Hatékony koordináció helyett alapjogok sérelméhez vezethetett a Parlagfű Bejelentő Rendszer működése

(Kép forrása: life.hu)

A parlagfű elleni védekezés egyik leghatékonyabb és innovatív módjaként került átadásra 2013-ban a Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR). Az illetékes minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vezetősége pedig még egy évvel később is meg volt győződve arról, hogy részben a PBR-nek köszönhetően sikerült elérni, hogy egyre több földtulajdonos, illetve földhasználó irtsa a földjén felbukkanó gyomnövényt. Három év, a parlagfűmentes környezetért tenni akaró civilek és az alapvető jogok biztosa által indított vizsgálat kellett ahhoz, hogy bebizonyosodjon: a rendszer nemhogy nem hatékony, de még a közérdekű bejelentések kezeléséhez szükséges minimumokat sem teljesíti.

Vidám, életunt, sírós, szószátyár, szófukar, értetlenkedő... Ez csak néhány a bírósági panasznap ügyféltípusai közül. Mai írásunkban rendszereztük a bírósági panasznap főszereplőit, s bepillantást nyerhettek a bírósági panasznap "rondabugyrába".

Ma az alkotmányjogi panasszal foglalkozunk az alkotmányjogi hét keretében. Hoppá! Mi az az alkotmányjogi panasz? Az alkotmánybírósági alapjogvédelem talán legfontosabb eszköze a hétköznapi ember számára, a bírósági utólagos normakontroll és az alapvető jogok biztosának utólagos normakontroll-indítványa mellett, hiszen ez a legkézzelfoghatóbb az állampolgárok részéről.

Emiatt kívánom cikkemben ezt az intézményt megvizsgálni, és bemutatni, mit vizsgál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatban, s ezáltal - remélhetőleg - segíteni mindenki (jogász és nem jogász) munkáját, aki az Alkotmánybírósághoz szeretne fordulni.