Egész Európát megrázta a Germanwings 9525-ös járatának 2015. március 24-én bekövetkezett tragédiája. Egyeztetések sorozatát indította el azzal kapcsolatban, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az európai légiközlekedést, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő. Ennek eredményeként 2015. október 20-án az Európai Bizottság az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) ajánlásaira támaszkodva egy olyan cselekvési tervet tett közzé, amelynek célja hatékony szabályozás kialakítása a biztonságos repülés terén.

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség az Európai Unió repülésbiztonsági területen specifikus szabályozási és irányítási feladatokkal megbízott szervezete, amely 2015 májusában munkacsoportot állított fel a katasztrófa kivizsgálásának érdekében. A munkacsoport júliusi jelentésében a következő ajánlásokat tette:

1. Állandósítani kell azt az előírást, mely szerint egyszerre két személynek, a legénység két tagjának kell tartózkodnia a pilótafülkében.
2. A pilótákat pszichológiai vizsgálatnak kell alávetni, mielőtt a légitársaságok szolgálatába állnak.
3. A légitársaságok feladata gondoskodni a pilóták és a személyzet kábítószer- és alkoholfogyasztásának szúrópróbaszerű rendszeres ellenőrzéséről.
4. Megbízható rendszert kell felállítani a pilóták pszichiátriai és pszichológiai alkalmasságát vizsgáló repülőorvos-szakértők felügyeletére.
5. Létre kellene hozni egy európai repülés-egészségügyi adatbázist.
6. A légitársaságoknak pilótákat támogató programokat kellene elfogadniuk.

Ezekre a javaslatokra épül a most elfogadott cselekvési terv, melynek egyértelmű célja a biztonságosabb légiközlekedés megfelelő jogi hátterének kialakítása. Az utasok biztonságát ugyanis nem szabad magától értetődőnek tekinteni, és a jogalkotó kötelessége minél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazkodni a változó kihívásokhoz.

A terv 4 területre osztja a végrehajtandó feladatokat:

• légi üzemeltetés,
• repülőszemélyzet,
• IT
• és személyes adatok.

Az első 3 „munkacsomag” végrehajtásáról az EASA gondoskodik, míg a 4. terület a Bizottság hatáskörébe tartozik. A feladatok végrehajtásának végső határidejeként 2016 végét határozták meg, ami a szabályozás mellett magában foglalja a gyakorlati jellegű célkitűzések megvalósítását is.

 Az első csomag – légi üzemeltetés

A légi üzemeltetés körébe az 1., 2., 3. és 6. ajánlásban foglaltak tartoznak (a 2. és 3. esetén a feladatok megoszlanak a légi üzemeltetés és a repülőszemélyzet között). A „két kvalifikált személy a pilótafülkében” előírás átültetésének érdekében az EASA kérdőív formájában adatokat gyűjt és elemez a biztonsági tájékoztató hírlevél (Safety Information Bulletin - SIB) elfogadásához. Ezt követően, 2016 júniusában jelentést tesznek közzé arról, hogy milyen döntés született a követendő irány meghatározásáról. Ennek kimenetelétől függően elfogadható megfelelési módozatok (AMC) vagy útmutató dokumentum (GM) kidolgozására, illetve a biztonsági tájékoztató hírlevél módosítására kerülhet sor.

A 2., 3. és 6. ajánlás esetében az ügynökség közös megközelítést alkalmaz, az adott területre vonatkozó specifikus előírások megállapítása mellett. A pszichológiai vizsgálat sikeres és eredményes lebonyolításáról például mindig az adott légitársaságnak kell majd igazolást kiállítania. A kábítószer- és alkoholfogyasztás ellenőrzése szúrópróbaszerűen fog történni, azonban kötelező lesz:

• egy légitársaság alkalmazásába kerülés esetén,
• eseményt vagy balesetet követően,
• alapos ok fennállása esetén,
• pozitív teszt utáni folyamatos vizsgálat keretében.

A pilótákat támogató rendszerek (6. ajánlás) kiépítése a biztonságirányítási rendszerhez kapcsolódóan valósulhat meg, egy nem büntető jellegű munkakörnyezet keretein belül, valamint az „események bejelentése” (Just Culture) szerinti elvek sérelme nélkül. A követelmények fejlettségi és szervezeti szintek szerint különbözőek lehetnek, és olyan rendelkezéseket tartalmazhatnak, amelyek igazodnak a szerződések típusához és a munkafeltételekhez.

A hatékony megvalósítás érdekében egy globális szintű workshop lebonyolítására kerül sor a repülőszemélyzet orvosi alkalmasságáról, melynek eredményeit legkésőbb 2016-ig irányelv formájában tervezik beépíteni az uniós jogba. A workshopra többek között a következő szervezetek képviselőit várják:

• Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA),
• Közforgalmi Pilóták Egyesületének Nemzetközi Szövetsége (IFALPA),
• Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA),
• Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF),
• Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA),
• Európai Diszkont Légitársaságok Szövetsége (ELFAA),
• USA Szövetségi Légiközlekedési Hivatala (FAA),
• nemzeti légiközlekedési hatóságok, illetve
• repülőorvos-szakértők.

Ezen felül az EASA üzemeltetési irányelvek kiadását tervezi 2016 első negyedévében a konzultáció eredményeinek figyelembe vételével, ami új szabályozási eszköz lehet ezen a területen. Ez a szabályozási mód lehetővé teszi a nemzeti légiközlekedési hatóságok és az üzemeltetők számára, hogy értékes információkhoz jussanak a javaslatok hatékony átültetését segítő módszerek kidolgozásához.

A második csomag – repülőszemélyzet

A repülőszemélyzetre vonatkozóan a 2., 3. és 4. javaslat állapít meg feladatokat. Mivel a 2. és 3. javaslat esetében átfedéssel találkozhatunk az első munkacsomaggal, fontosnak tartom megjegyezni, hogy az eredményesség érdekében szoros együttműködésben kell dolgozni, azaz törekedni kell arra, hogy a javaslat két dimenziója egymással összhangban valósuljon meg. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a már említett workshop a második csomag témáit is le fogja fedni.

Az előzetes pszichológiai vizsgálat kapcsán meglátásunk szerint felmerülhetnek hatékonysági kérdések, hiszen ha valaki korábbi tapasztalataiból már közelebbről is ismeri a tesztek hozzávetőleges tartalmát, célját, könnyen befolyásolhatja tudatosan annak eredményét. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az idegösszeomlás vagy bármely más pszichológiai kórkép kialakulhat az alkalmazásba lépést követően is, főként az olyan mentális terheléssel járó szakmák esetén, amilyen a pilótáké. Ennek megfelelően félévente pszichológiai vizsgálatokat javasolnánk, amelyeket minden esetben más repülőorvos-szakértő végezhetne el, illetve díjmentes pszichológiai tanácsadást tennénk lehetővé számukra alkalmazásuk ideje alatt.

Az ügynökség iránymutatásokat fog kiadni a repülőorvos-szakértők képzésére vonatkozóan az egészségügyi minősítés szempontrendszeréről a jobb átláthatóság érdekében. Ezen kívül a nemzeti hatóságok feladata lesz a szakértői képzések pszichológiai és kommunikációs aspektusának erősítése a gyakorlati szempontok előtérbe helyezésével. Szakértői hálózatok kiépítésével pedig kölcsönös támogatási rendszer alakulhatna ki, ami szintén az egységesség kialakításában játszik fontos szerepet.

A harmadik csomag – IT

A célkitűzések megvalósításához elengedhetetlen az informatikai háttér megteremtése, amit az 5. javaslat fogalmaz meg. Az EASA vállalta azon szoftverek rendelkezésre bocsátásának irányítását, amelyek szükségesek az európai repülés-egészségügyi adatbázis létrehozásához. Az egész Európára kiterjedő tanúsítási rendszer lehetővé teszi, hogy egy pilóta bármely tagállamban jelentkezhessen repülőorvos-szakértői vizsgálatra. A repülés-egészségügyi adatok megosztását célzó hatékony rendszer fontos eszköze annak, hogy minimalizálható legyen a bejelentkezés elmulasztásának lehetősége. Azonban e téren elengedhetetlen az a adatvédelmi előírásoknak való megfelelés is, melynek terén problémát jelenthet a különböző tagállamok eltérő adatvédelmi szabályozása. A cél az, hogy a rendszer 2016 decemberéig működésbe léphessen, amihez használati útmutató kiadása is hozzátartozik.

Úgy gondolom, hogy a rendszer kiépítése során szükséges lenne figyelembe venni a magánorvosok által pilótákról tárolt alkalmassági adatokat is. Ezen felül haladéktalan tájékoztatási kötelezettséget írnék elő a magánorvosok számára a légitársaságok felé olyan esetben, ha a repülőszemélyzet tagjaként alkalmazott páciensük kóros állapotát felismerik. Ez természetesen komoly adatvédelmi aggályokat vethet fel, azonban véleményem szerint ebben az esetben olyan jelentős a biztosítandó közérdek, hogy a negyedik csomag megvalósításakor a mérlegelés során előtérbe kellene helyezni.

A negyedik csomag – adatvédelem

A tagállamok feladatát képezi a megfelelő egyensúly megteremtése az orvosi titoktartás és a közbiztonság védelme között. Ezt segítené az a bizottsági javaslat, amely az Európai Parlament és a Tanács rendelete a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, azaz az általános adatvédelmi rendelethez kapcsolódik. A workshop lehetőséget fog adni az adatvédelmi szempontok megvitatására is, azonban ezen a téren csak a Bizottság rendelkezik jogosultsággal a megfelelő jogi lépések megtételére.

Összességében láthatjuk tehát, hogy komplex fellépésre van szükség a légiközlekedés biztonságának javítása érdekében, melynek gyakorlati megvalósulásához elengedhetetlen a megfelelő jogi háttér megteremtése. Véleményem szerint a cselekvési terv célkitűzései alkalmasak arra, hogy tényleges előrelépést tapasztalhassunk Európa légiközlekedésének biztonságát illetően. Reményeim szerint ez a tragédia felnyitotta a világ, és nem csak Európa szemét, hogy szükség van az elavult biztonsági szabályok felülvizsgálatára. A légi utasok biztonsága ugyanis csak úgy növelhető, ha a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt.

dr. Simon Emese Réka

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Képek forrásai: 

www.bz-berlin.de

http://proed.erau.edu/

http://ixo-aviation.com/wp-content/uploads/2015/03/easa-aussen.jpg