A téma évek óta nagy szerephez jut a médiában, hol Geréb Ágnes, hol Ternovszky Anna, vagy a Szent Imre Kórházból távozni kényszerült Vass Gabriella ügye kapcsán. Írásunkkal nem célunk, hogy megmondjuk, hol szülj, de segítünk eligazodni a témában, bemutatjuk az itthoni szabályozás gyengeségeit, és rápillantunk, hogy mit mond az Alkotmánybíróság. Ezt a témát ugyanis nem lehet annyival elintézni, hogy csak az a felelős szülő, aki kórházban hozza világra a gyermekét.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) 2015. március 10-én hozta meg ítéletét a Varga és társai kontra Magyarország ügyben. Az ítéletben hazánkat a nem megfelelő fogva tartási körülmények megszüntetésére, valamint preventív, illetve kompenzációs jogorvoslat kialakítására szólította fel. Az EJEB a Varga ügy óta 2016. január 7-éig eltelt időszakban 99 fő részére összesen 1.544.650 euro kártérítési összeget ítélt meg, a legutóbbi adatok szerint pedig a bírósághoz benyújtott ilyen jellegű újabb panaszok száma meghaladja a 4.500-at" - olvasható a jogszabálytervezet hatástanulmányában.

Egy zárka a Budapesti Fegyház és Börtönben 2015. márciusában (Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd)

Egy szóban összefoglalva: többet

Vélhetően mindenki olvasott már pro- és kontra véleményeket a kötelező védőoltások hatékonyságával, szükségességével és főleg az esetleges ártalmasságával kapcsolatban. A vita nem új keletű, azonban Székely László, az alapvető jogok biztosa a területen tapasztalható jogalkalmazási ellenmondások és megszaporodott bejelentések nyomán nemrég átfogó vizsgálatot indított a kérdéskörben.

Íme néhány információ, hogy ne az állam vagyonát gyarapítsd vele

Amikor felmerült a tömegközlekedéssel kapcsolatos cikksorozat ötlete, kissé zavarban voltam, mondván nem igazán vagyok járatos a helyközi tömegközlekedésben. Ennek praktikusan az az oka, hogy Budapesten belül szinte kizárólag BKV-val közlekedek, azon kívülre viszont szinte kivétel nélkül autóval, tekintettel arra, hogy két utas esetén nagyjából azonosak a közvetlen költségek (~ üzemanyag) a tömegközlekedés áraival (két fő aktív GDP-termelővel számolva, akik semmiféle kedvezményre nem jogosultak).

A kezdeti zavartságom azonban szertefoszlott, amikor eszembe jutott egy érdekes történet még abból az időszakból, amikor a párom és én egyetemisták voltunk és - a kedvezményekre tekintettel - jóval többet utaztunk helyközi járatokon. Szóval valamikor 6-7 évvel ezelőtt a párom a szülővárosából tartott az "egyetemvárosa" felé. A megérkezés után vette csak észre egy táska hiányát, ami történetesen a laptopját tartalmazta. Az egyetemista bevételeink tekintetében ez meglehetősen komoly érvágást jelentett számunkra, de hiába minden utánajárás (helyközi és helyi tömegközlekedést is igénybe vett az út során), érdeklődés: a táska nem lett meg. Legalábbis aznap.