontja, azért nem tehetőek felelőssé és a kérelmezők panaszának kivizsgálása során nem állapították meg a sofőr felelősségét a történtek miatt.

A hatóság viszont nem osztotta sem a sofőr, sem a vállalat véleményét és megállapította az ellenséges, megalázó, megszégyenítő környezet kialakulásával a zaklatás megvalósulását, a jogsértésért pedig ebben az esetben a sofőr munkáltatóját tette felelőssé.

A buszsofőr ugyanis a panaszosok roma származása miatt feltételezte, hogy bliccelni akarnak.

"Azzal, hogy ezt szóban kifejezésre juttatta, megvalósította a zaklatás tényállását, hiszen azt a kijelentését, hogy „a cigányok fellógnak a buszra”, nem csak a kérelmezők (és gyermekeik), hanem az egész utazóközönség jól hallhatta.”

Az utasok is hallották a sofőr szavait

A buszvezető különleges jogi védelem alatt áll, mint közfeladatot ellátó személy, de ezzel a védelemmel nem élhet vissza. Ilyen védelmet ad például a Büntető Törvénykönyv, amikor úgy rendelkezik, hogy hivatalos személy elleni erőszakként büntetendő, ha az erőszakot közfeladatot ellátó személy ellen követik el. Ilyen büntetendő magatartás lehet az erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozás, kényszerítés vagy épp bántalmazás is.

Meghatározott feltételekkel, a Büntető Törvénykönyv alapján, közfeladatot ellátó személynek minősülnek egyébként többek között a katonák, a polgárőrök, a mentősök, az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok és például a postások is. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz szerint tehát a különleges jogi védelemmel nem csak élni, hanem visszaélni is lehetséges.

Ezért szankcióként az Egyenlő Bánásmód Hatóság megtiltotta az eljárás alá vont cégnek a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és 100.000,- Ft bírság megfizetésében marasztalta. A határozat időközben jogerőssé vált. Arra sajnos nem tért ki a határozat, hogy a pofon miatt indult eljárás befejeződött-e, és ha igen, akkor milyen eredménnyel.

Gyömbér Béla

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!