Az Alkotmánybíróság mai, 2016. április 20-ai döntése értelmében nem alaptörvény-ellenes az, hogy a választási eljárásról szóló törvény a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár számára nem biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét.

Apple: troll vagy trollkodják?

A megszokottnál talán kevésbé mély jogi tartalmú, de annál - vagy éppen ezért - érdekesebb mini-botrányra hívták fel a napokban a figyelmemet. Történt ugyanis, hogy az Apple bejelentette a legújabb szabadalmát, amely lényegében egy olyan Mac laptopot jelent, melyen nincs hagyományos billentyűzet, hanem egy érintőképernyő rajzolja majd ki a virtuális gombokat.

Ettől a megoldástól a cég egyfelől a felhasználói élmény fokozódását várja (és egy idő után vélhetően majd "kinézik" az embert billentyűzetes laptoppal), másrészt utat enged a még extrémebb vastagságú, illetve inkább már vékonyságú laptopok fejlesztése felé. Az ismertebb IT újságok és szaklapok lényegében hasonló módon, kíváncsisággal ugyan, de különösebb meglepetés nélkül mutatták be az új szabadalmat.

(Forrás: slashgear.com)

Az utóbbi napokban, a pedagógussztrájk kapcsán felélénkült a vita a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény, immáron hat évvel ezelőtti módosítása kapcsán. Ahogy az MNB botrány kapcsán megfigyelhető volt, ezúttal is számos ellentmondás vagy kérdés jelent meg a médiában, ezért most összefoglalnánk a legfontosabb tudnivalókat a sztrájktörvény kapcsán is.

(Forrás: wikimedia.org; Kép: Munkácsy Mihály, Sztrájk 1895)

Viszonylag ritka esetnek tekinthető, hogy egy törvény megszületésének minden fázisa akkora médiafigyelmet kapjon, mint ami a postatörvény, majd az MNB törvény módosítása kapcsán volt tapasztalható az utóbbi hetekben. A tét valóban nagy, hiszen a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából alapvető fontosságú kérdések dőlnek majd el, vélhetően hosszú időre. Ezért is fontos összefoglalni a kissé szerteágazó és a médiában néha nem teljesen pontosan bemutatott ügy legfontosabb állomásait, illetve a felmerülő kérdéseket megválaszolni.

(részlet az Ali G Indahouse c. filmből)

Hosszú Katinka közgazdaságilag profi sportoló, és mint ilyen, azt csinál, amit akar. De a gond az, hogy jogilag amatőr, és ebben a pillanatban már nem tehet azt, amit akar.

A nagy port kavart Hosszú Katinka-ügyről beszélgettünk Sárközy Tamás egyetemi tanárral, a sportjog kiemelkedő hazai kutatójával. Emellett beszélgettünk egy új sporttörvény megalkotásának kihívásairól, s többek közt arról, hogy miként is értelmezhető a sportjog, kik is a sportjogászok.

(A kép forrása: minap.hu)