Levegő került a gépezetbe, a beteg évekre kómába került

Orvosi műhibák – orvosi műhibaperek 1.

orvosi műhiba per orvosi műhibaper kártérítés sérelemdíj ügyvéd vesekő veszélyes üzem kóma

A történet

A beteget a 2010. év tavaszán vesekő bőrön keresztüli eszközös eltávolítására (kőzúzásra) vették fel az egyik vidéki kórház urológiai osztályára. Megfelelő előkészítés után a beteget elaltatták, majd a vesekő zúzásához a beteget hasra fordították. A vesemedencébe ékelődött vesekövet egy német gyártmányú géppel tervezték összezúzni, hogy azután az a húgyvezetéken, húgyhólyagon és húgycsövön keresztül távozhasson.

A vesekő zúzásához a beteget meg kell szúrni, az eszközt a röntgen kontroll mellett a vesébe kell vezetni. Körülbelül 10 percnyi kőzúzás után az altatóorvos észlelte, hogy a beteg vérnyomása mérhetetlenné vált, szívverése lelassult, majd megállt. A beavatkozást felfüggesztették, és komplett újraélesztést kezdtek meg. A sikeres újraélesztés után a beteget az intenzív terápiás osztályra helyezték át. A betegnél oxigénhiányos agykárosodás lépett fel, és több mint 6 éve kómában van.

A történtek orvosi magyarázata

Történt ugyanis, hogy a vesekő zúzó gép levegőt eresztett a beteg vérereibe, amik a megszúrása közben óhatatlanul megsérülnek. A levegőbuborékok a vérben sodródva az artériákat eltömítikk, így a szövetek nem kapnak elég oxigént és tápanyagot, elkezdenek éhezni. Legkevesebb ideig az emberi agy bírja oxigén nélkül, 5-10 perc után ugyanis visszafordíthatatlan károsodás keletkezik. Hasonló mechanizmussal jön létre a stroke (szélütés is), amikor megalvadt vérrög sodródik el és tömeszeli el az ereket.

A jogi eljárás

A kómában lévő beteg – ügygondnok útján – pert indított a kórház ellen arra hivatkozással, hogy a kórház nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, mert a német gép karbantartásával kapcsolatban mulasztott. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mondván, hogy a kórházat felelősség nem terheli. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte azzal az indokolással, hogy az elsőfokú bíróság nem jól osztotta ki a bizonyítási kötelezettséget, azaz hogy mely állításokat kell a felperesnek és mely állításokat kell az alperesnek bizonyítania. Egy polgári perben ugyanis ez központi kérdés. A felek először állítanak, majd bizonyítanak a per során. A bíró megismerve a felek állításait, kereseti kérelmeit, ellenkérelmeit kiosztja a bizonyítási kötelezettséget. Ha ezt rosszul osztja ki, akkor az egész peres eljárás rossz mederben folyik. Tipikus ugyanis, hogy bizonyos állításokat nem sikerül bizonyítani. Kérdés, hogy a bíróság ezt kinek a terhén értékelje.

A bizonyítatlanság terhe annak a vállát kell nyomja, akinek kötelessége lett volna az állítást bizonyítania. Ehhez azonban helyesen kell a két fél között megosztani a bizonyítási kötelezettséget.

A megismételt eljárásban (a bizonyítási kötelezettség helyes kiosztásával) az elsőfokú bíróság megállapította a kórház felelősségét azzal az indokolással, hogy a gép karbantartása nem volt megfelelő. Az alperes fellebbezése folytán (ismételten) eljárt másodfokú bíróság a kórház felelősségét ugyancsak megállapította, azaz az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, azonban eltérő jogi indokolással. Az üggyel kapcsolatban büntetőeljárás is indult.

Fokozott felelősség alkalmazása az orvosi műhibaperekben

Az ún. veszélyes üzemi felelősség története az ipari forradalom idejére nyúlik vissza. Addig ugyanis csak emberi és állati erő létezett, amelyhez az ember hozzászokott az évszázadok alatt. Az újonnan megjelenő gépi erőhöz a jognak is ki kellett alakítania hozzáállását. A jog megengedte a gépi erő alkalmazását, a technikai fejlődésnek nem állt az útjába, de annak használatához fokozott felelősséget kapcsolt és ez a mai napig is így van. Az ún. veszélyes üzemi felelősség tipikus esetei a közlekedési balesetek, ahol a gépi erővel működő járművek veszélyes üzemnek számítanak.

Az orvosi műhibaperekben korábban is alkalmazták az ún. veszélyes üzemi felelősséget az inkubátorban bent égett, a liftben bent ragadt betegek esetében. A leghíresebb esetben a beteg testét alkoholos fertőtlenítővel mosták le, amelynek megszáradását meg nem várva egy elektromos kés a beteget bőrét lángra lobbantotta, súlyos égési sérült okozva.

orvosi műhiba per orvosi műhibaper kártérítés sérelemdíj ügyvéd vesekő veszélyes üzem kóma

Elkövetett hibák az orvosi beavatkozás során

A kórház ebben a perben azzal védekezett, hogy nem kapott a német cégtől magyar használati útmutatót. A bíróság azonban ezt a védekezést nem fogadta el, a fokozott felelősség alóli mentesüléshez ez nem volt elégséges. Részben azért, mert megítélése szerint a kórháznak addig nem lett volna szabad az eszköz használatába belekezdenie, amíg számára érthető karbantartási útmutató segítségével a gép karbantartását nem sajátítja el, azaz a kórháznak magának kellett volna az útmutatót kérnie vagy az idegen nyelvű útmutatókat lefordítania. A kórház abban is hibázott, hogy ún. üreges szondát használt, amelyen keresztül a levegő eljutott a beteg szervezetébe. Kérdéses, hogy a pert elvesztett kórház fordul-e kárigénnyel a német cég ellen a jövőben. Erre jó lehetősége van az ún. termékfelelősség kapcsán, amelyet pont ilyen helyzetek miatt építettek bejogrendszerünkbe.

Jogi képviselet az orvosi műhibaperekben

A kellően előkészített ügyeket az orvosi műhibát szenvedettek családjai kivétel nélkül megnyerik,

mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek is csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert. Ha a pert a beteg családja megnyeri, akkor az ellenfél részére utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz a kórház fizeti [lásd a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 78. § (2) bekezdését].

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibák jogi megítélését illetően a jogszabályokból igen kevés derül ki, tipikusan csak a Polgári Törvénykönyv 6:519. § által adott gumiszabály áll rendelkezésre, amely szerint „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.” Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több mint ezer korábbi bírói ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-jogász felkérése. Az országban igen kevés orvos-jogász dolgozik, többségük a kórházakat vagy biztosítókat képviseli, azaz az alperesi oldalon áll. Kevés orvos-jogász lát el jogi képviseletet a páciensek, azaz a károsultak oldalán.

***
Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

orvosi műhiba per orvosi műhibaper kártérítés sérelemdíj ügyvéd vesekő veszélyes üzem kóma

Dr. jur. et med. Varga-Orvos Zoltán L.L.M.

orvos-jogász és egészségügyi szakjogász

Dr. Varga-Orvos Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben orvosi, majd 2014-ben jogi diplomát szerzett. Egészségügyi szakjogász képesítéssel rendelkezik. Jogi egyetemi diplomamunkáját is az orvosi műhibaperek témakörében készítette. Végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset, valamint édesanyja gyógypedagógia iskolában töltött évtizedei motiválták abban, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon, a károsultak családjának segítsen.

0 Tovább

A társadalmi egyeztetés rendszere megbukott?

Pár hónappal ezelőtt mutattam rá egy, a véleményem szerint súlyos problémára, miszerint a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetési eljárása során, több alkalommal, olyan határidők lettek megjelölve a kormány részéről, melyek a tervezet nyilvánosságra hozatala előtti dátumot jelentettek.

A társadalmi egyeztetési folyamatban, a jogszabályokat véleményezni szándékozók számára időutazást előíró esetek szerencsére megszűnni látszanak, de még mindig rendkívül gyakori, hogy mindössze egyetlen nap áll a véleményezők rendelkezésére.

A törvény szerint, a tervezetet, a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.

jogszabálytervezet NER bukás börtön tervezet emberi jogok kártalanítás EJEB

Ez nem mindig sikerül maradéktalanul (Forrás: kormany.hu)

0 Tovább

Rögzített már telefonbeszélgetést? Ezután biztosan fog!

Hiánypótló állásfoglalás jelent meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság weboldalán a hangfelvételek készítéséről, megismerhetőségéről és a másolat kiadásához való jogról. A kérdéskör egészen biztosan sokakat érdekel. Már korábban is kiadásra került egy ajánlás, azonban úgy tűnik, hogy néhány fontos részletkérdés még tisztázásra szorult.

A most vizsgált jogterület tehát a szolgáltatókkal folytatott telefonbeszélgetések rögzítésének problémaköre. Egy, 2015. május 9-én összeállított tájékoztató szerint a telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervezetek a hívások rögzítése szempontjából adatkezelőknek tekintendőek, így felelősek az érintettek információs önrendelkezési jogának biztosításáért, valamint az adatbiztonsági követelmények teljesítéséért.

Az adatkezelés korlátjaként került meghatározásra, hogy a hangfelvételt kezelni csak a cél megvalósulásához szükséges ideig és mértékben lehet kezelni. A szolgáltató ezért kizárólag a jogszabály által előírt, illetve az előfizetői szerződésből eredő igények teljesítéséhez szükséges ideig kezelheti a hangfelvételt. Ezt követően a rögzített adatállományt - beleértve minden biztonsági másolatot - törölni kell.

telefon telefonbeszélgetés rögzítés NAIH Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság fogyasztó törvény cél vélemény magánszféra védelem

(Forrás: spybusters.blogspot.com)

0 Tovább

Pista bácsi, Kanada az nyugat-e?

Mondd meg a nemzetiséged, megmondom, szabadon utazhatsz-e!

Számtalan tanulmány született már a kisebbségekkel szembeni túlzott hatósági fellépésekről. Az egyenlőtlen bánásmód szinte az élet minden területén felfedezhető, legyen szó tömegközlekedésről, bírságolási gyakorlatról, oktatásról vagy épp munkaerőpiaci lehetőségekről. A felsorolás sajnos korántsem taxatív. Szeretném persze hinni, hogy ezek a történetek egyedi, kivételes és a legkevésbé sem általános esetek.

A romákkal szembeni megkülönböztetés egészen szokatlan területét jelenti a Kanadába kiutazni vágyó utasok vegzálása a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A problémára az érintett családok panaszai és a média hívták fel Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes figyelmét.

0 Tovább

A keksz vajon mi? Élelmiszerbiztonsági kalandozások

Sokan nem tudják, hogy az élelmiszerrel kapcsolatos panaszukkal hova forduljanak, pedig a nyári melegben különösen gyakoriak a tárolással, szállítással kapcsolatos problémák. Nekik is segíthet az alábbi írás.

Egy igen tanulságos élménnyel lettem gazdagabb, egy élelmiszer-fogyasztói panasz kapcsán, melyet a párom indított a segítségemmel a közelmúltban. Az esetleírás nem túl fordulatos, hiszen ki ne járt volna úgy, hogy a sértetlen csomagolású élelmiszer romlott vagy nem megfelelő állapotú volt, noha az élelmiszer fogyaszthatósági határideje még nem telt el. Szerintem senki, én például legutóbb egy olyan tömlős párizsit vettem, aminek az egyik végében kocsonyás valami volt összegyűlve, ami máskor a felvágott pólusaiból szivárog ki, jóval kevésbé tömény formában.

Ilyen esetben általában bosszankodik az ember, hogy már megint hogy járt, de általában nem veszi a fáradtságot arra, hogy visszatérjen a boltba, megkeresse a forgalmazót, gyártót vagy épp a NÉBIH-t küldje rá a sarki fűszeresre. Az ezzel kapcsolatos munka, idő, utánajárás ugyanis sokakat visszatart, meg ugye azzal sem biztos, hogy jobban járunk, ha a sarki fűszerest bezárja a NÉBIH pár hétre a bejelentésünk nyomán.

Vannak azonban olyan súlyosan megbotránkoztató esetek, amiknél az ember időt és energiát nem kímélve is elégtételt kíván venni az élelmiszer állapota miatt. No, ez történt a párommal is. Átlagos, napsütéses, kissé már túl meleg napnak indult, amikor betért a munkahelye közelében levő élelmiszerboltba és vett egy kekszből álló terméket, teljesen gyanútlanul, mint bármikor korábban.

Amikor később beleharapott a máskülönben nagyon is ízletes termékbe, akkor viszont nagyon meglepődött, ugyanis nem csak az íze, hanem az állaga is undort keltő volt. Utóbbira akkor döbbent rá, amikor rápillantott a kekszre, amit apró, fehér foltok tarkítottak. Nagyon felháborodott ezen.

Mivel én vagyok a "levélíró" a családban, ezért rám hárult a feladat, hogy a párom nemtetszését hivatalos formába öntsem, én pedig azt javasoltam, hogy a panasszal forduljunk egyből a gyártóhoz, mivel a termék csomagolása sértetlennek tűnt és a fogyaszthatóság határideje is igen távoli volt. Kis kutakodással kiderült, hogy a gyártónak nincs e-mail címe, hanem külön bejelentő felület van a kapcsolatfelvételre, így azon keresztül írtam meg a termékkel kapcsolatos észrevételeimet.

Ennek nyomán szeretném felhívni a figyelmet, hogy bár sokan talán nem tudják, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egy külön bejelentő forró drótot üzemeltet az élelmiszer-biztonsági szabálytalanságot tapasztalók számára. A 06-80-263-244 zöld számon keresztül bárki segíthet a NÉBIH-nek az élelmiszer-biztonsági problémák felderítésében és megelőzésében.

Ilyen esetben meg kell adni a vásárlás helyét, az üzlet címét, nevét, az élelmiszer nevét, és azt, hogy mikor vásárolta a problémás árut, vagy mikor tapasztalta az üzletben a szabálytalanságot. Ha csomagolt élelmiszerről van szó (mint esetünkben), a gyártó pontos megnevezését, a termék minőség-megőrzési idejét és a termék gyártási számát is be kell jelenteni. A jogszabályi előírás arra is kötelezi a NÉBIH-et, hogy a beérkezett panaszt kivizsgálja és annak alapján – amennyiben jogsértést tapasztal – megtegye a szükséges intézkedést. A bejelentőt a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről értesítik.

Mindenesetre, mielőtt bárki a hatósághoz, vagy épp a gyártóhoz fordulna, lehet, hogy maga a forgalmazó fogja a leggyorsabb és legmegnyugtatóbb módon rendezni a problémás helyzetet. A helyszínen a kereskedő ugyanis köteles azonnal kivizsgálni a vásárló panaszát, és orvosolni is, amennyiben jogosnak tartja. Ilyenkor visszakaphatjuk a termék árát, vagy épp másikat kaphatunk helyette. Ellenkező esetben pedig az üzletben is panaszt tehetünk.

Én azonban a gyártó megkeresését választottam a fent már jelzett okból. A gyártó pedig a megadott e-mail címen további információkat, és egy fényképfelvételt is kért a termékről. Nagyjából egy hónappal később (erre majd külön kitérek) pedig meg is érkezett a gyártó írásbeli válasza, miszerint a termék felszínén található fehér foltok, illetve pöttyök esetében, „véleményünk szerint nem penészről, hanem egy úgynevezett „zsírkiválásról/zsírvirágzásról" van szó, amely az egészségre teljesen ártalmatlan."

„A zsírvirágzás/zsírkiválás oka a hirtelen hőmérséklet-változás. A csokoládé – amely a keksz(ek)ben is megtalálható – kakaóvajból és tejzsírból áll. Abban az esetben, ha a termék túl magas hőmérsékletnek van kitéve, a csokoládéban található zsír stabil szerkezete instabillá alakul, majd a termék felületére „vándorol" és ott lerakódva egy bevonatot képez, amely a dérre/zúzmarára emlékeztet."

Mindez tök szuper, de azért az íz hatás sem volt az igazi. Persze el lehet fogadni a magyarázatot, hogy mindez a gyártói utasításnak nem megfelelő szállításra és/vagy tárolásra vezethető vissza (magyarul valakik, valamikor, valahol hagyták szétrohadni a melegben). Sőt, még olyan szakmai kulisszatitkokba is betekintést kaptunk, hogy az „illetékes szakembereink tudatában vannak a téma fontosságának és dolgoznak a termék stabilitásának növelése érdekében azért, hogy az a hirtelen változó hőmérsékleti viszonyokat is bírja."

 

A gyártó még szuperjófej is volt, mivel küldtek egy 250 forintos étkezési utalványt, melyből körülbelül két termék is megvásárolható lenne. Azonban az írásom címe is a történet ezen pontjára vonatkozik. Mivel a címzésnél nem volt minden rendben – amúgy tényleg nem vagyunk olyan panaszkodósak, mint most tűnik – ezért egyszer már visszakerült hozzájuk a tértivevénnyel feladott levelük, mint nem keresett levél. Ennek oka, hogy a postásunk általában nem kézbesíti ki a leveleket a környékünkön, hanem egy-két hét után kapják az itt lakók az első értesítést, hogy már kétszer is keresték őket.

Ezt követően ismételten egyeztettek velünk telefonon a gyártó munkatársa, majd újraküldték tértivevénnyel a levelet, amelyről persze megint csak a második értesítőből lett tudomásunk, de végül sikerült a levelet postán átvennünk. Mindez tehát azt jelenti, hogy összesen 1230 forintba került a gyártónak, csak a postázás. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs költség pedig legalább ennyibe került. Vagyis a panaszunkkal végső soron a posta járt a legjobban. De azért mi sem panaszkodhatunk.

Gyömbér Béla

0 Tovább

arsboni

blogavatar

Számít, mit olvasol. Számít, mit írsz. Minőségi jogi tartalom közérthető módon. Mindenkinek. www.arsboni.hu

Címkefelhő

Alkotmánybíróság (14),ügyvéd (7),Ptk. (7),Alaptörvény (7),AB (6),kártérítés (5),NAIH (5),panasz (5),Európai Unió Bírósága (5),alapjog (5),bíróság (5),terrorizmus (4),honvédelmi kötelezettség (4),migráció (4),Kövér László (4),sorkatonai szolgálat (4),korrupció (4),ENSZ (4),sérelem (4),katona (4),szolgálat (4),mediáció (4),kormány (4),dr. (4),kisdoktor (4),Dr. (4),DR. (4),nagydoktor (4),jogbiztonság (4),védjegy (4),Ars Boni (3),jog (3),EJEB (3),diszkriminatív (3),Franciaország (3),Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (3),roma (3),Emberi Jogok Európai Bírósága (3),Polgári Törvénykönyv (3),MÁV (3),védjegyjog (3),utazás (3),alapvető jogok biztosa (3),terrortámadás (3),jogalkalmazas (3),szakmai blog (3),EBH (3),jogallamisag (3),jogalkotás (3),AJBH (3),módosítás (3),sérelemdíj (3),bűncselekmény (3),Btk. (3),orvosi műhibaper (3),börtön (3),Transparency International (2),Vékás Lajos (2),ombudsman (2),Trócsányi László (2),megkülönböztetés (2),védjegyoltalom (2),alkotmánybíró (2),büntetőjog (2),orvos (2),vonat (2),nyílt levél (2),Egyenlő Bánásmód Hatóság (2),választás (2),párkapcsolat (2),házasság (2),enesazegeszsegugy (2),law and economics (2),szabadság (2),TASZ (2),Párizs (2),család (2),diszkrimináció (2),Európai Unió (2),politika (2),Büntető Törvénykönyv (2),szülő (2),Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (2),EU (2),büntetőeljárás (2),panaszos (2),alkotmányjog (2),termék (2),rendelet (2),petíciós jog (2),emberi jogok (2),sport (2),igazolás (2),szerencsejáték (2),internet (2),törvény (2),jogász (2),halálbüntetés (2),fogyasztó (2),alkotmányjogi panasz (2),orvosi műhiba (2),fogvatartott (2),közérdekű adat (2),közterület (2),elévülés (2),Kúria (2),önrendelkezési jog (2),MÁV-START Zrt. (1),Be. (1),kutya (1),interjú (1),producer (1),Z. Gábor (1),Mikulás (1),közérdekű (1),dal (1),Századvég (1),adatigénylés (1),cuki (1),állásfoglalás (1),torrent (1),egység (1),személyes adat (1),Péterfalvi Attila (1),jótállás (1),Samsung (1),csatlakozásmulasztás (1),EUMSz (1),vicces (1),csokoládé (1),Nestlé (1),Kraft Foods (1),burkini (1),titkosszolgálatok (1),Kit Kat (1),reklám (1),járatkimaradás (1),visszatérítés (1),szöveg (1),színház (1),zene (1),break (1),vs.hu (1),Himnusz (1),exkluzív (1),Michelin-csillag (1),késés (1),jegyár visszatérítés (1),alaptalan (1),szósz (1),pizza (1),őrült (1),munkaügyi bíróság (1),kielégülés (1),DSM-V (1),Royall-jelvény (1),beleegyezés (1),sérülés (1),testi épség (1),halál (1),májzsugorodás (1),adósság (1),Harvard (1),MNB törvény (1),Péterfalvy Attila (1),közérdekből nyilvános adat (1),VERITAS (1),rabszolgaság (1),Gordon-Reed (1),címer (1),szexuális játék (1),szex (1),tartós betegség (1),fogyatékosság (1),Kft. (1),személyi jövedelemadó (1),szja (1),szakorvos (1),háziorvos (1),korlátolt felelősségű társaság (1),civil szervezet (1),A szürke ötven árnyalata (1),mazochimus (1),szadizmus (1),létesítő okirat (1),alapítvány (1),március 15. (1),egyesület (1),postatörvény (1),visszaható hatály (1),Mondelez (1),kúria (1),MNB (1),törvénymódosítás (1),sztrájktörvény (1),sztrájk (1),sztrájkjog (1),májgyulladás (1),májrák (1),választási eljárás (1),alaptörvény-ellenes (1),különvélemény (1),választási törvény (1),orvosi műhiba per (1),májkimélő diéta (1),hepatitis C (1),fidesz (1),szabadságvesztés (1),Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala (1),European Union Intellectual Property Office (1),EUIPO (1),OHIM (1),Office for the Harmonization in the Internal Market (1), cirrózis (1),Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (1),IP Translator (1),korlátlan internet (1),Nemzeti Választási Bizottság (1),prostituált (1),prostitúció (1),tiltólista (1),Dark Web (1),NAV (1),tiltott weboldal (1),Kiss László (1),csomag (1),kopaszok (1),vagyonőr (1),jelvény (1),Városliget (1),kinyitás (1),munkáltató (1),ajtó (1),jogszabály (1),indokolás (1),Magyar Államkincstár (1),KINCSINFO (1),Kft (1),MÁK (1),per (1),valós (1),vélt (1),babakocsi (1),cigány (1),Ruanda (1),Kenya (1),elbírálás (1),Afrika (1),konferencia (1),AIDS (1),USA (1),konzul (1),követség (1),buszsofőr (1),buszvezető (1),zaklatás (1),kérelmező (1),vízumkérelem (1),kutató (1),leltár (1),ügyvezető (1),rögzítés (1),cél (1),kártalanítás (1),telefonbeszélgetés (1),telefon (1),Sky Greece (1),utazás megtagadása (1),vélemény (1),magánszféra (1),bukás (1),tervezet (1),NER (1),jogszabálytervezet (1),védelem (1),személyes adatok védelméhez való jog (1),Air Transat (1), Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (1),idegen (1),14 éven aluli (1),büntetőjogi felelősség (1),Emberi Jogi Tanács (1),Ket (1),Állami Számvevőszék (1),jelentés (1),Magyarország kormánya (1),változtatás (1),Kanada (1),nemzetiség (1),igazságügyi miniszter (1),migráns (1),ország (1),biztonságos (1),vízum (1),bejutas (1),ajánlatkérő (1),ajánlattétel (1),Orbán Viktor (1),visszaélés (1),nyerőszám (1),közbeszerzés (1),Kbt. (1),közbeszerzési törvény (1),védőoltás (1),gyermek (1),titkosszolgálat (1),egészséges fejlődés (1),iskola (1),oltás (1),Székely László (1),busz (1),poggyász (1),Down-kór (1),társadalom (1),oltalom (1),Down-szindróma (1),szűrés (1),francia (1),rekord kártérítés (1),forma (1),palack (1),Volán (1),elveszett (1),BKV (1),Wish (1),Coca Cola (1),Bounty (1),EMMI rendelet (1),adókevezmény (1),Microsoft (1),Office (1),frissítés (1),vesekő (1),kormányrendelet (1),(1),Ternovszky v. Hungary (1),operációs rendszer (1),kedvezmény (1),közlekedési tevékenység (1),uber (1),előzetes döntéshozatal (1),C-434/15 (1),tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (1),felhasználó (1),magzatvédelmi törvény (1),veszélyes üzem (1),körülmények (1),kompenzáció (1),zsúfolt (1),fogva tartás (1),kóma (1),ablak (1),Varga és társai kontra Magyarország ügy (1),jogorvoslat (1),otthonszülés (1),élethez való jog (1),Eütv. (1),magzat (1),korlátozás (1),kórház (1),bába (1),terror (1),iPhone (1),halászlé (1),forralt bor (1),karácsonyi vásár (1),ponty (1),karácsonyfa (1),fenyőfa (1),karácsony (1),karácsonyfadísz (1),karácsonyi köszöntés (1),oroszlán (1),Magyarország (1),OECD (1),antikorrupciós hivatal (1),szaloncukor (1),karácsonyi népszokások (1),Reszkessetek betörők! (1),csillagszóró (1),jogszabálysértés (1),Szegedi Tudományegyetem (1),egyenlő oktatáshoz való jog (1),mém (1),Szalai Anikó (1),Protection of the Roma Minority under International and European Law (1),diszkirimináció (1),pozitív diszkrimináció (1),Hammurapi (1),jogelmélet (1),kötéltánc (1),WTC (1),World Trade Center (1), MTA Jogtudományi Intézet (1),integrációelmélet (1),jogfilozófia (1),ügynökprobléma (1),UNCAC (1),Európa Tanács (1),igazságügy-miniszter (1),levél (1),jogaszvilag.hu (1),automatizálás (1),Polányi Mihály (1),gépesítés (1),New York Times (1),zálogjog (1),Mészáros Ádám (1),Teczár Szilárd (1),vállalkozás szabadsága (1),családi jog (1),Teczár-ügy (1),Teczár (1),mediátor (1),Doboz (1),jogi asszisztens (1),robot (1),pp. (1),elektronikus per (1),e-per (1),Polgári perrendtartás (1),megvesztegetés (1),antikorrupciós szabályozás (1),statisztika (1),ügyfélkapu (1),ÁNYK (1),viccek (1),bírósági fogalmazó (1),értetlenkedés (1),sírás (1),ügyfél (1),panasznap (1),roma kisebbség (1),roma kisebbségvédelem (1),kínzás (1),nők elleni erőszak (1),erőszak (1),élet és emberi méltóság (1), law and literature (1),Budapesti Ügyvédi Kamara (1),Justitia (1),megállapodás (1),sztereotípia (1),pszichopata (1),védő (1),bántalmazás (1),pszichopátia (1),esély az újrakezdésre (1),köztiszteletben álló (1),elítélt (1),magyar joggyakorlat (1),francia joggyakorlat (1),felelősség (1),portál (1),jogsértés (1),komment (1),American Bar Association (1),love your lawyer day (1),öleld meg a jogászod (1),ajánséksorsolás (1),promóció (1),melegházasság (1),Amerikai Legfelsőbb Bíróság (1),fogyatékos gyermek (1),poligámia (1),poker (1),online kaszinó (1),kaszinó (1),gyermekjog (1), New York-i Gyermekjogi Egyezmény (1),Lenkovics Barnabás (1),joghallgatók (1),alkotmánybírósági határozatok (1),Alkotmánybíróság elnöke (1),Alaptörvény módosítás (1),Áder János (1),köztársasági elnök (1),Bibó István (1),devizahitel (1),Magyar Nemzeti Bank (1),pacta sunt servanda (1),kisebbségvédelem (1),emberi méltóság (1),jogi oktatás (1),devizahiteles törvény (1),clausula rebus sic stantibus (1),res iudicata (1),Szabadság és Felelősség (1),Legfelsőbb Bíróság (1), Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1),Észtország (1), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1),Costa Rica (1),szexuális bűncselekmény (1),Alkotmánytanács (1),Finnország (1),alkotmánybíróság (1),Nemzeti Hitvallás (1),Alapvetés (1),utólagos normakontroll (1),közvetlen panasz (1),Abtv. (1),valódi alkotmányjogi panasz (1),monogám párkapcsolati modell (1),válási statisztikák (1),azonosító (1),biometrikus azonosító (1),ujjlenyomat (1),tartás (1),hűség (1),ígéret (1),szerződés (1),retina (1),azonosítás (1),vénaminta (1),hangelemzés (1),íriszdiagnosztika (1),véna (1),retinakép (1),sci-fi (1),személyazonosság (1),boldogító igen (1),igen (1),szerzői jog (1),Anne Frank Alapítvány (1),publikálás (1),közkincs (1),könyv (1),napló (1),alma (1),irodalom (1),kézirat (1),holtomiglan-holtodiglan (1),jóban-rosszban (1),anyakönyvvezető (1),egyházi házasságkötés (1),polgári házasságkötés (1),társszerző (1),esküvő (1),személyi igazolvány (1),jogász nap (1),jogállamiság elve (1),sportjog (1),monográfia (1),emberi méltósághoz való jog (1),Vöröskereszt (1),szabálysértés (1),szankció (1),Sárközy Tamás (1),testnevelés (1),MOB (1),Magyar Olimpiai Bizottság (1),profi sportoló (1),sporttörvény (1),sportoló (1),Mt. (1),Hosszú Katinka (1),ingóság (1),Lex Sámli (1),alkotmánybírósági határozat (1),szórakozóhely (1),döntés (1),ABH (1),nem (1),minúcia (1),gyilkos (1),egyenlőség (1),beléptetés (1),hajléktalan (1),otthontalan (1),önkormányzati rendelet (1),Kaposvár (1),belépődíj (1),levásárolható (1),Otto Frank (1),Anne Frank (1),Parlagfű Bejelentő Rendszer (1),NÉBIH (1),parlagfű (1),PBR (1),pontgyűjtő akció (1),vásárló (1),csalódott vásárló (1),egészséges környezethez való jog (1),ágyú (1),pénzintézet (1),hitel (1),gazdasági válság (1),Wall Street farkasa (1),a nagy dobás (1),veréb (1),the big short (1),árkedvezmény (1),jutalomfalat (1),TI (1),Berlin (1),médiatréning (1),korrupció elleni harc (1),TI Akadémia (1),házasodási statisztikák (1),nemzetközi egyezmények (1),TI Academy (1),workshop (1),Új Ptk. (1),Fressnapf (1),átverés (1),Magyar Országos Közjegyzői Kamara (1),MOKK (1),NGO (1),közjegyző (1),pénzügyi krízis (1),bank (1),jogalkalmazás (1),Európai Tanács (1),elektronikus hírközlés (1),Ket. (1),vállalkozás (1),üzleti tisztesség (1),lajstromozás (1),hírközlés (1),szervezett bűnözés (1),London (1),New York (1),Madrid (1),hatóság (1),IP cím (1),előfizetői adatok (1),szolgáltatás (1),jogosult (1),jogi szolgáltatás (1),jelzálog (1),nindzsa (1),ninja (1),kereslet (1),kockázat (1),törlesztés (1),piaci érték (1),kőbalta (1),zugírászat (1),kuruzslás (1),cégnév (1),felelősségbiztosítás (1),szabályozás (1),fejlődés (1),Uber (1),adó (1)

Utoljára kommentelt bejegyzések

Reblog