A franciaországi terrortámadások hátteréről II. – Politikai kérdések

A francia titkosszolgálatok működésére vonatkozó első írásomat követően, a cikksorozat második részében szeretném bemutatni azt a részben politikai, részben jogi választ, amelyet a francia kormány hozott a terrortámadásokra reflektálva. A témakört, a korábbi írásomhoz hasonlóan, egy tanulmány segítségével szeretném bemutatni, melyet Dr. Sabjanics István írt, A párizsi terrortámadással kapcsolatos jogi következtetések címmel.

Szerinte "az elkövetők közvetlen, károkozásra irányuló szándéka mellett egyértelműen kitűnik a közvetett politikai indíték is, amely a francia társadalom és a politika befolyásolását célozza. A destabilizáció tüneti jelenség, a vérengzést követően csupán rövid távon jelentkezik."

"Ennél sokkal mélyrehatóbb eredményre törekszenek: a meglévő, lappangó társadalmi ellentéteket kívánják felerősítve a felszínre hozni, miközben a hatóságok és végső soron az állam iránti bizalom és lojalitás tűnik tova."

0 Tovább

Rekord kártérítés egy Down-szindrómás családnak

Orvosi műhibák – Orvosi műhibaperek 2.

Számottevő anyagi segítséghez a Down-szindrómás gyermek családja hazánkban csak orvosi műhibaper megnyerésével juthat. Nem vagyoni kártérítésre nemcsak az édesanya, hanem az édesapa és a testvérek is jogosultak. A bíróságok a vagyoni kártérítés körében a gyermek felnevelésének teljes költségét megítélik.

Down-kór Down-szindróma szűrés orvosi műhiba orvosi műhibaper ügyvéd rekord kártérítés sérelemdíj

A történet

A Nógrád megyei szülőpár gyermeke 2007-ben született Down-szindrómával és társult fejlődési rendellenességekkel (szív pitvar sövényhiány). Az édesanya a védőnő és a háziorvos mellett egy állami egészségügyi szolgáltató és egy magán egészségügyi intézmény (betéti társaság) szülész-nőgyógyász szakorvosainál járt a várandósgondozás során.. Az édesanya a fogantatáskor 38 éves volt, de életkora ellenére nem irányították genetikai tanácsadásra, kromoszóma vizsgálatra.

Mi a Down-kór?

A Down-kór egy genetikai eredetű fejlődési rendellenesség. A Down-kóros magzat három 21-es kromoszómát hordoz, míg az egészséges magzatok kettőt. Ritkábban a számfeletti 21-es kromoszóma egy része idegen kromoszómához tapad, a betegség jellegzetes tulajdonságai ebből fakadnak. A betegséggel élő gyermekeknek nem csupán értelmi fejlődése marad el a kortársaktól, hanem különféle szervi elváltozások (patkóbél elzáródás, hasfal záródási rendellenesség, agykamra tágulat, vesemedence tágulat, különböző végtag és ujj fejlődési rendellenességek) is hátráltatják őket, ugyanakkor érzelmi világuk igen fejlett. A Down-kór a leggyakoribb születési fejlődési rendellenesség. Az anyai életkor növekedésével a Down-kóros magzat fogantatására való esély egyre növekszik, ezért erre a várandósgondozás során figyelni kell.

A Down-kór szűrése

A Down-kór szűrése úgy történik, hogy a várandósgondozás során kötelező ultrahang vizsgálatok (korábban még kötelező anyai vérből végzett biokémiai vizsgálatok, pl. AFP) gyanús eredményei esetében az édesanyát genetikai tanácsadásra, kromoszóma vizsgálatra irányítják. Ezt a vizsgálatot magzatvíz mintavétel előzi meg, amelyhez az édesanya hasát meg kell szúrni, ennek pedig 1% vetélési kockázata van. A terhesség megszakítására a 20., a diagnosztikai vizsgálatok elhúzódása esetén a 24. hétig van lehetőség.

Orvosi műhibák a Down-kór szűrése során

A Down-kór kialakulása ugyan nem, de a felismerésének elmulasztása tipikusan orvosi műhiba, amelyért az egészségügyi szolgáltatót – polgári jogi – kártérítési felelősség terheli. A Nógrád megyei házaspár esetében az orvosi műhibát azzal követték el, hogy az eljárt orvosok az édesanyával való személyes találkozás alapján írták ki a vizsgálatokat, továbbá figyelmen kívül hagyták az édesanya életkorát. Egy 38 éves édesanya esetében ugyanis nem szükségesek további gyanús ultrahang jelek ahhoz, hogy rögtön genetikai tanácsadásra és kromoszóma vizsgálatra irányítsák, azaz beutalóval lássák el.

Az alperesek azzal védekeztek, hogy az édesanyának kellett volna kérnie a beutalót, de ezt a védekezést a bíróság természetesen nem fogadta el.

Az állami és a magán egészségügyi szolgáltató együttműködése sem volt tökéletes. A várandósgondozás ugyanis a jogszabály szerint az édesanya, a védőnő, a háziorvos és a szülész-nőgyógyász együttműködésén alapul, ahol mindenkinek megvan a saját maga kötelessége. Az édesanya közrehatása jelen esetben nem volt megállapítható, mert az előírt vizsgálatokon az előírt időpontban megjelent, így a bíróság teljes kártérítési felelősséget állapított meg.

Az orvosi műhiba következtében a fogyatékosan született gyermek szülei úgynevezett nem vagyoni kártérítésre (sérelemdíjra) és vagyoni kártérítésre egyaránt jogosultak.

Down-kór Down-szindróma szűrés orvosi műhiba orvosi műhibaper ügyvéd rekord kártérítés sérelemdíj

A nem vagyoni kártérítés összege

A nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) azoknak a nem pénzben felmerülő életlehetőségeknek a pénzbeli kompenzálására szolgál, amelyeket a szülők azért vesztettek el, mert gyermekük nem egészséges. Így például gyermekük nem támogatja őket idős korukban, állandó felügyeletre és ellátásra szorul, nem lehet egyedül hagyni, fejlődési jelentősen elmarad kortársaitól és a sort még sokáig lehetne sorolni.

A bíróság az édesanya részére 15 millió, az édesapa 10 millió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

A jelen perben testvérek felperesként nem szerepeltek. Más perekben a bíróságok a testvéreknek személyenként 2-3 millió forint nem vagyoni kártérítést ítéltek meg. Az édesanyának és az édesapának megítélt nem vagyoni kártérítés rekord összegnek számít a hazai Down-kóros családok esetében.

A vagyoni kártérítés összege

A nem vagyoni kártérítésen felül a perben sok millió forintos vagyoni kártérítést ítélt meg a bíróság a Nógrád megyei házaspárnak. Egy Down-szindrómás gyermek felnevelésének költségei ugyanis jóval magasabbak egy egészséges gyermek felnevelésének költségeihez képest. A vagyoni kártérítés a pénzben felmerülő károk kompenzálására szolgál. Ilyen kárnak tekinthető pl. a fogyatékos gyermek miatt szükségessé váló lakás átalakítás, gépjárművásárlás, gyógyíttatás, kerekesszék, gyermekfelügyelet költségei stb.

Jelentős újdonság következett be a Down-szindrómás családok vagyoni kártérítését illetően. Egy friss jogi változás szerint az orvosi műhiba következtében fogyatékosan született gyermek szüleit nem csak az egészséges gyermekek felneveléséhez képesti többlet vagyoni kártérítés illeti meg, hanem a fogyatékosan született gyermek felnevelésének teljes költsége. Egy példával megvilágítva: ha egy egészséges gyermek felnevelésének költsége 10 millió forint, egy fogyatékos gyermek felnevelésének költsége 30 millió forint, akkor a szülők a teljes 30 millió forintra jogosultak, nem csupán a két összeg különbözetére, azaz 20 millió forintra. A bíróságok a vagyoni kár terén jóval több bizonyítást várnak el, mint a nem vagyoni kár terén.

Egyetemleges és mögöttes kártérítési felelősség

A perben vitát képezett, hogy ki látta el az édesanya várandósgondozását, azaz ki a károkozó személy. A bíróság mind az állami, mind a magán egészségügyi szolgáltató közös károkozását és felelősségét megállapította, és egyetemleges marasztalásukat rendelte el. Az egyetemleges marasztalás lényege, hogy a károsultakat előnyösebb helyzetbe hozza azáltal, hogy az édesanya és az édesapa bármelyik (a fizetésre inkább kötelezhető) károkozótól követelheti az egész kártérítés összegét. Az már egy másik per tárgya lehet, hogy a két egészségügyi szolgáltató egymás között hogyan osztja meg a fizetendő kártérítés összegét.

Az egészségügyi szolgáltató helyett legalább részben a felelősségbiztosítója állt helyt. Egészségügyi szolgáltató felelősségbiztosítás nélkül ugyanis nem is működhet.

A bíróság azt is megállapította, hogy amennyiben a magán egészségügyi szolgáltató, mint jogi személy (betéti társaság) nem lenne képes fizetni, úgy a várandósgondozásban személyesen részt vevő magánorvos, mint a betéti társaság beltagja köteles a kártérítés megfizetésére.

Orvosi műhibaperek

Az utóbbi fél évtized alatt Magyarországon évente átlagosan 15 ítéletet találunk Down-szindrómások ügyében, tehát a betegség szűrése ma sem teljesen zökkenőmentes. A kártérítési igény a bíróságon főszabály szerint a megállapító diagnózistól számított öt éven belül érvényesíthető, azonban az öt éves általános elévülési idő megnyújtható, tehát bizonyos esetekben lehetőség van az öt éven túli peresítésre is.

Jogi képviselet az orvosi műhibaperekben

A kellően előkészített ügyeket a Down-szindrómások családjai kivétel nélkül megnyerik, mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert. Ha a pert a beteg családja megnyeri, akkor az ellenfél részére utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz a kórház fizeti [lásd a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 78. § (2) bekezdését].

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibák jogi megítélését illetően a jogszabályokból igen kevés derül ki, tipikusan csak a Polgári Törvénykönyv gumiszabálya áll rendelkezésre (Ptk. 6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.) Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több mint ezer korábbi bírói ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-jogász felkérése. Az országban igen kevés orvos-jogász dolgozik, többségük a kórházakat képviseli, azaz az alperesi oldalon áll. Kevés orvos-jogász lát el jogi képviseletet a páciensek, azaz a károsultak oldalán.

 ***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

 Down-kór Down-szindróma szűrés orvosi műhiba orvosi műhibaper ügyvéd rekord kártérítés sérelemdíj

Dr. jur. et med. Varga-Orvos Zoltán L.L.M.

orvos-jogász és egészségügyi szakjogász

Dr. Varga-Orvos Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben orvosi, majd 2014-ben jogi diplomát szerzett. Egészségügyi szakjogász képesítéssel rendelkezik. Jogi egyetemi diplomamunkáját is az orvosi műhibaperek témakörében készítette. Végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset, valamint édesanyja gyógypedagógia iskolában töltött évtizedei motiválták abban, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon, a károsultak családjának segítsen.

0 Tovább

A franciaországi terrortámadások hátteréről I. – Intézményi kérdések

Sokféle megközelítés napvilágot látott már a franciaországi terrortámadások elemzése során, azonban egészen autentikus forrásokra kevesen támaszkodtak. Akit a témakör egy kicsit is foglalkoztat, az minden bizonnyal feltette már magának a kérdést, hogy vajon miért pont Franciaországban történnek ezek a tragikus terrortámadások.

Természetesen ennek a szörnyű jelenségnek egészen biztosan nem kizárólag egyetlen oka van, de mégis vannak olyan felismerhető problémapontok, amik beazonosíthatóak. Ezek között nem utolsó sorban helyezkedik az, a mindenkit foglalkoztató kérdés, hogy mi a fene van a francia titkosszolgálatokkal, hogy nem voltak képesek ezeket a merényleteket megakadályozni?

Őszintén szólva eddig nem követtem különösebben figyelemmel a francia politika vagy épp a francia nemzetbiztonsági szervek működését. Arra, hogy ezt milyen jól tettem, gyorsan rájöttem, amikor a napokban kezembe került Dr. Türke András István tanulmánya, amely "A francia szolgálatok átszervezéséről és jelenlegi helyzetéről" címet viseli. A francia titkosszolgálatok rendszerén ugyanis ember legyen a talpán, aki el tud igazodni, mire pedig egy kicsit is megértené bárki a működését, addigra egészen biztosan átalakítják.

A francia szervezetekre mindez nem volt mindig jellemző. A 80-as évekig viszonylagos állandóság jellemezte őket, amit csak a botrányok voltak képesek megzavarni. Sőt, talán az átalakítások járultak hozzá a botrányok kirobbanásához. Például 1946-ban hozták létre például a hírszerzéssel és kémelhárítással foglalkozó SDECE-t (Service de Documentation Extérieure et de Contre-espionnage), a Kémelhárító és Küldokumentációs Szolgálatot, amely a miniszterelnök alá volt rendelve. Egészen 1981-ig többé-kevésbé botránymentesen működött, mígnem felmerült a lehetősége, hogy a szolgálatot fel akarják oszlatni.

terrortámadás Franciaország Párizs titkosszolgálat politika jog társadalom
A Rainbow Warrior emlékműve Aucklandben (Forrás: wikipedia.org)

0 Tovább

Levegő került a gépezetbe, a beteg évekre kómába került

Orvosi műhibák – orvosi műhibaperek 1.

orvosi műhiba per orvosi műhibaper kártérítés sérelemdíj ügyvéd vesekő veszélyes üzem kóma

A történet

A beteget a 2010. év tavaszán vesekő bőrön keresztüli eszközös eltávolítására (kőzúzásra) vették fel az egyik vidéki kórház urológiai osztályára. Megfelelő előkészítés után a beteget elaltatták, majd a vesekő zúzásához a beteget hasra fordították. A vesemedencébe ékelődött vesekövet egy német gyártmányú géppel tervezték összezúzni, hogy azután az a húgyvezetéken, húgyhólyagon és húgycsövön keresztül távozhasson.

A vesekő zúzásához a beteget meg kell szúrni, az eszközt a röntgen kontroll mellett a vesébe kell vezetni. Körülbelül 10 percnyi kőzúzás után az altatóorvos észlelte, hogy a beteg vérnyomása mérhetetlenné vált, szívverése lelassult, majd megállt. A beavatkozást felfüggesztették, és komplett újraélesztést kezdtek meg. A sikeres újraélesztés után a beteget az intenzív terápiás osztályra helyezték át. A betegnél oxigénhiányos agykárosodás lépett fel, és több mint 6 éve kómában van.

A történtek orvosi magyarázata

Történt ugyanis, hogy a vesekő zúzó gép levegőt eresztett a beteg vérereibe, amik a megszúrása közben óhatatlanul megsérülnek. A levegőbuborékok a vérben sodródva az artériákat eltömítikk, így a szövetek nem kapnak elég oxigént és tápanyagot, elkezdenek éhezni. Legkevesebb ideig az emberi agy bírja oxigén nélkül, 5-10 perc után ugyanis visszafordíthatatlan károsodás keletkezik. Hasonló mechanizmussal jön létre a stroke (szélütés is), amikor megalvadt vérrög sodródik el és tömeszeli el az ereket.

A jogi eljárás

A kómában lévő beteg – ügygondnok útján – pert indított a kórház ellen arra hivatkozással, hogy a kórház nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, mert a német gép karbantartásával kapcsolatban mulasztott. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mondván, hogy a kórházat felelősség nem terheli. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte azzal az indokolással, hogy az elsőfokú bíróság nem jól osztotta ki a bizonyítási kötelezettséget, azaz hogy mely állításokat kell a felperesnek és mely állításokat kell az alperesnek bizonyítania. Egy polgári perben ugyanis ez központi kérdés. A felek először állítanak, majd bizonyítanak a per során. A bíró megismerve a felek állításait, kereseti kérelmeit, ellenkérelmeit kiosztja a bizonyítási kötelezettséget. Ha ezt rosszul osztja ki, akkor az egész peres eljárás rossz mederben folyik. Tipikus ugyanis, hogy bizonyos állításokat nem sikerül bizonyítani. Kérdés, hogy a bíróság ezt kinek a terhén értékelje.

A bizonyítatlanság terhe annak a vállát kell nyomja, akinek kötelessége lett volna az állítást bizonyítania. Ehhez azonban helyesen kell a két fél között megosztani a bizonyítási kötelezettséget.

A megismételt eljárásban (a bizonyítási kötelezettség helyes kiosztásával) az elsőfokú bíróság megállapította a kórház felelősségét azzal az indokolással, hogy a gép karbantartása nem volt megfelelő. Az alperes fellebbezése folytán (ismételten) eljárt másodfokú bíróság a kórház felelősségét ugyancsak megállapította, azaz az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, azonban eltérő jogi indokolással. Az üggyel kapcsolatban büntetőeljárás is indult.

Fokozott felelősség alkalmazása az orvosi műhibaperekben

Az ún. veszélyes üzemi felelősség története az ipari forradalom idejére nyúlik vissza. Addig ugyanis csak emberi és állati erő létezett, amelyhez az ember hozzászokott az évszázadok alatt. Az újonnan megjelenő gépi erőhöz a jognak is ki kellett alakítania hozzáállását. A jog megengedte a gépi erő alkalmazását, a technikai fejlődésnek nem állt az útjába, de annak használatához fokozott felelősséget kapcsolt és ez a mai napig is így van. Az ún. veszélyes üzemi felelősség tipikus esetei a közlekedési balesetek, ahol a gépi erővel működő járművek veszélyes üzemnek számítanak.

Az orvosi műhibaperekben korábban is alkalmazták az ún. veszélyes üzemi felelősséget az inkubátorban bent égett, a liftben bent ragadt betegek esetében. A leghíresebb esetben a beteg testét alkoholos fertőtlenítővel mosták le, amelynek megszáradását meg nem várva egy elektromos kés a beteget bőrét lángra lobbantotta, súlyos égési sérült okozva.

orvosi műhiba per orvosi műhibaper kártérítés sérelemdíj ügyvéd vesekő veszélyes üzem kóma

Elkövetett hibák az orvosi beavatkozás során

A kórház ebben a perben azzal védekezett, hogy nem kapott a német cégtől magyar használati útmutatót. A bíróság azonban ezt a védekezést nem fogadta el, a fokozott felelősség alóli mentesüléshez ez nem volt elégséges. Részben azért, mert megítélése szerint a kórháznak addig nem lett volna szabad az eszköz használatába belekezdenie, amíg számára érthető karbantartási útmutató segítségével a gép karbantartását nem sajátítja el, azaz a kórháznak magának kellett volna az útmutatót kérnie vagy az idegen nyelvű útmutatókat lefordítania. A kórház abban is hibázott, hogy ún. üreges szondát használt, amelyen keresztül a levegő eljutott a beteg szervezetébe. Kérdéses, hogy a pert elvesztett kórház fordul-e kárigénnyel a német cég ellen a jövőben. Erre jó lehetősége van az ún. termékfelelősség kapcsán, amelyet pont ilyen helyzetek miatt építettek bejogrendszerünkbe.

Jogi képviselet az orvosi műhibaperekben

A kellően előkészített ügyeket az orvosi műhibát szenvedettek családjai kivétel nélkül megnyerik,

mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek is csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert. Ha a pert a beteg családja megnyeri, akkor az ellenfél részére utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz a kórház fizeti [lásd a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 78. § (2) bekezdését].

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibák jogi megítélését illetően a jogszabályokból igen kevés derül ki, tipikusan csak a Polgári Törvénykönyv 6:519. § által adott gumiszabály áll rendelkezésre, amely szerint „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.” Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több mint ezer korábbi bírói ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-jogász felkérése. Az országban igen kevés orvos-jogász dolgozik, többségük a kórházakat vagy biztosítókat képviseli, azaz az alperesi oldalon áll. Kevés orvos-jogász lát el jogi képviseletet a páciensek, azaz a károsultak oldalán.

***
Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

orvosi műhiba per orvosi műhibaper kártérítés sérelemdíj ügyvéd vesekő veszélyes üzem kóma

Dr. jur. et med. Varga-Orvos Zoltán L.L.M.

orvos-jogász és egészségügyi szakjogász

Dr. Varga-Orvos Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben orvosi, majd 2014-ben jogi diplomát szerzett. Egészségügyi szakjogász képesítéssel rendelkezik. Jogi egyetemi diplomamunkáját is az orvosi műhibaperek témakörében készítette. Végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset, valamint édesanyja gyógypedagógia iskolában töltött évtizedei motiválták abban, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon, a károsultak családjának segítsen.

0 Tovább

A társadalmi egyeztetés rendszere megbukott?

Pár hónappal ezelőtt mutattam rá egy, a véleményem szerint súlyos problémára, miszerint a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetési eljárása során, több alkalommal, olyan határidők lettek megjelölve a kormány részéről, melyek a tervezet nyilvánosságra hozatala előtti dátumot jelentettek.

A társadalmi egyeztetési folyamatban, a jogszabályokat véleményezni szándékozók számára időutazást előíró esetek szerencsére megszűnni látszanak, de még mindig rendkívül gyakori, hogy mindössze egyetlen nap áll a véleményezők rendelkezésére.

A törvény szerint, a tervezetet, a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.

jogszabálytervezet NER bukás börtön tervezet emberi jogok kártalanítás EJEB

Ez nem mindig sikerül maradéktalanul (Forrás: kormany.hu)

0 Tovább

arsboni

Számít, mit olvasol. Számít, mit írsz. Minőségi jogi tartalom közérthető módon. Mindenkinek. www.arsboni.hu

Címkefelhő

Alkotmánybíróság (14),Alaptörvény (7),Ptk. (7),AB (6),alapjog (5),Európai Unió Bírósága (5),panasz (5),NAIH (5),bíróság (5),ügyvéd (5),terrorizmus (4),migráció (4),kártérítés (4),Kövér László (4),honvédelmi kötelezettség (4),katona (4),sérelem (4),korrupció (4),sorkatonai szolgálat (4),ENSZ (4),szolgálat (4),mediáció (4),kormány (4),védjegy (4),nagydoktor (4),dr. (4),Dr. (4),DR. (4),kisdoktor (4),jogbiztonság (4),jog (3),roma (3),diszkriminatív (3),Franciaország (3),Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (3),EJEB (3),Emberi Jogok Európai Bírósága (3),módosítás (3),védjegyjog (3),jogalkalmazas (3),MÁV (3),utazás (3),alapvető jogok biztosa (3),jogalkotás (3),jogallamisag (3),AJBH (3),Ars Boni (3),EBH (3),szakmai blog (3),terrortámadás (3),Polgári Törvénykönyv (3),Btk. (3),börtön (3),bűncselekmény (3),párkapcsolat (2),Európai Unió (2),család (2),közérdekű adat (2),Trócsányi László (2),nyílt levél (2),házasság (2),vonat (2),önrendelkezési jog (2),Transparency International (2),ombudsman (2),TASZ (2),Párizs (2),law and economics (2),megkülönböztetés (2),büntetőjog (2),törvény (2),védjegyoltalom (2),jogász (2),fogvatartott (2),orvos (2),szerencsejáték (2),halálbüntetés (2),enesazegeszsegugy (2),politika (2),alkotmánybíró (2),Büntető Törvénykönyv (2),Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (2),választás (2),szülő (2),Vékás Lajos (2),szabadság (2),fogyasztó (2),orvosi műhibaper (2),Kúria (2),rendelet (2),diszkrimináció (2),emberi jogok (2),sérelemdíj (2),büntetőeljárás (2),alkotmányjog (2),igazolás (2),alkotmányjogi panasz (2),közterület (2),panaszos (2),EU (2),petíciós jog (2),sport (2),Egyenlő Bánásmód Hatóság (2),internet (2),termék (2),orvosi műhiba (2),szűrés (1),Down-szindróma (1),jegyár visszatérítés (1),tervezet (1),exkluzív (1),per (1),rekord kártérítés (1),Kiss László (1),interjú (1),kártalanítás (1),Down-kór (1),társadalom (1),választási eljárás (1),különvélemény (1),alaptörvény-ellenes (1),választási törvény (1),adatigénylés (1),vs.hu (1),kóma (1),pizza (1),MNB (1),torrent (1),Himnusz (1),break (1),színház (1),Michelin-csillag (1),szöveg (1),zene (1),Századvég (1),szósz (1),közérdekű (1),állásfoglalás (1),alaptalan (1),egység (1),késés (1),vesekő (1),Z. Gábor (1),veszélyes üzem (1),MÁV-START Zrt. (1),titkosszolgálat (1),producer (1),Be. (1),prostituált (1),A szürke ötven árnyalata (1),mazochimus (1),szadizmus (1),létesítő okirat (1),alapítvány (1),március 15. (1),egyesület (1),szex (1),szexuális játék (1),kielégülés (1),DSM-V (1),Royall-jelvény (1),beleegyezés (1),sérülés (1),testi épség (1),halál (1),civil szervezet (1),korlátolt felelősségű társaság (1),Magyar Olimpiai Bizottság (1),profi sportoló (1),adó (1),MOB (1),sporttörvény (1),Hosszú Katinka (1),sportoló (1),adókevezmény (1),szakorvos (1),fogyatékosság (1),titkosszolgálatok (1),Kft. (1),tartós betegség (1),személyi jövedelemadó (1),háziorvos (1),szja (1),adósság (1),Harvard (1),tiltólista (1),Nemzeti Választási Bizottság (1),prostitúció (1),Dark Web (1),tiltott weboldal (1),korlátlan internet (1),NAV (1),szabadságvesztés (1),fidesz (1),törvénymódosítás (1),munkaügyi bíróság (1),kúria (1),sztrájktörvény (1),terror (1),sztrájk (1),sztrájkjog (1),IP Translator (1),EUIPO (1),MNB törvény (1),Péterfalvy Attila (1),közérdekből nyilvános adat (1),VERITAS (1),rabszolgaság (1),Gordon-Reed (1),címer (1),postatörvény (1),visszaható hatály (1),Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala (1),European Union Intellectual Property Office (1),OHIM (1),Office for the Harmonization in the Internal Market (1),burkini (1),Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (1),francia (1),Mondelez (1),vízumkérelem (1),kutató (1),kérelmező (1),követség (1),konzul (1),Kenya (1),elbírálás (1),zaklatás (1),telefonbeszélgetés (1),babakocsi (1),munkáltató (1),cigány (1),buszvezető (1),telefon (1),buszsofőr (1),Ruanda (1),Afrika (1),felhasználó (1),C-434/15 (1),előzetes döntéshozatal (1),tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (1),kedvezmény (1),frissítés (1),operációs rendszer (1),közlekedési tevékenység (1),uber (1),rögzítés (1),konferencia (1),USA (1),AIDS (1),bejutas (1),vízum (1),ajtó (1),kinyitás (1),büntetőjogi felelősség (1),Magyarország kormánya (1),Sky Greece (1),14 éven aluli (1),idegen (1),Ket (1),Emberi Jogi Tanács (1),változtatás (1),ország (1),nemzetiség (1), Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (1),Kanada (1),igazságügyi miniszter (1),biztonságos (1),migráns (1),jelentés (1),Állami Számvevőszék (1),jogszabály (1),indokolás (1),valós (1),jelvény (1),vagyonőr (1),Városliget (1),kopaszok (1),vélt (1),MÁK (1),leltár (1),ügyvezető (1),Kft (1),KINCSINFO (1),Magyar Államkincstár (1),utazás megtagadása (1),Office (1),Microsoft (1),Volán (1),elveszett (1),csomag (1),BKV (1),Wish (1),Coca Cola (1),Bounty (1),poggyász (1),jogszabálytervezet (1),nyerőszám (1),védelem (1),Kbt. (1),személyes adatok védelméhez való jog (1),busz (1),közbeszerzés (1),palack (1),forma (1),EUMSz (1),Samsung (1),jótállás (1),csatlakozásmulasztás (1),járatkimaradás (1),NER (1),visszatérítés (1),személyes adat (1),Péterfalvi Attila (1),Air Transat (1),oltalom (1),Kraft Foods (1),Nestlé (1),csokoládé (1),Kit Kat (1),visszaélés (1),ajánlatkérő (1),otthonszülés (1),kórház (1),bába (1),jogorvoslat (1),zsúfolt (1),kompenzáció (1),cél (1),korlátozás (1),magzat (1),Ternovszky v. Hungary (1),kormányrendelet (1),(1),magzatvédelmi törvény (1),élethez való jog (1),Eütv. (1),körülmények (1),fogva tartás (1),közbeszerzési törvény (1),védőoltás (1),oltás (1),Orbán Viktor (1),ajánlattétel (1),Mt. (1),magánszféra (1),Székely László (1),iskola (1),ablak (1),Varga és társai kontra Magyarország ügy (1),vélemény (1),EMMI rendelet (1),egészséges fejlődés (1),gyermek (1),bukás (1),személyazonosság (1),fenyőfa (1),karácsony (1),karácsonyfa (1),csillagszóró (1),jogszabálysértés (1),WTC (1),World Trade Center (1),ponty (1),halászlé (1),karácsonyi népszokások (1),Reszkessetek betörők! (1),szaloncukor (1),karácsonyi köszöntés (1),karácsonyfadísz (1),forralt bor (1),karácsonyi vásár (1),kötéltánc (1), MTA Jogtudományi Intézet (1),pozitív diszkrimináció (1),Protection of the Roma Minority under International and European Law (1),Szalai Anikó (1),diszkirimináció (1),roma kisebbség (1),kisebbségvédelem (1),roma kisebbségvédelem (1),Szegedi Tudományegyetem (1),egyenlő oktatáshoz való jog (1),ügynökprobléma (1),integrációelmélet (1),jogfilozófia (1),jogelmélet (1),mém (1),Hammurapi (1),antikorrupciós hivatal (1),oroszlán (1),gépesítés (1),New York Times (1),Polányi Mihály (1),jogi asszisztens (1),robot (1),viccek (1),bírósági fogalmazó (1),automatizálás (1),igazságügy-miniszter (1),mediátor (1),Doboz (1),Teczár (1),Mészáros Ádám (1),zálogjog (1),levél (1),jogaszvilag.hu (1),értetlenkedés (1),sírás (1),antikorrupciós szabályozás (1),statisztika (1),megvesztegetés (1),Európa Tanács (1),UNCAC (1),Magyarország (1),OECD (1),Polgári perrendtartás (1),pp. (1),ügyfél (1),panasznap (1),ÁNYK (1),ügyfélkapu (1),elektronikus per (1),e-per (1),pacta sunt servanda (1),Magyar Nemzeti Bank (1),élet és emberi méltóság (1),kínzás (1),nők elleni erőszak (1), law and literature (1),Justitia (1),magyar joggyakorlat (1),Budapesti Ügyvédi Kamara (1),erőszak (1),megállapodás (1),pszichopátia (1),pszichopata (1),védő (1),esély az újrakezdésre (1),elítélt (1),sztereotípia (1),köztiszteletben álló (1),francia joggyakorlat (1),fogyatékos gyermek (1),felelősség (1),portál (1),jogsértés (1),komment (1),American Bar Association (1),love your lawyer day (1),öleld meg a jogászod (1),ajánséksorsolás (1),promóció (1),melegházasság (1),Amerikai Legfelsőbb Bíróság (1),poligámia (1),poker (1),online kaszinó (1),kaszinó (1),bántalmazás (1),elévülés (1),Alaptörvény módosítás (1),Alkotmánybíróság elnöke (1),Lenkovics Barnabás (1),köztársasági elnök (1),Áder János (1),Szabadság és Felelősség (1),res iudicata (1),joghallgatók (1),alkotmánybírósági határozatok (1),jogi oktatás (1),emberi méltóság (1),clausula rebus sic stantibus (1),devizahiteles törvény (1),Bibó István (1),devizahitel (1),Alapvetés (1),Nemzeti Hitvallás (1),Costa Rica (1), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1),Legfelsőbb Bíróság (1),Alkotmánytanács (1),szexuális bűncselekmény (1),gyermekjog (1), New York-i Gyermekjogi Egyezmény (1), Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1),Észtország (1),közvetlen panasz (1),utólagos normakontroll (1),valódi alkotmányjogi panasz (1),Abtv. (1),Finnország (1),alkotmánybíróság (1),Teczár-ügy (1),Teczár Szilárd (1),anyakönyvvezető (1),igen (1),boldogító igen (1),jóban-rosszban (1),holtomiglan-holtodiglan (1),polgári házasságkötés (1),egyházi házasságkötés (1),ígéret (1),szerződés (1),ujjlenyomat (1),retina (1),azonosítás (1),biometrikus azonosító (1),azonosító (1),hűség (1),tartás (1),esküvő (1),társszerző (1),Anne Frank (1),Otto Frank (1),napló (1),Madrid (1),New York (1),hatóság (1),London (1),alma (1),könyv (1),irodalom (1),kézirat (1),publikálás (1),Anne Frank Alapítvány (1),közkincs (1),szerzői jog (1),sci-fi (1),jogász nap (1),otthontalan (1),Lex Sámli (1),ingóság (1),hajléktalan (1),önkormányzati rendelet (1),levásárolható (1),Kaposvár (1),szabálysértés (1),szankció (1),monográfia (1),Sárközy Tamás (1),sportjog (1),jogállamiság elve (1),Vöröskereszt (1),emberi méltósághoz való jog (1),belépődíj (1),beléptetés (1),íriszdiagnosztika (1),személyi igazolvány (1),iPhone (1),hangelemzés (1),vénaminta (1),retinakép (1),véna (1),minúcia (1),gyilkos (1),döntés (1),egyenlőség (1),szórakozóhely (1),alkotmánybírósági határozat (1),nem (1),ABH (1),IP cím (1),szolgáltatás (1),árkedvezmény (1),vásárló (1),csalódott vásárló (1),jutalomfalat (1),átverés (1),Új Ptk. (1),Fressnapf (1),pontgyűjtő akció (1),PBR (1),ágyú (1),veréb (1),the big short (1),egészséges környezethez való jog (1),parlagfű (1),Parlagfű Bejelentő Rendszer (1),NÉBIH (1),Magyar Országos Közjegyzői Kamara (1),MOKK (1),házasodási statisztikák (1),nemzetközi egyezmények (1),TI Akadémia (1),válási statisztikák (1),monogám párkapcsolati modell (1),vállalkozás szabadsága (1),családi jog (1),korrupció elleni harc (1),TI (1),NGO (1),közjegyző (1),workshop (1),TI Academy (1),Berlin (1),médiatréning (1),a nagy dobás (1),Wall Street farkasa (1),jogosult (1),üzleti tisztesség (1),lajstromozás (1),jogi szolgáltatás (1),cégnév (1),felelősségbiztosítás (1),kuruzslás (1),vállalkozás (1),Ket. (1),szervezett bűnözés (1),előfizetői adatok (1),hírközlés (1),elektronikus hírközlés (1),jogalkalmazás (1),Európai Tanács (1),szabályozás (1),Uber (1),bank (1),törlesztés (1),piaci érték (1),pénzügyi krízis (1),gazdasági válság (1),pénzintézet (1),hitel (1),kockázat (1),kereslet (1),zugírászat (1),fejlődés (1),kőbalta (1),ninja (1),jelzálog (1),nindzsa (1),testnevelés (1)

Utoljára kommentelt bejegyzések

Reblog