A napokban két, alapvetően elmarasztaló jellegű jelentés látott napvilágot, amik külön-külön nem feltétlenül érnék el a közérdeklődés határát. A két ügy pedig meglátásom szerint nagyon is érdekes, mert egy olyan véletlen egybeesést jelentenek, ami a koincidencia kutatói számára évekig tartó forrásanyagot biztosíthatna.

Történt ugyanis, hogy a kormánytól mindenkor független Állami Számvevőszék 2016. július 07-én közétette a jelentését a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft. (KINCSINFO Nkft.) tulajdonosi gyakorlásáról és a vagyonával való gazdálkodásának szabályszerűségéről. A vállalkozást a Magyar Állam nevében, a Magyar Államkincstár alapította, nem jövedelemszerzésre irányuló, egyszemélyes nonprofit korlátolt felelősségű társaságként.

A Magyar Államkincstár épülete (Forrás: allamkincstar.gov.hu)

 Az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a KINCSINFO Nkft-nél, a vagyonnal való gazdálkodás feltételeinek kialakításánál, a projektköltségek elkülönítésénél, valamint a közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségénél. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az éves beszámolók leltárral való alátámasztottsága nem volt biztosított, ezért a mérleg valódiság elve nem érvényesült – derül ki az Állami Számvevőszék oldaláról.

A KINCSINFO Nkft. a vagyongazdálkodási tevékenységének szabályozását hiányosan alakította ki, 2012-2014 között nem rendelkezett számlarenddel, és 2014. március 30-ig nem készítették el az önköltségszámítás rendjének szabályzatát sem. A vagyongazdálkodás és a vagyonváltozást eredményező döntések során (a 2013. évi eszközbeszerzésükhöz kapcsolódóan), két szerződéskötésnél nem tartották be a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

Mindezek mellett az éves beszámolók mérlegtételeinek leltárral való alátámasztottsága sem volt biztosított 2012-2014 között, ezért a mérleg valódiságának elve nem érvényesült. Azt is érdemes hozzátenni, hogy a 2012-es leltározásban az Állami Számvevőszék nem talált hibát, de lehet, hogy csak azért, mert azt le sem folytatták.

Az Állami Számvevőszék feljelentést természetesen ezúttal sem tett, pusztán kérte a Magyar Államkincstár elnökét, hogy intézkedjen a feltárt szabálytalanságok tekintetében az ügyvezető felelősségének tisztázása érdekében, és szükség szerint intézkedjen a felelősség érvényesítéséről.

Az Állami Számvevőszék ott járt (Forrás: kormany.hu)

Még nem említettem, de fontos, hogy a KINCSINFO Nkft. a Magyar Államkincstár informatikai infrastruktúrájának üzemeltetésében, a meglévő rendszerek és új rendszerek fejlesztésében működik közre. A cég megalapítása abból a célból történt, hogy a létrehozott nonprofit gazdasági társaság, a kormányzat elvárásaival összhangban, a kormányzati szektoron belülre hozott fejlesztések útján, költségtakarékos módon és magas szintű szakmai színvonalon lássa el tevékenységét, illetőleg megfelelő árszínvonalon versenyképes tudást és „szolgáltatást" biztosítson, a kormányzat és a Magyar Államkincstár számára, elősegítve ezzel a Magyar Államkincstár feladatainak hatékony ellátását - olvasható a Magyar Államkincstár weboldalán.

Ezzel párhuzamosan, a kormánytól mindenkor független Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, egyetlen nappal korábban, 2016. július 06-án tett közzé egy másik jelentést. 2015 folyamán ugyanis több panaszos fordult beadvánnyal az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához a családi pótlék igénylésével kapcsolatos, részben nemzetközi elemeket tartalmazó eljárás elhúzódása miatt, a Magyar Államkincstár, illetve több kormányhivatal hallgatását, az eljárási határidők elmulasztását sérelmezve.

És az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala is (Forrás: aszhirportal.hu)

Az ügyek kapcsán elemzésre került, hogy az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, vagyis a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a finanszírozási forrásokról, a jogosultság mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. A harmonizáció helyett tehát – a szociális biztonság területén – a koordináció elve érvényesül.

Jogszabály rendezi, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, közigazgatási eljárás keretében határozzák pedig azt meg, hogy az adott tagállam joga alkalmazandó-e elsődlegesen a családi ellátások folyósítása tekintetében. Nem az ügyfél döntése tehát a döntő abban, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére, hanem az uniós rendeletek jelölik ki azt — az ügyben érintett — tagállamot, amely a családi ellátásokat folyósítani köteles a saját, nemzeti jogszabályai alapján - olvasható a jelentésben.

2015. április 1-el a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerültek a családtámogatási ellátásokkal összefüggő feladatok. Erre figyelemmel a GYMSKH Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztály 1. jár el az osztrák érintettségű ügyekben.

A Magyar Államkincstártól átvett, tízezres nagyságrendű ügyhátralék kezelése azonban komoly gondot okozott és okoz jelenleg is a GYMSKH Osztályának, mivel a kapott válasz alapján, ügyintézői szinten létszámhiánnyal küzdenek.

Ennek ellenére az alapvető jogok biztosa hangsúlyozta, hogy a szóban forgó eljárások közigazgatási hatósági eljárásoknak minősülnek, így azokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályai alkalmazandóak. 

Az alkalmazandó ügyintézési határidőket a Ket. 33. § (1) bekezdése szabályozza, miszerint a határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított 21 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.

Ehhez képest volt olyan panaszügy, amelyben a 25 hónapot is elérte a késedelem. A határidő kapcsán ráadásul az is kiemelendő, hogy kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében - továbbá, ha életveszéllyel, vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, akkor - az ügyet soron kívül kell elintézni.

Mindezek alapján Székely László, az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy az egyes panaszbeadványokban jelzett, és az ügyhátralék feldolgozásából adódó eljárási határidő túllépések a panaszosok tisztességes hatósági eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot okoztak, ráadásul ez a jelenség nem egyedi, hanem rendszerszintű volt.

A két jelentés közötti kapcsolóelem tehát a Magyar Államkincstár, amelynek non-profit vállalkozását és korábbi feladatátadását-átvételét vizsgálta a két független intézmény. Hogy, hogy nem a kormány egyébként épp most alakítja át – két lépésben – a Magyar Államkincstár szervezetét, ezt követően pedig ez a szervezet végez majd minden állami kifizetést. Mindezt nemrég Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be. A sajtótájékoztatón 2016 nyarát, illetve 2017 nyarát jelölte meg a változások határidejeként, és közölte: minden más kifizető ügynökség megszűnik majd.

Gyömbér Béla

***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!