Az utóbbi időben két fontos határozat is egyértelművé tette, hogy az éjszakai szórakozóhelyek által kedvelt üzleti modell, miszerint megkülönböztetett mértékű belépődíjat szednek a férfiaktól és a nőktől sérti az egyenlő bánásmód követelményét. A döntés lényegében "borítékolható" volt, de ettől függetlenül több fontos megközelítést is kifejtett nemrégiben az Alkotmánybíróság a IV/01584/2014 ügyszámon megindított alkotmányjogi panaszt lezáró, egyben elutasító döntésében.

​Lassan mindennapossá válnak azok az azonosítási formák, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt csak a sci-fi világában léteztek. Egyes filmkategóriák nagy része azzal foglalkozik, hogy hogyan szerezzék meg az "ellenség" ujjlenyomatát, retinájának a mintáját, amivel aztán betörhetnek hozzá és ellophatnak valami fontos dolgot, amely egy nemes célt szolgál. Az általunk jónak vagy rossznak ítélt személyek adatvédelmi szempontból biometrikus azonosító rendszereket akarnak feltörni, kijátszani.

De mi is az a biometrikus azonosító rendszer, amely feltörése kulcs a bosszú, illetve bármely más nemes cél elérése felé?

/avagy fél-szakmai elmélkedések Valentin nap alkalmából/

Nemrégiben egy ügyvédi kamarai előadáson meglepve hallottuk, hogy a gyakorlat alapján házastársak is köthetnek, kötnek egymás között tartási szerződést, mi több, ezt később fel is bonthatják arra való hivatkozással, hogy a tartás teljesítése túlontúl terhes; a teljesítés nem elvárható. Házasként be kell vallanunk, szíven ütött minket ez a hír. Hát nem azt ígértük, hogy jóban-rosszban; holtomiglan-holtodiglan? Hogy is volt ez azon a szép napon?

Anne Frank naplójának szerzői jogi védelmi ideje 2016. január 1-jén lejárt. Vagy mégsem? Szerzői jogi háború és védjegyjogi vezércsel - cikkünkben a történelmi és irodalmi szempontból is jelentős mű szerzői jogi sorsát járjuk körbe az Anne Frank Alapítvány és szellemitulajdon-védelmi hivatalok csatározásait követve.

Európát és az egész világot megrázta 2001-es New York-i, a 2004-es madridi, majd a 2005-ös londoni terrortámadás. Az Európai Unió Bel‑ és Igazságügyi Tanácsa 2002. december 19-én már kifejezetten hangsúlyozta, hogy az elektronikus hírközlési lehetőségek jelentős növekedése következtében az elektronikus hírközlési eszközök használatával kapcsolatos adatok különös jelentőséggel bírnak, és így értékes eszközt jelentenek a bűncselekmények - különösen a szervezett bűnözés - megelőzése, kivizsgálása, felderítése és üldözése során.