"Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez." (Alaptörvény XXV. cikk)

E mondat hallatán még egy alkotmányjog előadáson ülő egyetemi hallgatót is fagyos unalom keríti a hatalmába, majd halkan zizegő horkolás morajlik végig a padsorok között. Olvasóink éberségét szent célként kitűzve - életbeli példákon keresztül - mégis érdemes szemügyre venni az "alapjogi ágyúként" dübörgő petíciós jogot! A szövegben szereplő példák nem a képzelet szüleményei...

Az elmúlt napokban újra hangot kaptak azok a nézetek, melyek szerint a kötelező sorkatonai szolgálatot ismét be kellene vezetni Magyarországon. Maga Kövér László házelnök is úgy fogalmazott, hogy "a terrorizmus és az illegális migrációval összefüggésben terjedő bizonytalanság miatt egyáltalán nem kizárt, hogy a nem túl távoli jövőben sor kerül a sorkötelezettség visszaállítására". Bár kormányoldalról Kósa Lajos frakcióvezető is megerősítette az RTL híradónak, hogy napirenden van a sorkatonaság visszaállítása, a miniszterelnök mindezt egyértelműen cáfolta, és kijelentette, hogy "sem most, sem később nem kívánnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, semmilyen módon nem tervezik megnyitni ezt a kérdést Magyarországon". Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogy alkotmányosan milyen út állna rendelkezésre, ha egyszer mégis egységesen a visszaállítás mellett tenné le voksát a Kormány.

Őrködik-e a köztársasági elnök az államszervezet demokratikus működése felett? Vagy valóban minden esetben aláírási kötelezessége lenne?

Az alkotmányjogi hét keretében már bemutattuk nektek, hogyan kell jól megírni egy alkotmányjogi panaszt, illetve vizsgáltuk, alapjog-e az internet. Ma egy, a mindenkori köztársasági elnöknek is tanulságos írást mutatunk be nektek: Áder János köztársasági elnök 2013. a március 13-i közleményére hivatkozva kielemezzük, kötelezettségről vagy lehetőségről van szó az Alaptörvény módosításainak aláírása kapcsán.