Nyolc félév, magasabb ösztöndíjak, kutatás és gyakorlat - így alakulhat át a doktori képzés teljes rendszere.Az elmúlt hónapokban több alkalommal is felröppent a hír, miszerint a kormány újragondolná a hazai doktori képzést. A nyilatkozatból tervezet lett, a tervezet kormányülésre ment, a döntésből törvényjavaslat készült – ezt nyújtotta be kedden az Országgyűlésnek a kabinet. A T/7405. számú törvényjavaslat számos más jogszabály – így például a köznevelési törvény – módosítását helyezi kilátásba, és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011-es törvényen belül is több területet érint. Cikkünkben a doktori képzésre vonatkozó legfontosabb változások bemutatására vállalkozunk.

 

A tervezet nagy mértékben strukturálja át a doktori képzést. A szerkezetváltásnak ágyaz meg, hogy a jelenleg hatályos normaszövegből eltűnne az „egységes, 36 hónapból álló képzésre” vonatkozó rendelkezés: az eddigi 6 féléves képzési idő főszabály szerint 8 félévre növekedne. A megszerzendő kreditek száma – a képzési idővel arányosan – 240-re emelkedik, ám a doktorandusz (illetve az egyetemi doktori iskola) nagyobb szabadságot élvezne ezek elosztásában, mivel a félévente megszerzett kreditek száma miatt nem lenne átsorolható önköltséges képzésre.
Egységből kétfelé: a doktori képzés új szerkezete
A fentiekből kitűnik, hogy a kormány nemcsak a képzési időre és a kreditszámra vonatkozó rendelkezéseket javasolja megváltoztatni, hanem egyidejűleg kikerülne a törvényből a képzés egységességére vonatkozó rendelkezés is. Ez jelentheti az új rendszer egyik legfontosabb strukturális változását. A tervezet ugyanis két részre osztja a folyamatot:
1.    Az első, 4 féléven keresztül tartó „képzési és kutatási szakasz” a graduális képzéshez részben hasonlít annyiban, hogy kontaktórákon alapul – emellett pedig a hallgató önálló tudományos tevékenységére épít. E szakasz a negyedik félév végén, komplex vizsgával zárul, amelynek tartalmát illetően a törvényjavaslat meglehetősen tágan fogalmaz: „méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt”. A komplex vizsga szervezésének alapelveit az Országos Doktori Tanács a Doktoranduszok Országos Szövetségével egyeztetve határozza meg.
2.    Ezután a doktorandusz belép a második, főszabály szerint szintén 4 féléves „kutatási és disszertációs szakaszba”, amelynek végén már a doktori fokozat tényleges megszerzése áll. Ezt az időszakot a hallgató a kutatási területében való elmélyedésre és a disszertációt megalapozó tudományos tevékenység folytatására tudja felhasználni. A doktorandusznak a második szakasz megkezdése után legkésőbb három évvel kell benyújtania a disszertációját. E határidő szűk keretek között, legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg.

Végbizonyítványt (abszolutóriumot) az a hallgató szerez, aki az előírt krediteket sikeresen teljesítette. Fontos azonban látni, hogy ez nem magát a fokozatszerzést jelenti, hiszen az abszolutórium megléte a fokozatszerzésnek csupán az egyik kritériuma. A feltételek rendszerén (az egyetemi doktori szabályzatban előírt követelmények valamint a doktori szigorlat teljesítése; nyelvismeret; önálló tudományos vagy művészeti tevékenység; a doktori értekezés/alkotás elkészítése, bemutatása és nyilvános megvédése) a törvényjavaslat csupán annyiban módosítana, hogy a doktori szigorlatot – éppen a bemutatott szerkezeti változások következményeként – kivenné a „kimeneti követelmények” közül, hiszen az annak megfelelő komplex vizsgát az új rendszer lényegében magába olvasztja. 

Szigorodna, illetve az új szabályozáshoz igazodva specifikálódna a hallgatói jogviszony megszűnésének szabályozása: a komplex vizsga nem teljesítése és a nyolcadik aktív félév vége egyaránt a hallgatói jogviszony végéhez vezet a doktori képzésben.
Több pénz, jobb kutatás
A doktori képzésben állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók éves normatívája jelenleg 1.200.000 forint, azaz a doktoranduszok havi ösztöndíja képzési idejük alatt 100.000 forint. Mivel e képzési forma támogatásának valójában az egyes területeken kialakult munkaerő-piaci viszonyokkal kellene versenyeznie (magyarul: ahhoz, hogy a doktori képzés vonzó legyen a fiatalok számára, az ösztöndíj legalább az azonos időben a piacon megszerezhető bérekkel összehasonlítható kellene, hogy legyen), a javaslat az ösztöndíjak összegének növelését szorgalmazza. Ennek megfelelően a támogatás
•    az első, képzési és kutatási szakaszban havonta 140.000 forintra,
•    a második, kutatási és disszertációs szakaszban havonta 180.000 forintra emelkedne,
•    míg a doktorjelölt a fokozatszerzéskor egyszeri, 400.000 forintos támogatásban részesülne.

Noha a támogatás növelésével a havi ösztöndíjak továbbra sem érik el a piaci béreket, mégis hatékonyabb segítséget nyújtanak az önálló egzisztencia megteremtéséhez. A doktori képzés így valóban vonzóbbá válhat a graduális tanulmányaikat befejező hallgatók, fiatal kutatók, azaz a jövő tudósai számára.

A törvényjavaslat a bemutatott módosításokat felmenő rendszerben léptetné hatályba, tehát a változtatások a 2016-ban beiratkozott, a tanulmányait 2016 őszén kezdő évfolyamot érintik majd első ízben.