Az Alkotmánybíróság mai, 2016. április 20-ai döntése értelmében nem alaptörvény-ellenes az, hogy a választási eljárásról szóló törvény a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár számára nem biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét.

Apple: troll vagy trollkodják?

A megszokottnál talán kevésbé mély jogi tartalmú, de annál - vagy éppen ezért - érdekesebb mini-botrányra hívták fel a napokban a figyelmemet. Történt ugyanis, hogy az Apple bejelentette a legújabb szabadalmát, amely lényegében egy olyan Mac laptopot jelent, melyen nincs hagyományos billentyűzet, hanem egy érintőképernyő rajzolja majd ki a virtuális gombokat.

Ettől a megoldástól a cég egyfelől a felhasználói élmény fokozódását várja (és egy idő után vélhetően majd "kinézik" az embert billentyűzetes laptoppal), másrészt utat enged a még extrémebb vastagságú, illetve inkább már vékonyságú laptopok fejlesztése felé. Az ismertebb IT újságok és szaklapok lényegében hasonló módon, kíváncsisággal ugyan, de különösebb meglepetés nélkül mutatták be az új szabadalmat.

(Forrás: slashgear.com)

Viszonylag ritka esetnek tekinthető, hogy egy törvény megszületésének minden fázisa akkora médiafigyelmet kapjon, mint ami a postatörvény, majd az MNB törvény módosítása kapcsán volt tapasztalható az utóbbi hetekben. A tét valóban nagy, hiszen a közérdekű adatok nyilvánossága szempontjából alapvető fontosságú kérdések dőlnek majd el, vélhetően hosszú időre. Ezért is fontos összefoglalni a kissé szerteágazó és a médiában néha nem teljesen pontosan bemutatott ügy legfontosabb állomásait, illetve a felmerülő kérdéseket megválaszolni.

(részlet az Ali G Indahouse c. filmből)

Ha nem a hajléktalanok ellen hozták a kaposvári rendeletet, akkor miért?

A válasz: Lex Sámli

Rejt-e vajon életvitelszerű lakhatására szolgáló ingóságot a szatyor?
(Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság)

Az utóbbi időben két fontos határozat is egyértelművé tette, hogy az éjszakai szórakozóhelyek által kedvelt üzleti modell, miszerint megkülönböztetett mértékű belépődíjat szednek a férfiaktól és a nőktől sérti az egyenlő bánásmód követelményét. A döntés lényegében "borítékolható" volt, de ettől függetlenül több fontos megközelítést is kifejtett nemrégiben az Alkotmánybíróság a IV/01584/2014 ügyszámon megindított alkotmányjogi panaszt lezáró, egyben elutasító döntésében.