Rekord kártérítés egy Down-szindrómás családnak

Orvosi műhibák – Orvosi műhibaperek 2.

Számottevő anyagi segítséghez a Down-szindrómás gyermek családja hazánkban csak orvosi műhibaper megnyerésével juthat. Nem vagyoni kártérítésre nemcsak az édesanya, hanem az édesapa és a testvérek is jogosultak. A bíróságok a vagyoni kártérítés körében a gyermek felnevelésének teljes költségét megítélik.

Down-kór Down-szindróma szűrés orvosi műhiba orvosi műhibaper ügyvéd rekord kártérítés sérelemdíj

A történet

A Nógrád megyei szülőpár gyermeke 2007-ben született Down-szindrómával és társult fejlődési rendellenességekkel (szív pitvar sövényhiány). Az édesanya a védőnő és a háziorvos mellett egy állami egészségügyi szolgáltató és egy magán egészségügyi intézmény (betéti társaság) szülész-nőgyógyász szakorvosainál járt a várandósgondozás során.. Az édesanya a fogantatáskor 38 éves volt, de életkora ellenére nem irányították genetikai tanácsadásra, kromoszóma vizsgálatra.

Mi a Down-kór?

A Down-kór egy genetikai eredetű fejlődési rendellenesség. A Down-kóros magzat három 21-es kromoszómát hordoz, míg az egészséges magzatok kettőt. Ritkábban a számfeletti 21-es kromoszóma egy része idegen kromoszómához tapad, a betegség jellegzetes tulajdonságai ebből fakadnak. A betegséggel élő gyermekeknek nem csupán értelmi fejlődése marad el a kortársaktól, hanem különféle szervi elváltozások (patkóbél elzáródás, hasfal záródási rendellenesség, agykamra tágulat, vesemedence tágulat, különböző végtag és ujj fejlődési rendellenességek) is hátráltatják őket, ugyanakkor érzelmi világuk igen fejlett. A Down-kór a leggyakoribb születési fejlődési rendellenesség. Az anyai életkor növekedésével a Down-kóros magzat fogantatására való esély egyre növekszik, ezért erre a várandósgondozás során figyelni kell.

A Down-kór szűrése

A Down-kór szűrése úgy történik, hogy a várandósgondozás során kötelező ultrahang vizsgálatok (korábban még kötelező anyai vérből végzett biokémiai vizsgálatok, pl. AFP) gyanús eredményei esetében az édesanyát genetikai tanácsadásra, kromoszóma vizsgálatra irányítják. Ezt a vizsgálatot magzatvíz mintavétel előzi meg, amelyhez az édesanya hasát meg kell szúrni, ennek pedig 1% vetélési kockázata van. A terhesség megszakítására a 20., a diagnosztikai vizsgálatok elhúzódása esetén a 24. hétig van lehetőség.

Orvosi műhibák a Down-kór szűrése során

A Down-kór kialakulása ugyan nem, de a felismerésének elmulasztása tipikusan orvosi műhiba, amelyért az egészségügyi szolgáltatót – polgári jogi – kártérítési felelősség terheli. A Nógrád megyei házaspár esetében az orvosi műhibát azzal követték el, hogy az eljárt orvosok az édesanyával való személyes találkozás alapján írták ki a vizsgálatokat, továbbá figyelmen kívül hagyták az édesanya életkorát. Egy 38 éves édesanya esetében ugyanis nem szükségesek további gyanús ultrahang jelek ahhoz, hogy rögtön genetikai tanácsadásra és kromoszóma vizsgálatra irányítsák, azaz beutalóval lássák el.

Az alperesek azzal védekeztek, hogy az édesanyának kellett volna kérnie a beutalót, de ezt a védekezést a bíróság természetesen nem fogadta el.

Az állami és a magán egészségügyi szolgáltató együttműködése sem volt tökéletes. A várandósgondozás ugyanis a jogszabály szerint az édesanya, a védőnő, a háziorvos és a szülész-nőgyógyász együttműködésén alapul, ahol mindenkinek megvan a saját maga kötelessége. Az édesanya közrehatása jelen esetben nem volt megállapítható, mert az előírt vizsgálatokon az előírt időpontban megjelent, így a bíróság teljes kártérítési felelősséget állapított meg.

Az orvosi műhiba következtében a fogyatékosan született gyermek szülei úgynevezett nem vagyoni kártérítésre (sérelemdíjra) és vagyoni kártérítésre egyaránt jogosultak.

Down-kór Down-szindróma szűrés orvosi műhiba orvosi műhibaper ügyvéd rekord kártérítés sérelemdíj

A nem vagyoni kártérítés összege

A nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) azoknak a nem pénzben felmerülő életlehetőségeknek a pénzbeli kompenzálására szolgál, amelyeket a szülők azért vesztettek el, mert gyermekük nem egészséges. Így például gyermekük nem támogatja őket idős korukban, állandó felügyeletre és ellátásra szorul, nem lehet egyedül hagyni, fejlődési jelentősen elmarad kortársaitól és a sort még sokáig lehetne sorolni.

A bíróság az édesanya részére 15 millió, az édesapa 10 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

A jelen perben testvérek felperesként nem szerepeltek. Más perekben a bíróságok a testvéreknek személyenként 2-3 millió forint nem vagyoni kártérítést ítéltek meg. Az édesanyának és az édesapának megítélt nem vagyoni kártérítés rekord összegnek számít a hazai Down-kóros családok esetében.

A vagyoni kártérítés összege

A nem vagyoni kártérítésen felül a perben sok millió forintos vagyoni kártérítést ítélt meg a bíróság a Nógrád megyei házaspárnak. Egy Down-szindrómás gyermek felnevelésének költségei ugyanis jóval magasabbak egy egészséges gyermek felnevelésének költségeihez képest. A vagyoni kártérítés a pénzben felmerülő károk kompenzálására szolgál. Ilyen kárnak tekinthető pl. a fogyatékos gyermek miatt szükségessé váló lakás átalakítás, gépjárművásárlás, gyógyíttatás, kerekesszék, gyermekfelügyelet költségei stb.

Jelentős újdonság következett be a Down-szindrómás családok vagyoni kártérítését illetően. Egy friss jogi változás szerint az orvosi műhiba következtében fogyatékosan született gyermek szüleit nem csak az egészséges gyermekek felneveléséhez képesti többlet vagyoni kártérítés illeti meg, hanem a fogyatékosan született gyermek felnevelésének teljes költsége. Egy példával megvilágítva: ha egy egészséges gyermek felnevelésének költsége 10 millió forint, egy fogyatékos gyermek felnevelésének költsége 30 millió forint, akkor a szülők a teljes 30 millió forintra jogosultak, nem csupán a két összeg különbözetére, azaz 20 millió forintra. A bíróságok a vagyoni kár terén jóval több bizonyítást várnak el, mint a nem vagyoni kár terén.

Egyetemleges és mögöttes kártérítési felelősség

A perben vitát képezett, hogy ki látta el az édesanya várandósgondozását, azaz ki a károkozó személy. A bíróság mind az állami, mind a magán egészségügyi szolgáltató közös károkozását és felelősségét megállapította, és egyetemleges marasztalásukat rendelte el. Az egyetemleges marasztalás lényege, hogy a károsultakat előnyösebb helyzetbe hozza azáltal, hogy az édesanya és az édesapa bármelyik (a fizetésre inkább kötelezhető) károkozótól követelheti az egész kártérítés összegét. Az már egy másik per tárgya lehet, hogy a két egészségügyi szolgáltató egymás között hogyan osztja meg a fizetendő kártérítés összegét.

Az egészségügyi szolgáltató helyett legalább részben a felelősségbiztosítója állt helyt. Egészségügyi szolgáltató felelősségbiztosítás nélkül ugyanis nem is működhet.

A bíróság azt is megállapította, hogy amennyiben a magán egészségügyi szolgáltató, mint jogi személy (betéti társaság) nem lenne képes fizetni, úgy a várandósgondozásban személyesen részt vevő magánorvos, mint a betéti társaság beltagja köteles a kártérítés megfizetésére.

Orvosi műhibaperek

Az utóbbi fél évtized alatt Magyarországon évente átlagosan 15 ítéletet találunk Down-szindrómások ügyében, tehát a betegség szűrése ma sem teljesen zökkenőmentes. A kártérítési igény a bíróságon főszabály szerint a megállapító diagnózistól számított öt éven belül érvényesíthető, azonban az öt éves általános elévülési idő megnyújtható, tehát bizonyos esetekben lehetőség van az öt éven túli peresítésre is.

Jogi képviselet az orvosi műhibaperekben

A kellően előkészített ügyeket a Down-szindrómások családjai kivétel nélkül megnyerik, mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert. Ha a pert a beteg családja megnyeri, akkor az ellenfél részére utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz a kórház fizeti [lásd a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 78. § (2) bekezdését].

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibák jogi megítélését illetően a jogszabályokból igen kevés derül ki, tipikusan csak a Polgári Törvénykönyv gumiszabálya áll rendelkezésre (Ptk. 6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.) Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több mint ezer korábbi bírói ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-jogász felkérése. Az országban igen kevés orvos-jogász dolgozik, többségük a kórházakat képviseli, azaz az alperesi oldalon áll. Kevés orvos-jogász lát el jogi képviseletet a páciensek, azaz a károsultak oldalán.

 ***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

 Down-kór Down-szindróma szűrés orvosi műhiba orvosi műhibaper ügyvéd rekord kártérítés sérelemdíj

Dr. jur. et med. Varga-Orvos Zoltán L.L.M.

orvos-jogász és egészségügyi szakjogász

Dr. Varga-Orvos Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben orvosi, majd 2014-ben jogi diplomát szerzett. Egészségügyi szakjogász képesítéssel rendelkezik. Jogi egyetemi diplomamunkáját is az orvosi műhibaperek témakörében készítette. Végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset, valamint édesanyja gyógypedagógia iskolában töltött évtizedei motiválták abban, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon, a károsultak családjának segítsen.

0 Tovább

Jogálom vagy jogállam?

Jogálom vagy jogállam?

Nekem a jogálom szó jutott az eszembe, amikor a napokban átfutottam az alapvető jogok biztosának legutóbbi jelentéseit. A feltárt visszásságok láttán nem kell ahhoz jogásznak sem lenni, hogy felmerüljön a kérdés: vajon Magyarországon jogállamról, vagy jogálomról beszélhetünk?

Itt van például a Hungaroring autó-, motorsport versenypálya működéséből eredő, zajjal kapcsolatosan lefolytatott vizsgálat eredménye, amelynek nyomán megállapításra került, hogy a versenypálya túlzott zajterhelése ellenére, évek óta elmaradt a zajvédelmi bírság kiszabása. A jogszabályok alapján ugyanis egyértelmű, hogy a zajvédelmi hatóságnak intézkedési kötelezettsége állt volna fenn az érvényben lévő zajkibocsátási határértékeket megállapító hatósági határozat, és az üzemeltető által szolgáltatott adatok alapján.

Ezzel szemben – noha a zajkibocsátási határértéket meghaladó zajszennyezés már 2006-tól hivatalosan is ismertté vált – hatósági zajmérés elvégzésére egyetlen alkalommal sem került sor, „pedig annak rendeltetése nem csak az lett volna, hogy az egyébként köztudomású határértéket meghaladó zajterhelést igazolja, hanem egyúttal a kiszabandó zajvédelmi bírság a lapját képezte volna."

Ars Boni jogbiztonság szakmai blog jogallamisag jogalkotás jogalkalmazas dr. Dr. DR. kisdoktor nagydoktor sorkatonai szolgálat katona szolgálat Kövér László terrorizmus migráció kormány Alaptörvény honvédelmi kötelezettség Alkotmánybíróság

Zajban a jogálom zavartalan (Kép: MTI)

 

Különösen aggályosnak tartotta Székely László, az alapvető jogok biztosa, hogy a zajvédelmi bírság kiszabásának mellőzése – a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok alapján – úgy történt, hogy az üzemeltető eddig nem is valósított meg a pálya működéséből eredő zajterhelést érdemben csökkentő intézkedést, beruházást.

Megállapította ezért, hogy a zajvédelmi hatóság – jelenleg az illetékes Kormányhivatal – a hatósági zajmérések elvégzésének, és a zajvédelmi bírság kiszabásának elmulasztásával a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményével, az egészséges környezethez való joggal, valamint a testi és lelki egészséghez való joggal kapcsolatos visszásságot okozott éveken át és okoz a mai napig.

Azután ott van a másik eset, amikor a rendőrök elővezették a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt, mivel igazságügyi orvosszakértőhöz akarták vinni, zaklatás vétségének megalapozott gyanújával összefüggő eljárásuk miatt. A gondnok, az ügy előadójával telefonon folytatott egyeztetés során előre jelezte,  hogy  nem tudja majd gondnokoltját elkísérni a  szakértőhöz,  mivel  „rendkívül  nehezen  kezelhető,  semmiféle együttműködést nem tanúsít, vele a kapcsolatot kerüli, őt a házába nem engedi be."

Kérte ezért az ügy előadóját, hogy a vizsgálatra történő megjelenést kényszerintézkedéssel, a Rendőrség hajtsa végre. Az elővezetést végrehajtó rendőr, a meghallgatása során elmondta, hogy az elővezetést megelőző napon felhívta a gondnokot, aki már akkor jelezte, hogy hivatali elfoglaltsága miatt nem tud majd részt venni az elővezetésen. A rendőrség az ügyben csak a hivatásos gondnokkal vette fel a kapcsolatot, nem kérte a gyámhivatalt ideiglenes gondnok kirendelésére.

A panaszos elővezetésének elrendelését tehát nem egy halaszthatatlan, azonnali rendőri beavatkozást igénylő helyzet tette szükségessé. A Rendőrségnek az intézkedés megtervezésekor a fentiekre tekintettel számolnia kellett azzal, hogy az elővezetés során nem lesz jelen az elővezetendő cselekvőképtelen személy törvényes képviselője. A rendőrségnek azzal is tisztában kellett lennie, hogy a cselekvőképtelen panaszos – a gondnoka nélkül – érvényes jognyilatkozatot nem tehet - áll a jelentésben.

Ars Boni jogbiztonság szakmai blog jogallamisag jogalkotás jogalkalmazas dr. Dr. DR. kisdoktor nagydoktor sorkatonai szolgálat katona szolgálat Kövér László terrorizmus migráció kormány Alaptörvény honvédelmi kötelezettség Alkotmánybíróság

A kép illusztráció (Kép: nol.hu)

Ennek ellenére, számomra megdöbbentő módon, a rendőrség nyilatkoztatni akarta a cselekvőképtelen panaszost az elővezetésről szóló határozat átvételéről, a határozat elleni panaszról való lemondásról, illetve a rendőri intézkedéssel szembeni panaszról való lemondásról.

Mivel a panaszos nem nyilatkozott, a rendőrség hatósági tanút alkalmazott. „A Rendőrség ezzel figyelmen kívül hagyta, hogy a cselekvőképtelen panaszos érvényes jognyilatkozatot nem tehet, csupán gondnoka nyilatkozhat helyette. Erre tekintettel pedig megsértette a panaszos tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz fűződő jogát.”

Az ügyben tehát nem az okozza a problémát, hogy egyébként testi kényszer alkalmazására is sor került, a nyilvánvalóan nem együttműködő személlyel szemben, hanem annak az alapvető jogszabályi kötelezettségnek a fel nem ismerése, hogy a nem halaszthatatlan, előre tervezett intézkedés kapcsán, egy gondnok is jelen legyen.

Az már szinte „mellékes”, hogy az alapvető jogok biztosa szerint „feltehető, hogy a rendőrség munkatársai húzták alá a panaszos nevében a nyilatkozat jogorvoslat igénybevételéről lemondó részét, ezzel megfosztva az intézkedés alá vont személyt panaszjogától, ami sérti a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz fűződő jogát.”

Persze, van harmadik ügy is. A panaszos beadványa szerint feleségével, bérlőként lakták az (eredetileg a panaszos feleségének édesanyja tulajdonát képezett, majd egy ingatlanhasznosító vállalkozás tulajdonába került) ingatlant. A bérleti díj megfizetésének elmulasztása miatt végrehajtási eljárás indult velük szemben, majd sor került a panaszos és családja kilakoltatására is.

A panaszos sérelmezte a végrehajtás módját, a végrehajtási intézkedéseket, különösen a kilakoltatás folyamatát, az intézkedő személyek eljárásrendjét, a vagyontárgyainak megjelölését tartalmazó részletes vagyonleltár hiányát, továbbá azt is, hogy a végrehajtás során az alapítványi segély keretében összegyűjtött vagyontárgyaikat is lefoglalták.

Az alapvető jogok biztosa által megkeresett Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatalvezetője kiemelte, hogy "a panaszos és adóstársai a kilakoltatást követően nem voltak akadályozva abban, hogy az ingóságaikat elszállítsák az ingatlanból." Székely László szerint az igaz, hogy az adósok ugyan valamennyi ingóságot magukhoz vehették volna és elszállíthatták volna a helyszínről, azokhoz bármikor hozzáférhettek volna, azonban erre nyilvánvalóan korlátozott lehetőségük volt annak ismeretében, hogy a kilakoltatást követően valamennyien átmeneti szállásra, hajléktalanszállóra kerültek.

Ars Boni jogbiztonság szakmai blog jogallamisag jogalkotás jogalkalmazas dr. Dr. DR. kisdoktor nagydoktor sorkatonai szolgálat katona szolgálat Kövér László terrorizmus migráció kormány Alaptörvény honvédelmi kötelezettség Alkotmánybíróság

Vajon hova férne el egy árverezés miatt hajléktalanná vált család holmija?
(Illusztráció, Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság)

Az szakmailag egyébként nyilvánvalóan kifogástalan végrehajtási eljárás során kiállított végrehajtási jegyzőkönyv szerint az eljárás során felelős őrzés történt, ami Székely László szerint, annyiban hibás megközelítés, hogy a Polgári Törvénykönyv már nem nevesíti ezt a jogintézményt. Mint azt hangsúlyozta: a felelős őrzés szerepét elsősorban a megbízás nélküli ügyvitel vette át.

A végrehajtó eljárása kapcsán Székely László rámutatott arra is, hogy az ügy hátterét képező, hatályos jogszabályi környezet nem tartalmaz olyan szabályozást, amely a lakás kiürítésének végrehajtása során megnyugtatóan rendezné az ingatlanból eltávolított, de a kötelezett tulajdonában maradt ingóságok kezelését, további jogi sorsát. E jogszabályi hiányosság az álláspontja szerint – a konkrét esettől elvonatkoztatva, általánosan is – önkényes jogértelmezésnek enged teret.

Az első esetben tehát a jogszabályokat végrehajtani, a második esetben értelmezni, a harmadik ügyben pedig megalkotni kellett volna. Ahogy az egy jogállamban elvárható. Úgy tűnik azonban, hogy néha mindez csak jogálom marad.

Gyömbér Béla

 ***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

0 Tovább

Pokémon Go

A napokban hihetetlen sebességgel terjedt el a legújabb őrület, melynek nyomán a pokémon sikerszériáról újabb, ezúttal dollármilliárdos értékű bőrt készül lehúzni a forgalmazó Niantic. A kiterjesztett valóság, vagy, ha úgy szimpatikusabb, akkor a virtuális valóság kiterjesztése (ezen egyébként szerintem érdemes elgondolkodni) egy teljesen új felhasználói élményt nyújt a mobilkészülékek tulajdonosainak, vagyis mindenkinek. Mármint akik hajlandóak a mobilalkalmazást telepíteni.

A hatalmas népszerűség mellé ugyanis gyorsan megjelentek a jelenség árnyoldalát bemutató hírek. A jelenség jogi oldalát nézve - a játék kritikusai szerint - vélhetően megszaporodnak majd a balesetek, ami kihathat a biztosítási szabályokra is, például úgy, hogy háborús konfliktus mellett, a Pokémon Go használattal összefüggő balesetekért sem fizetnek majd a biztosítók. Vagy csak egy emelt szintű biztosítással.

Ars Boni jogbiztonság szakmai blog jogallamisag jogalkotás jogalkalmazas dr. Dr. DR. kisdoktor nagydoktor sorkatonai szolgálat katona szolgálat Kövér László terrorizmus migráció kormány Alaptörvény honvédelmi kötelezettség Alkotmánybíróság Ars Boni jogbiztonság szakmai blog jogallamisag jogalkotás jogalkalmazas dr. Dr. DR. kisdoktor nagydoktor sorkatonai szolgálat katona szolgálat Kövér László terrorizmus migráció kormány Alaptörvény honvédelmi kötelezettség Alkotmánybíróság
(Forrás: polygon.com)

0 Tovább

Apple: troll vagy trollkodják?

Apple: troll vagy trollkodják?

A megszokottnál talán kevésbé mély jogi tartalmú, de annál - vagy éppen ezért - érdekesebb mini-botrányra hívták fel a napokban a figyelmemet. Történt ugyanis, hogy az Apple bejelentette a legújabb szabadalmát, amely lényegében egy olyan Mac laptopot jelent, melyen nincs hagyományos billentyűzet, hanem egy érintőképernyő rajzolja majd ki a virtuális gombokat.

Ettől a megoldástól a cég egyfelől a felhasználói élmény fokozódását várja (és egy idő után vélhetően majd "kinézik" az embert billentyűzetes laptoppal), másrészt utat enged a még extrémebb vastagságú, illetve inkább már vékonyságú laptopok fejlesztése felé. Az ismertebb IT újságok és szaklapok lényegében hasonló módon, kíváncsisággal ugyan, de különösebb meglepetés nélkül mutatták be az új szabadalmat.

Ars Boni jogbiztonság szakmai blog jogallamisag jogalkotás jogalkalmazas dr. Dr. DR. kisdoktor nagydoktor sorkatonai szolgálat katona szolgálat Kövér László terrorizmus migráció kormány Alaptörvény honvédelmi kötelezettség Alkotmánybíróság
(Forrás: slashgear.com)

0 Tovább

Önnek egy nem fogadott adatvédelmi problémája van. ​

Európát és az egész világot megrázta 2001-es New York-i, a 2004-es madridi, majd a 2005-ös londoni terrortámadás. Az Európai Unió Bel‑ és Igazságügyi Tanácsa 2002. december 19-én már kifejezetten hangsúlyozta, hogy az elektronikus hírközlési lehetőségek jelentős növekedése következtében az elektronikus hírközlési eszközök használatával kapcsolatos adatok különös jelentőséggel bírnak, és így értékes eszközt jelentenek a bűncselekmények - különösen a szervezett bűnözés - megelőzése, kivizsgálása, felderítése és üldözése során.

Európai Tanács elektronikus hírközlés hírközlés bűncselekmény szervezett bűnözés terrortámadás előfizetői adatok szolgáltatás IP cím hatóság NAIH Európai Unió Bírósága London New York Madrid

0 Tovább
«
12

arsboni

blogavatar

Számít, mit olvasol. Számít, mit írsz. Minőségi jogi tartalom közérthető módon. Mindenkinek. www.arsboni.hu

Címkefelhő

Alkotmánybíróság (14),ügyvéd (7),Ptk. (7),Alaptörvény (7),AB (6),kártérítés (5),NAIH (5),panasz (5),Európai Unió Bírósága (5),alapjog (5),bíróság (5),terrorizmus (4),honvédelmi kötelezettség (4),migráció (4),Kövér László (4),sorkatonai szolgálat (4),korrupció (4),ENSZ (4),sérelem (4),katona (4),szolgálat (4),mediáció (4),kormány (4),dr. (4),kisdoktor (4),Dr. (4),DR. (4),nagydoktor (4),jogbiztonság (4),védjegy (4),Ars Boni (3),jog (3),EJEB (3),diszkriminatív (3),Franciaország (3),Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (3),roma (3),Emberi Jogok Európai Bírósága (3),Polgári Törvénykönyv (3),MÁV (3),védjegyjog (3),utazás (3),alapvető jogok biztosa (3),terrortámadás (3),jogalkalmazas (3),szakmai blog (3),EBH (3),jogallamisag (3),jogalkotás (3),AJBH (3),módosítás (3),sérelemdíj (3),bűncselekmény (3),Btk. (3),orvosi műhibaper (3),börtön (3),Transparency International (2),Vékás Lajos (2),ombudsman (2),Trócsányi László (2),megkülönböztetés (2),védjegyoltalom (2),alkotmánybíró (2),büntetőjog (2),orvos (2),vonat (2),nyílt levél (2),Egyenlő Bánásmód Hatóság (2),választás (2),párkapcsolat (2),házasság (2),enesazegeszsegugy (2),law and economics (2),szabadság (2),TASZ (2),Párizs (2),család (2),diszkrimináció (2),Európai Unió (2),politika (2),Büntető Törvénykönyv (2),szülő (2),Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (2),EU (2),büntetőeljárás (2),panaszos (2),alkotmányjog (2),termék (2),rendelet (2),petíciós jog (2),emberi jogok (2),sport (2),igazolás (2),szerencsejáték (2),internet (2),törvény (2),jogász (2),halálbüntetés (2),fogyasztó (2),alkotmányjogi panasz (2),orvosi műhiba (2),fogvatartott (2),közérdekű adat (2),közterület (2),elévülés (2),Kúria (2),önrendelkezési jog (2),MÁV-START Zrt. (1),Be. (1),kutya (1),interjú (1),producer (1),Z. Gábor (1),Mikulás (1),közérdekű (1),dal (1),Századvég (1),adatigénylés (1),cuki (1),állásfoglalás (1),torrent (1),egység (1),személyes adat (1),Péterfalvi Attila (1),jótállás (1),Samsung (1),csatlakozásmulasztás (1),EUMSz (1),vicces (1),csokoládé (1),Nestlé (1),Kraft Foods (1),burkini (1),titkosszolgálatok (1),Kit Kat (1),reklám (1),járatkimaradás (1),visszatérítés (1),szöveg (1),színház (1),zene (1),break (1),vs.hu (1),Himnusz (1),exkluzív (1),Michelin-csillag (1),késés (1),jegyár visszatérítés (1),alaptalan (1),szósz (1),pizza (1),őrült (1),munkaügyi bíróság (1),kielégülés (1),DSM-V (1),Royall-jelvény (1),beleegyezés (1),sérülés (1),testi épség (1),halál (1),májzsugorodás (1),adósság (1),Harvard (1),MNB törvény (1),Péterfalvy Attila (1),közérdekből nyilvános adat (1),VERITAS (1),rabszolgaság (1),Gordon-Reed (1),címer (1),szexuális játék (1),szex (1),tartós betegség (1),fogyatékosság (1),Kft. (1),személyi jövedelemadó (1),szja (1),szakorvos (1),háziorvos (1),korlátolt felelősségű társaság (1),civil szervezet (1),A szürke ötven árnyalata (1),mazochimus (1),szadizmus (1),létesítő okirat (1),alapítvány (1),március 15. (1),egyesület (1),postatörvény (1),visszaható hatály (1),Mondelez (1),kúria (1),MNB (1),törvénymódosítás (1),sztrájktörvény (1),sztrájk (1),sztrájkjog (1),májgyulladás (1),májrák (1),választási eljárás (1),alaptörvény-ellenes (1),különvélemény (1),választási törvény (1),orvosi műhiba per (1),májkimélő diéta (1),hepatitis C (1),fidesz (1),szabadságvesztés (1),Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala (1),European Union Intellectual Property Office (1),EUIPO (1),OHIM (1),Office for the Harmonization in the Internal Market (1), cirrózis (1),Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (1),IP Translator (1),korlátlan internet (1),Nemzeti Választási Bizottság (1),prostituált (1),prostitúció (1),tiltólista (1),Dark Web (1),NAV (1),tiltott weboldal (1),Kiss László (1),csomag (1),kopaszok (1),vagyonőr (1),jelvény (1),Városliget (1),kinyitás (1),munkáltató (1),ajtó (1),jogszabály (1),indokolás (1),Magyar Államkincstár (1),KINCSINFO (1),Kft (1),MÁK (1),per (1),valós (1),vélt (1),babakocsi (1),cigány (1),Ruanda (1),Kenya (1),elbírálás (1),Afrika (1),konferencia (1),AIDS (1),USA (1),konzul (1),követség (1),buszsofőr (1),buszvezető (1),zaklatás (1),kérelmező (1),vízumkérelem (1),kutató (1),leltár (1),ügyvezető (1),rögzítés (1),cél (1),kártalanítás (1),telefonbeszélgetés (1),telefon (1),Sky Greece (1),utazás megtagadása (1),vélemény (1),magánszféra (1),bukás (1),tervezet (1),NER (1),jogszabálytervezet (1),védelem (1),személyes adatok védelméhez való jog (1),Air Transat (1), Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (1),idegen (1),14 éven aluli (1),büntetőjogi felelősség (1),Emberi Jogi Tanács (1),Ket (1),Állami Számvevőszék (1),jelentés (1),Magyarország kormánya (1),változtatás (1),Kanada (1),nemzetiség (1),igazságügyi miniszter (1),migráns (1),ország (1),biztonságos (1),vízum (1),bejutas (1),ajánlatkérő (1),ajánlattétel (1),Orbán Viktor (1),visszaélés (1),nyerőszám (1),közbeszerzés (1),Kbt. (1),közbeszerzési törvény (1),védőoltás (1),gyermek (1),titkosszolgálat (1),egészséges fejlődés (1),iskola (1),oltás (1),Székely László (1),busz (1),poggyász (1),Down-kór (1),társadalom (1),oltalom (1),Down-szindróma (1),szűrés (1),francia (1),rekord kártérítés (1),forma (1),palack (1),Volán (1),elveszett (1),BKV (1),Wish (1),Coca Cola (1),Bounty (1),EMMI rendelet (1),adókevezmény (1),Microsoft (1),Office (1),frissítés (1),vesekő (1),kormányrendelet (1),(1),Ternovszky v. Hungary (1),operációs rendszer (1),kedvezmény (1),közlekedési tevékenység (1),uber (1),előzetes döntéshozatal (1),C-434/15 (1),tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (1),felhasználó (1),magzatvédelmi törvény (1),veszélyes üzem (1),körülmények (1),kompenzáció (1),zsúfolt (1),fogva tartás (1),kóma (1),ablak (1),Varga és társai kontra Magyarország ügy (1),jogorvoslat (1),otthonszülés (1),élethez való jog (1),Eütv. (1),magzat (1),korlátozás (1),kórház (1),bába (1),terror (1),iPhone (1),halászlé (1),forralt bor (1),karácsonyi vásár (1),ponty (1),karácsonyfa (1),fenyőfa (1),karácsony (1),karácsonyfadísz (1),karácsonyi köszöntés (1),oroszlán (1),Magyarország (1),OECD (1),antikorrupciós hivatal (1),szaloncukor (1),karácsonyi népszokások (1),Reszkessetek betörők! (1),csillagszóró (1),jogszabálysértés (1),Szegedi Tudományegyetem (1),egyenlő oktatáshoz való jog (1),mém (1),Szalai Anikó (1),Protection of the Roma Minority under International and European Law (1),diszkirimináció (1),pozitív diszkrimináció (1),Hammurapi (1),jogelmélet (1),kötéltánc (1),WTC (1),World Trade Center (1), MTA Jogtudományi Intézet (1),integrációelmélet (1),jogfilozófia (1),ügynökprobléma (1),UNCAC (1),Európa Tanács (1),igazságügy-miniszter (1),levél (1),jogaszvilag.hu (1),automatizálás (1),Polányi Mihály (1),gépesítés (1),New York Times (1),zálogjog (1),Mészáros Ádám (1),Teczár Szilárd (1),vállalkozás szabadsága (1),családi jog (1),Teczár-ügy (1),Teczár (1),mediátor (1),Doboz (1),jogi asszisztens (1),robot (1),pp. (1),elektronikus per (1),e-per (1),Polgári perrendtartás (1),megvesztegetés (1),antikorrupciós szabályozás (1),statisztika (1),ügyfélkapu (1),ÁNYK (1),viccek (1),bírósági fogalmazó (1),értetlenkedés (1),sírás (1),ügyfél (1),panasznap (1),roma kisebbség (1),roma kisebbségvédelem (1),kínzás (1),nők elleni erőszak (1),erőszak (1),élet és emberi méltóság (1), law and literature (1),Budapesti Ügyvédi Kamara (1),Justitia (1),megállapodás (1),sztereotípia (1),pszichopata (1),védő (1),bántalmazás (1),pszichopátia (1),esély az újrakezdésre (1),köztiszteletben álló (1),elítélt (1),magyar joggyakorlat (1),francia joggyakorlat (1),felelősség (1),portál (1),jogsértés (1),komment (1),American Bar Association (1),love your lawyer day (1),öleld meg a jogászod (1),ajánséksorsolás (1),promóció (1),melegházasság (1),Amerikai Legfelsőbb Bíróság (1),fogyatékos gyermek (1),poligámia (1),poker (1),online kaszinó (1),kaszinó (1),gyermekjog (1), New York-i Gyermekjogi Egyezmény (1),Lenkovics Barnabás (1),joghallgatók (1),alkotmánybírósági határozatok (1),Alkotmánybíróság elnöke (1),Alaptörvény módosítás (1),Áder János (1),köztársasági elnök (1),Bibó István (1),devizahitel (1),Magyar Nemzeti Bank (1),pacta sunt servanda (1),kisebbségvédelem (1),emberi méltóság (1),jogi oktatás (1),devizahiteles törvény (1),clausula rebus sic stantibus (1),res iudicata (1),Szabadság és Felelősség (1),Legfelsőbb Bíróság (1), Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1),Észtország (1), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1),Costa Rica (1),szexuális bűncselekmény (1),Alkotmánytanács (1),Finnország (1),alkotmánybíróság (1),Nemzeti Hitvallás (1),Alapvetés (1),utólagos normakontroll (1),közvetlen panasz (1),Abtv. (1),valódi alkotmányjogi panasz (1),monogám párkapcsolati modell (1),válási statisztikák (1),azonosító (1),biometrikus azonosító (1),ujjlenyomat (1),tartás (1),hűség (1),ígéret (1),szerződés (1),retina (1),azonosítás (1),vénaminta (1),hangelemzés (1),íriszdiagnosztika (1),véna (1),retinakép (1),sci-fi (1),személyazonosság (1),boldogító igen (1),igen (1),szerzői jog (1),Anne Frank Alapítvány (1),publikálás (1),közkincs (1),könyv (1),napló (1),alma (1),irodalom (1),kézirat (1),holtomiglan-holtodiglan (1),jóban-rosszban (1),anyakönyvvezető (1),egyházi házasságkötés (1),polgári házasságkötés (1),társszerző (1),esküvő (1),személyi igazolvány (1),jogász nap (1),jogállamiság elve (1),sportjog (1),monográfia (1),emberi méltósághoz való jog (1),Vöröskereszt (1),szabálysértés (1),szankció (1),Sárközy Tamás (1),testnevelés (1),MOB (1),Magyar Olimpiai Bizottság (1),profi sportoló (1),sporttörvény (1),sportoló (1),Mt. (1),Hosszú Katinka (1),ingóság (1),Lex Sámli (1),alkotmánybírósági határozat (1),szórakozóhely (1),döntés (1),ABH (1),nem (1),minúcia (1),gyilkos (1),egyenlőség (1),beléptetés (1),hajléktalan (1),otthontalan (1),önkormányzati rendelet (1),Kaposvár (1),belépődíj (1),levásárolható (1),Otto Frank (1),Anne Frank (1),Parlagfű Bejelentő Rendszer (1),NÉBIH (1),parlagfű (1),PBR (1),pontgyűjtő akció (1),vásárló (1),csalódott vásárló (1),egészséges környezethez való jog (1),ágyú (1),pénzintézet (1),hitel (1),gazdasági válság (1),Wall Street farkasa (1),a nagy dobás (1),veréb (1),the big short (1),árkedvezmény (1),jutalomfalat (1),TI (1),Berlin (1),médiatréning (1),korrupció elleni harc (1),TI Akadémia (1),házasodási statisztikák (1),nemzetközi egyezmények (1),TI Academy (1),workshop (1),Új Ptk. (1),Fressnapf (1),átverés (1),Magyar Országos Közjegyzői Kamara (1),MOKK (1),NGO (1),közjegyző (1),pénzügyi krízis (1),bank (1),jogalkalmazás (1),Európai Tanács (1),elektronikus hírközlés (1),Ket. (1),vállalkozás (1),üzleti tisztesség (1),lajstromozás (1),hírközlés (1),szervezett bűnözés (1),London (1),New York (1),Madrid (1),hatóság (1),IP cím (1),előfizetői adatok (1),szolgáltatás (1),jogosult (1),jogi szolgáltatás (1),jelzálog (1),nindzsa (1),ninja (1),kereslet (1),kockázat (1),törlesztés (1),piaci érték (1),kőbalta (1),zugírászat (1),kuruzslás (1),cégnév (1),felelősségbiztosítás (1),szabályozás (1),fejlődés (1),Uber (1),adó (1)

Utoljára kommentelt bejegyzések

Reblog