Komoly kérdéseket vet fel egy évek alatt átgondoltan kidolgozott magánjogi törvény rövid időn belüli módosítása. Magát a törvény kidolgozottságát, minőségét kérdőjelezik meg azok a jogpolitikai indokok, amelyek egy magánjogi kódex módosítását tűzik ki célul, és nem engedik érvényesülni a kipróbálatlan normákat. Ezek a jogpolitikai döntéstervezetek már a jogbiztonság kérdéskörét is feszegetik.

Az ügyvédek nehezen igazodnak a megváltozott körülményekhez, igényekhez és technikai kihívásokhoz. Céljuk a régi "elefántcsonttorony" fenntartása, ameddig csak lehet Az anakronisztikus, és a piac és a kor elvárásainak egyre kevésbé megfelelő szabályokhoz való ragaszkodás mellett pedig egyre nehezebb elhitetni a világgal, hogy valóban az ügyfél, és nem csupán a saját érdekeit képviselik.

"Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez." (Alaptörvény XXV. cikk)

E mondat hallatán még egy alkotmányjog előadáson ülő egyetemi hallgatót is fagyos unalom keríti a hatalmába, majd halkan zizegő horkolás morajlik végig a padsorok között. Olvasóink éberségét szent célként kitűzve - életbeli példákon keresztül - mégis érdemes szemügyre venni az "alapjogi ágyúként" dübörgő petíciós jogot! A szövegben szereplő példák nem a képzelet szüleményei...

Az elmúlt napokban újra hangot kaptak azok a nézetek, melyek szerint a kötelező sorkatonai szolgálatot ismét be kellene vezetni Magyarországon. Maga Kövér László házelnök is úgy fogalmazott, hogy "a terrorizmus és az illegális migrációval összefüggésben terjedő bizonytalanság miatt egyáltalán nem kizárt, hogy a nem túl távoli jövőben sor kerül a sorkötelezettség visszaállítására". Bár kormányoldalról Kósa Lajos frakcióvezető is megerősítette az RTL híradónak, hogy napirenden van a sorkatonaság visszaállítása, a miniszterelnök mindezt egyértelműen cáfolta, és kijelentette, hogy "sem most, sem később nem kívánnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, semmilyen módon nem tervezik megnyitni ezt a kérdést Magyarországon". Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogy alkotmányosan milyen út állna rendelkezésre, ha egyszer mégis egységesen a visszaállítás mellett tenné le voksát a Kormány.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara sajtóközleményben reagál Vékás Lajos nyílt levelére.

"A polgári törvénykönyv nem egy tudományos cikk, hanem egy, az életünket szabályozó jogszabály."

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara leszögezi: az új Polgári Törvénykönyv megszületése a 2013-as év kiemelkedő eseménye volt, a modern magyar jogtörténet mérföldköve. Hosszú munka előzte meg, s egy vitathatatlanul nagyszerű, kiemelkedő magánjogi alkotás jött létre. Az új Ptk. nem csak újszerű megoldásokat tartalmaz, de tagadhatatlanul érződik a résztvevők kreativitása, jobbító szándéka és az az alaposság, amellyel a bírói gyakorlatot kívánták a kódex részévé tenni.