Vidám, életunt, sírós, szószátyár, szófukar, értetlenkedő... Ez csak néhány a bírósági panasznap ügyféltípusai közül. Mai írásunkban rendszereztük a bírósági panasznap főszereplőit, s bepillantást nyerhettek a bírósági panasznap "rondabugyrába".

Mit is jelent ez pontosan? Elmagyarázzuk.

A gazdasági élet szereplői és a jogalkalmazók nem véletlenül halasztanák az idei szilvesztert. 2016. január 1-től ugyanis jönnek az e-perek, azaz kötelező lesz az elektronikus pervitel a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró peres felek számára. A törvényhozó azonban - tekintettel a jogalkalmazók felkészületlenségére és az infrastruktúra hiányára -, fél év kegyelmet adott a szakmának.

Az Unióról mindenkinek van véleménye. Ma ehhez a témához viszünk titeket közelebb. (Ne habozzatok véleményt alkotni a témában!)

Miért van szükség a kisebbségek védelmére? Milyen a magyarországi és az Európai Unión belüli romák helyzete a jog szempontjából? Kell-e új szabályozás a roma kisebbség védelme érdekében? Megvalósul-e ma Magyarországon az egyenlő oktatáshoz való jog?

A hét zárásaként a diszkrimináció és az egyenlő oktatáshoz való jog kapcsán többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szalai Anikóval, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusával, akit a közelmúltban Herczegh Géza emléklappal tüntettek ki a "Protection of the Roma Minority under International and European Law" c. kisebbségvédelmi monográfiája elismeréseképpen.

Lenkovics Barnabással, az Alkotmánybíróság elnökével beszélgettünk a jogi oktatás és a jogásztársadalom helyzetéről, az ellenzéki véleményekről, a devizaalapú kölcsönszerződésekről, és arról, hogy vállalná-e a folytatást elnöki mandátuma lejárta után.

Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke