A "vasárnapi zárvatartással" összefüggő népszavazási kezdeményezések kapcsán szokatlannak mondható médiafigyelem irányul a Nemzeti Választási Iroda munkájára, illetve általában is a népszavazás intézményére. Ez persze korántsem volt mindig így, ezért összefoglalnék pár érdekes kezdeményezést a közelmúltból. Tudta-e például, hogy - lényegét tekintve - a címben szereplő kérdés is megfordult 2015-ben a Nemzeti Választási Irodánál? Ha nem tudta, az sem probléma: úgysem fog szavazni róla.

(Forrás: icytales.com)

Szép csendben épül és terjeszkedik a magyar internetcenzúra

Van a magyar jogrendszernek egy meglehetősen kevéssé ismert és vizsgált területe, mely az online szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos szabályok között található. Az internetet gyakran használók viszont akaratlanul is belefuthatnak az alábbi, első olvasatra ijesztő szövegbe, ha történetesen nem is volt céljuk tiltott online szerencsejáték szolgáltatás igénybe vétele, mivel kéretlen, "felugró ablakok" is elvezethetnek a nem kívánt, tiltott weboldalakra. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, 2013 óta ugyanis szép csendben felépült és terjeszkedik a magyar internetcenzúra.

(Forrás: komlomedia.hu)

2016. március 23-án számos változás lép hatályba az Európai Unió védjegyjogában. Átkeresztelik a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt? Felül kell vizsgálni a korábbi védjegyeket? Végre illatot is lehet védjegyként regisztrálni? Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb újdonságokat, amelyekre a védjegyjogosultaknak érdemes figyelemmel lenniük.

Március 22-én a közösségi védjegyekért felelős Belső Piaci Harmonizációs Hivatal zárva tart, és a hivatal honlapja sem érhető el átmenetileg. A szabadnapot a hivatal dolgozói nem a márciusi mediterrán napsütés élvezetével töltik Alicantéban, hanem a színfalak mögött átállnak az európai uniós védjegy új rendszerére. Ön felkészült a változásokra?

Viszonylag ritka esetnek tekinthető, hogy egy törvény megszületésének minden fázisa akkora médiafigyelmet kapjon, mint ami a postatörvény, majd az MNB törvény módosítása kapcsán volt tapasztalható az utóbbi hetekben. A tét valóban nagy, hiszen a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából alapvető fontosságú kérdések dőlnek majd el, vélhetően hosszú időre. Ezért is fontos összefoglalni a kissé szerteágazó és a médiában néha nem teljesen pontosan bemutatott ügy legfontosabb állomásait, illetve a felmerülő kérdéseket megválaszolni.

(részlet az Ali G Indahouse c. filmből)

Szimbolikus jelentőségű kérdés osztotta meg sok éven keresztül a világ egyik leghíresebb jogi egyetemének tanárait, hallgatóit és a szélesebb közvéleményt. Úgy tűnik, hogy a Massachussets állambeli Cambridge-ben hosszú idő után jelentős lépéssel kerültek közelebb a megoldáshoz.

2015 októberében a Harvard jogi karán hallgatói mozgalom, ennek nyomán pedig novemberben bizottság alakult a kari vezetőség, hallgatók, oktatók, a személyzet, valamint az alumni részvételével. A Martha Minow dékán által felkért és Bruce Mann professzor által vezetett testületnek kényes kérdésben kellett állást foglalnia: mi legyen a sorsa a Harvard Law School hivatalos szimbólumának, amely egy 18. századi rabszolgatartó nagybirtokos család címerén alapul? A dékán március elején továbbította a bizottság jelentését az egyetem vezetése felé.

A vitában természetesen nem a rabszolgasághoz való viszonyulás mentén alakultak ki az álláspontok és véleménykülönbségek.