Rögzített már telefonbeszélgetést? Ezután biztosan fog!

Hiánypótló állásfoglalás jelent meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság weboldalán a hangfelvételek készítéséről, megismerhetőségéről és a másolat kiadásához való jogról. A kérdéskör egészen biztosan sokakat érdekel. Már korábban is kiadásra került egy ajánlás, azonban úgy tűnik, hogy néhány fontos részletkérdés még tisztázásra szorult.

A most vizsgált jogterület tehát a szolgáltatókkal folytatott telefonbeszélgetések rögzítésének problémaköre. Egy, 2015. május 9-én összeállított tájékoztató szerint a telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervezetek a hívások rögzítése szempontjából adatkezelőknek tekintendőek, így felelősek az érintettek információs önrendelkezési jogának biztosításáért, valamint az adatbiztonsági követelmények teljesítéséért.

Az adatkezelés korlátjaként került meghatározásra, hogy a hangfelvételt kezelni csak a cél megvalósulásához szükséges ideig és mértékben lehet kezelni. A szolgáltató ezért kizárólag a jogszabály által előírt, illetve az előfizetői szerződésből eredő igények teljesítéséhez szükséges ideig kezelheti a hangfelvételt. Ezt követően a rögzített adatállományt - beleértve minden biztonsági másolatot - törölni kell.

telefon telefonbeszélgetés rögzítés NAIH Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság fogyasztó törvény cél vélemény magánszféra védelem

(Forrás: spybusters.blogspot.com)

0 Tovább

Pista bácsi, Kanada az nyugat-e?

Mondd meg a nemzetiséged, megmondom, szabadon utazhatsz-e!

Számtalan tanulmány született már a kisebbségekkel szembeni túlzott hatósági fellépésekről. Az egyenlőtlen bánásmód szinte az élet minden területén felfedezhető, legyen szó tömegközlekedésről, bírságolási gyakorlatról, oktatásról vagy épp munkaerőpiaci lehetőségekről. A felsorolás sajnos korántsem taxatív. Szeretném persze hinni, hogy ezek a történetek egyedi, kivételes és a legkevésbé sem általános esetek.

A romákkal szembeni megkülönböztetés egészen szokatlan területét jelenti a Kanadába kiutazni vágyó utasok vegzálása a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A problémára az érintett családok panaszai és a média hívták fel Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes figyelmét.

0 Tovább

A keksz vajon mi? Élelmiszerbiztonsági kalandozások

Sokan nem tudják, hogy az élelmiszerrel kapcsolatos panaszukkal hova forduljanak, pedig a nyári melegben különösen gyakoriak a tárolással, szállítással kapcsolatos problémák. Nekik is segíthet az alábbi írás.

Egy igen tanulságos élménnyel lettem gazdagabb, egy élelmiszer-fogyasztói panasz kapcsán, melyet a párom indított a segítségemmel a közelmúltban. Az esetleírás nem túl fordulatos, hiszen ki ne járt volna úgy, hogy a sértetlen csomagolású élelmiszer romlott vagy nem megfelelő állapotú volt, noha az élelmiszer fogyaszthatósági határideje még nem telt el. Szerintem senki, én például legutóbb egy olyan tömlős párizsit vettem, aminek az egyik végében kocsonyás valami volt összegyűlve, ami máskor a felvágott pólusaiból szivárog ki, jóval kevésbé tömény formában.

Ilyen esetben általában bosszankodik az ember, hogy már megint hogy járt, de általában nem veszi a fáradtságot arra, hogy visszatérjen a boltba, megkeresse a forgalmazót, gyártót vagy épp a NÉBIH-t küldje rá a sarki fűszeresre. Az ezzel kapcsolatos munka, idő, utánajárás ugyanis sokakat visszatart, meg ugye azzal sem biztos, hogy jobban járunk, ha a sarki fűszerest bezárja a NÉBIH pár hétre a bejelentésünk nyomán.

Vannak azonban olyan súlyosan megbotránkoztató esetek, amiknél az ember időt és energiát nem kímélve is elégtételt kíván venni az élelmiszer állapota miatt. No, ez történt a párommal is. Átlagos, napsütéses, kissé már túl meleg napnak indult, amikor betért a munkahelye közelében levő élelmiszerboltba és vett egy kekszből álló terméket, teljesen gyanútlanul, mint bármikor korábban.

Amikor később beleharapott a máskülönben nagyon is ízletes termékbe, akkor viszont nagyon meglepődött, ugyanis nem csak az íze, hanem az állaga is undort keltő volt. Utóbbira akkor döbbent rá, amikor rápillantott a kekszre, amit apró, fehér foltok tarkítottak. Nagyon felháborodott ezen.

Mivel én vagyok a "levélíró" a családban, ezért rám hárult a feladat, hogy a párom nemtetszését hivatalos formába öntsem, én pedig azt javasoltam, hogy a panasszal forduljunk egyből a gyártóhoz, mivel a termék csomagolása sértetlennek tűnt és a fogyaszthatóság határideje is igen távoli volt. Kis kutakodással kiderült, hogy a gyártónak nincs e-mail címe, hanem külön bejelentő felület van a kapcsolatfelvételre, így azon keresztül írtam meg a termékkel kapcsolatos észrevételeimet.

Ennek nyomán szeretném felhívni a figyelmet, hogy bár sokan talán nem tudják, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egy külön bejelentő forró drótot üzemeltet az élelmiszer-biztonsági szabálytalanságot tapasztalók számára. A 06-80-263-244 zöld számon keresztül bárki segíthet a NÉBIH-nek az élelmiszer-biztonsági problémák felderítésében és megelőzésében.

Ilyen esetben meg kell adni a vásárlás helyét, az üzlet címét, nevét, az élelmiszer nevét, és azt, hogy mikor vásárolta a problémás árut, vagy mikor tapasztalta az üzletben a szabálytalanságot. Ha csomagolt élelmiszerről van szó (mint esetünkben), a gyártó pontos megnevezését, a termék minőség-megőrzési idejét és a termék gyártási számát is be kell jelenteni. A jogszabályi előírás arra is kötelezi a NÉBIH-et, hogy a beérkezett panaszt kivizsgálja és annak alapján – amennyiben jogsértést tapasztal – megtegye a szükséges intézkedést. A bejelentőt a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről értesítik.

Mindenesetre, mielőtt bárki a hatósághoz, vagy épp a gyártóhoz fordulna, lehet, hogy maga a forgalmazó fogja a leggyorsabb és legmegnyugtatóbb módon rendezni a problémás helyzetet. A helyszínen a kereskedő ugyanis köteles azonnal kivizsgálni a vásárló panaszát, és orvosolni is, amennyiben jogosnak tartja. Ilyenkor visszakaphatjuk a termék árát, vagy épp másikat kaphatunk helyette. Ellenkező esetben pedig az üzletben is panaszt tehetünk.

Én azonban a gyártó megkeresését választottam a fent már jelzett okból. A gyártó pedig a megadott e-mail címen további információkat, és egy fényképfelvételt is kért a termékről. Nagyjából egy hónappal később (erre majd külön kitérek) pedig meg is érkezett a gyártó írásbeli válasza, miszerint a termék felszínén található fehér foltok, illetve pöttyök esetében, „véleményünk szerint nem penészről, hanem egy úgynevezett „zsírkiválásról/zsírvirágzásról" van szó, amely az egészségre teljesen ártalmatlan."

„A zsírvirágzás/zsírkiválás oka a hirtelen hőmérséklet-változás. A csokoládé – amely a keksz(ek)ben is megtalálható – kakaóvajból és tejzsírból áll. Abban az esetben, ha a termék túl magas hőmérsékletnek van kitéve, a csokoládéban található zsír stabil szerkezete instabillá alakul, majd a termék felületére „vándorol" és ott lerakódva egy bevonatot képez, amely a dérre/zúzmarára emlékeztet."

Mindez tök szuper, de azért az íz hatás sem volt az igazi. Persze el lehet fogadni a magyarázatot, hogy mindez a gyártói utasításnak nem megfelelő szállításra és/vagy tárolásra vezethető vissza (magyarul valakik, valamikor, valahol hagyták szétrohadni a melegben). Sőt, még olyan szakmai kulisszatitkokba is betekintést kaptunk, hogy az „illetékes szakembereink tudatában vannak a téma fontosságának és dolgoznak a termék stabilitásának növelése érdekében azért, hogy az a hirtelen változó hőmérsékleti viszonyokat is bírja."

 

A gyártó még szuperjófej is volt, mivel küldtek egy 250 forintos étkezési utalványt, melyből körülbelül két termék is megvásárolható lenne. Azonban az írásom címe is a történet ezen pontjára vonatkozik. Mivel a címzésnél nem volt minden rendben – amúgy tényleg nem vagyunk olyan panaszkodósak, mint most tűnik – ezért egyszer már visszakerült hozzájuk a tértivevénnyel feladott levelük, mint nem keresett levél. Ennek oka, hogy a postásunk általában nem kézbesíti ki a leveleket a környékünkön, hanem egy-két hét után kapják az itt lakók az első értesítést, hogy már kétszer is keresték őket.

Ezt követően ismételten egyeztettek velünk telefonon a gyártó munkatársa, majd újraküldték tértivevénnyel a levelet, amelyről persze megint csak a második értesítőből lett tudomásunk, de végül sikerült a levelet postán átvennünk. Mindez tehát azt jelenti, hogy összesen 1230 forintba került a gyártónak, csak a postázás. Az ezzel kapcsolatos adminisztrációs költség pedig legalább ennyibe került. Vagyis a panaszunkkal végső soron a posta járt a legjobban. De azért mi sem panaszkodhatunk.

Gyömbér Béla

0 Tovább

Jogálom vagy jogállam?

Jogálom vagy jogállam?

Nekem a jogálom szó jutott az eszembe, amikor a napokban átfutottam az alapvető jogok biztosának legutóbbi jelentéseit. A feltárt visszásságok láttán nem kell ahhoz jogásznak sem lenni, hogy felmerüljön a kérdés: vajon Magyarországon jogállamról, vagy jogálomról beszélhetünk?

Itt van például a Hungaroring autó-, motorsport versenypálya működéséből eredő, zajjal kapcsolatosan lefolytatott vizsgálat eredménye, amelynek nyomán megállapításra került, hogy a versenypálya túlzott zajterhelése ellenére, évek óta elmaradt a zajvédelmi bírság kiszabása. A jogszabályok alapján ugyanis egyértelmű, hogy a zajvédelmi hatóságnak intézkedési kötelezettsége állt volna fenn az érvényben lévő zajkibocsátási határértékeket megállapító hatósági határozat, és az üzemeltető által szolgáltatott adatok alapján.

Ezzel szemben – noha a zajkibocsátási határértéket meghaladó zajszennyezés már 2006-tól hivatalosan is ismertté vált – hatósági zajmérés elvégzésére egyetlen alkalommal sem került sor, „pedig annak rendeltetése nem csak az lett volna, hogy az egyébként köztudomású határértéket meghaladó zajterhelést igazolja, hanem egyúttal a kiszabandó zajvédelmi bírság a lapját képezte volna."

Ars Boni jogbiztonság szakmai blog jogallamisag jogalkotás jogalkalmazas dr. Dr. DR. kisdoktor nagydoktor sorkatonai szolgálat katona szolgálat Kövér László terrorizmus migráció kormány Alaptörvény honvédelmi kötelezettség Alkotmánybíróság

Zajban a jogálom zavartalan (Kép: MTI)

 

Különösen aggályosnak tartotta Székely László, az alapvető jogok biztosa, hogy a zajvédelmi bírság kiszabásának mellőzése – a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok alapján – úgy történt, hogy az üzemeltető eddig nem is valósított meg a pálya működéséből eredő zajterhelést érdemben csökkentő intézkedést, beruházást.

Megállapította ezért, hogy a zajvédelmi hatóság – jelenleg az illetékes Kormányhivatal – a hatósági zajmérések elvégzésének, és a zajvédelmi bírság kiszabásának elmulasztásával a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményével, az egészséges környezethez való joggal, valamint a testi és lelki egészséghez való joggal kapcsolatos visszásságot okozott éveken át és okoz a mai napig.

Azután ott van a másik eset, amikor a rendőrök elővezették a cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt, mivel igazságügyi orvosszakértőhöz akarták vinni, zaklatás vétségének megalapozott gyanújával összefüggő eljárásuk miatt. A gondnok, az ügy előadójával telefonon folytatott egyeztetés során előre jelezte,  hogy  nem tudja majd gondnokoltját elkísérni a  szakértőhöz,  mivel  „rendkívül  nehezen  kezelhető,  semmiféle együttműködést nem tanúsít, vele a kapcsolatot kerüli, őt a házába nem engedi be."

Kérte ezért az ügy előadóját, hogy a vizsgálatra történő megjelenést kényszerintézkedéssel, a Rendőrség hajtsa végre. Az elővezetést végrehajtó rendőr, a meghallgatása során elmondta, hogy az elővezetést megelőző napon felhívta a gondnokot, aki már akkor jelezte, hogy hivatali elfoglaltsága miatt nem tud majd részt venni az elővezetésen. A rendőrség az ügyben csak a hivatásos gondnokkal vette fel a kapcsolatot, nem kérte a gyámhivatalt ideiglenes gondnok kirendelésére.

A panaszos elővezetésének elrendelését tehát nem egy halaszthatatlan, azonnali rendőri beavatkozást igénylő helyzet tette szükségessé. A Rendőrségnek az intézkedés megtervezésekor a fentiekre tekintettel számolnia kellett azzal, hogy az elővezetés során nem lesz jelen az elővezetendő cselekvőképtelen személy törvényes képviselője. A rendőrségnek azzal is tisztában kellett lennie, hogy a cselekvőképtelen panaszos – a gondnoka nélkül – érvényes jognyilatkozatot nem tehet - áll a jelentésben.

Ars Boni jogbiztonság szakmai blog jogallamisag jogalkotás jogalkalmazas dr. Dr. DR. kisdoktor nagydoktor sorkatonai szolgálat katona szolgálat Kövér László terrorizmus migráció kormány Alaptörvény honvédelmi kötelezettség Alkotmánybíróság

A kép illusztráció (Kép: nol.hu)

Ennek ellenére, számomra megdöbbentő módon, a rendőrség nyilatkoztatni akarta a cselekvőképtelen panaszost az elővezetésről szóló határozat átvételéről, a határozat elleni panaszról való lemondásról, illetve a rendőri intézkedéssel szembeni panaszról való lemondásról.

Mivel a panaszos nem nyilatkozott, a rendőrség hatósági tanút alkalmazott. „A Rendőrség ezzel figyelmen kívül hagyta, hogy a cselekvőképtelen panaszos érvényes jognyilatkozatot nem tehet, csupán gondnoka nyilatkozhat helyette. Erre tekintettel pedig megsértette a panaszos tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz fűződő jogát.”

Az ügyben tehát nem az okozza a problémát, hogy egyébként testi kényszer alkalmazására is sor került, a nyilvánvalóan nem együttműködő személlyel szemben, hanem annak az alapvető jogszabályi kötelezettségnek a fel nem ismerése, hogy a nem halaszthatatlan, előre tervezett intézkedés kapcsán, egy gondnok is jelen legyen.

Az már szinte „mellékes”, hogy az alapvető jogok biztosa szerint „feltehető, hogy a rendőrség munkatársai húzták alá a panaszos nevében a nyilatkozat jogorvoslat igénybevételéről lemondó részét, ezzel megfosztva az intézkedés alá vont személyt panaszjogától, ami sérti a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz fűződő jogát.”

Persze, van harmadik ügy is. A panaszos beadványa szerint feleségével, bérlőként lakták az (eredetileg a panaszos feleségének édesanyja tulajdonát képezett, majd egy ingatlanhasznosító vállalkozás tulajdonába került) ingatlant. A bérleti díj megfizetésének elmulasztása miatt végrehajtási eljárás indult velük szemben, majd sor került a panaszos és családja kilakoltatására is.

A panaszos sérelmezte a végrehajtás módját, a végrehajtási intézkedéseket, különösen a kilakoltatás folyamatát, az intézkedő személyek eljárásrendjét, a vagyontárgyainak megjelölését tartalmazó részletes vagyonleltár hiányát, továbbá azt is, hogy a végrehajtás során az alapítványi segély keretében összegyűjtött vagyontárgyaikat is lefoglalták.

Az alapvető jogok biztosa által megkeresett Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatalvezetője kiemelte, hogy "a panaszos és adóstársai a kilakoltatást követően nem voltak akadályozva abban, hogy az ingóságaikat elszállítsák az ingatlanból." Székely László szerint az igaz, hogy az adósok ugyan valamennyi ingóságot magukhoz vehették volna és elszállíthatták volna a helyszínről, azokhoz bármikor hozzáférhettek volna, azonban erre nyilvánvalóan korlátozott lehetőségük volt annak ismeretében, hogy a kilakoltatást követően valamennyien átmeneti szállásra, hajléktalanszállóra kerültek.

Ars Boni jogbiztonság szakmai blog jogallamisag jogalkotás jogalkalmazas dr. Dr. DR. kisdoktor nagydoktor sorkatonai szolgálat katona szolgálat Kövér László terrorizmus migráció kormány Alaptörvény honvédelmi kötelezettség Alkotmánybíróság

Vajon hova férne el egy árverezés miatt hajléktalanná vált család holmija?
(Illusztráció, Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság)

Az szakmailag egyébként nyilvánvalóan kifogástalan végrehajtási eljárás során kiállított végrehajtási jegyzőkönyv szerint az eljárás során felelős őrzés történt, ami Székely László szerint, annyiban hibás megközelítés, hogy a Polgári Törvénykönyv már nem nevesíti ezt a jogintézményt. Mint azt hangsúlyozta: a felelős őrzés szerepét elsősorban a megbízás nélküli ügyvitel vette át.

A végrehajtó eljárása kapcsán Székely László rámutatott arra is, hogy az ügy hátterét képező, hatályos jogszabályi környezet nem tartalmaz olyan szabályozást, amely a lakás kiürítésének végrehajtása során megnyugtatóan rendezné az ingatlanból eltávolított, de a kötelezett tulajdonában maradt ingóságok kezelését, további jogi sorsát. E jogszabályi hiányosság az álláspontja szerint – a konkrét esettől elvonatkoztatva, általánosan is – önkényes jogértelmezésnek enged teret.

Az első esetben tehát a jogszabályokat végrehajtani, a második esetben értelmezni, a harmadik ügyben pedig megalkotni kellett volna. Ahogy az egy jogállamban elvárható. Úgy tűnik azonban, hogy néha mindez csak jogálom marad.

Gyömbér Béla

 ***

Ha nem szeretnél lemaradni további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon!

0 Tovább

Magyarországon nemzeti marad az idegen nemzetiségű menekültekkel és a gyermekekkel kapcsolatos emberi jogi álláspont

A kormány számos ponton nem ért egyet az ENSZ-el az emberi jogok területén

A média mérsékelt érdeklődéssel számolt be arról, hogy 2016-ban Magyarország ismételten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa vizsgálata alá került. De akár azt is lehetne mondani, hogy agyonhallgatta. Az mindenesetre tény, hogy az erre kijelölt munkacsoport egy évben három, egyenként kéthetes ülésszakot tart, egy-egy konkrét ország vizsgálatai között pedig nagyjából 5 év telik el.

ENSZ Emberi Jogi Tanács idegen 14 éven aluli büntetőjogi felelősség Magyarország kormánya változtatás ország biztonságos migráns diszkriminatív Trócsányi László igazságügyi miniszter

A régi röszkei előállító pont
(MTI / Kelemen Zoltán Gergely)

0 Tovább

arsboni

Számít, mit olvasol. Számít, mit írsz. Minőségi jogi tartalom közérthető módon. Mindenkinek. www.arsboni.hu

Címkefelhő

Alkotmánybíróság (14),Ptk. (7),Alaptörvény (7),AB (6),panasz (5),Európai Unió Bírósága (5),bíróság (5),NAIH (5),alapjog (5),sorkatonai szolgálat (4),Kövér László (4),mediáció (4),katona (4),szolgálat (4),terrorizmus (4),kormány (4),korrupció (4),ENSZ (4),jogbiztonság (4),sérelem (4),védjegy (4),migráció (4),honvédelmi kötelezettség (4),kisdoktor (4),Dr. (4),dr. (4),nagydoktor (4),DR. (4),jogalkalmazas (3),Polgári Törvénykönyv (3),Btk. (3),bűncselekmény (3),AJBH (3),alapvető jogok biztosa (3),jogallamisag (3),kártérítés (3),roma (3),Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (3),védjegyjog (3),Emberi Jogok Európai Bírósága (3),szakmai blog (3),Ars Boni (3),ügyvéd (3),jogalkotás (3),MÁV (3),EBH (3),utazás (3),módosítás (3),diszkriminatív (3),jog (2),Európai Unió (2),TASZ (2),választás (2),szabadság (2),orvos (2),törvény (2),rendelet (2),alkotmánybíró (2),ombudsman (2),Transparency International (2),law and economics (2),EJEB (2),fogyasztó (2),Büntető Törvénykönyv (2),nyílt levél (2),vonat (2),EU (2),Vékás Lajos (2),petíciós jog (2),jogász (2),panaszos (2),termék (2),Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (2),közérdekű adat (2),Trócsányi László (2),enesazegeszsegugy (2),szülő (2),házasság (2),párkapcsolat (2),büntetőjog (2),védjegyoltalom (2),Egyenlő Bánásmód Hatóság (2),önrendelkezési jog (2),szerencsejáték (2),fogvatartott (2),Kúria (2),igazolás (2),megkülönböztetés (2),sport (2),börtön (2),alkotmányjogi panasz (2),család (2),alkotmányjog (2),halálbüntetés (2),büntetőeljárás (2),közterület (2),diszkrimináció (2),internet (2),profi sportoló (1),sporttörvény (1),adó (1),MOB (1),adókevezmény (1),Magyar Olimpiai Bizottság (1),szakorvos (1),adatigénylés (1),exkluzív (1),fogyatékosság (1),Kiss László (1),Kft. (1),tartós betegség (1),személyi jövedelemadó (1),Be. (1),interjú (1),szja (1),háziorvos (1),Hosszú Katinka (1),Századvég (1),torrent (1),szabálysértés (1),szankció (1),MÁV-START Zrt. (1),ingóság (1),vs.hu (1),zene (1),break (1),Lex Sámli (1),Himnusz (1),Vöröskereszt (1),emberi méltósághoz való jog (1),Mt. (1),Z. Gábor (1),különvélemény (1),állásfoglalás (1),sportoló (1),testnevelés (1),producer (1),jogállamiság elve (1),sportjog (1),monográfia (1),Sárközy Tamás (1),közérdekű (1),korlátolt felelősségű társaság (1),DSM-V (1),kielégülés (1),szöveg (1),Royall-jelvény (1),European Union Intellectual Property Office (1),EUIPO (1),IP Translator (1),beleegyezés (1),sérülés (1),Dark Web (1),tiltott weboldal (1),NAV (1),korlátlan internet (1),adósság (1),Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala (1),Péterfalvy Attila (1),Gordon-Reed (1),MNB törvény (1),VERITAS (1),címer (1),közérdekből nyilvános adat (1),postatörvény (1),Office for the Harmonization in the Internal Market (1),OHIM (1),Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (1),Harvard (1),visszaható hatály (1),halál (1),tiltólista (1),MNB (1),létesítő okirat (1),A szürke ötven árnyalata (1),kúria (1),mazochimus (1),alapítvány (1),egyesület (1),választási törvény (1),választási eljárás (1),rabszolgaság (1),civil szervezet (1),március 15. (1),munkaügyi bíróság (1),törvénymódosítás (1),szexuális játék (1),prostitúció (1),prostituált (1),testi épség (1),Nemzeti Választási Bizottság (1),szabadságvesztés (1),szex (1),szadizmus (1),sztrájktörvény (1),sztrájkjog (1),sztrájk (1),fidesz (1),alaptörvény-ellenes (1),csokoládé (1),buszvezető (1),cigány (1),babakocsi (1),buszsofőr (1),zaklatás (1),kutató (1),kérelmező (1),munkáltató (1),ajtó (1),jelvény (1),jogszabály (1),indokolás (1),vagyonőr (1),kopaszok (1),kinyitás (1),Városliget (1),vízumkérelem (1),követség (1),közlekedési tevékenység (1),uber (1),bejutas (1),előzetes döntéshozatal (1),C-434/15 (1),tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (1),felhasználó (1),vízum (1),AIDS (1),Kenya (1),elbírálás (1),konzul (1),Ruanda (1),Afrika (1),USA (1),konferencia (1),valós (1),vélt (1), Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (1),Air Transat (1),Sky Greece (1),nemzetiség (1),Kanada (1),migráns (1),igazságügyi miniszter (1),utazás megtagadása (1),telefon (1),magánszféra (1),védelem (1),személyes adatok védelméhez való jog (1),vélemény (1),cél (1),telefonbeszélgetés (1),rögzítés (1),biztonságos (1),ország (1),leltár (1),ügyvezető (1),Állami Számvevőszék (1),Kft (1),KINCSINFO (1),MÁK (1),Magyar Államkincstár (1),jelentés (1),Ket (1),Magyarország kormánya (1),változtatás (1),büntetőjogi felelősség (1),14 éven aluli (1),Emberi Jogi Tanács (1),idegen (1),kedvezmény (1),operációs rendszer (1),forma (1),palack (1),Coca Cola (1),oltalom (1),Mondelez (1),Nestlé (1),Kraft Foods (1),Bounty (1),Wish (1),poggyász (1),busz (1),közbeszerzés (1),csomag (1),elveszett (1),BKV (1),Volán (1),Kit Kat (1),otthontalan (1),alaptalan (1),késés (1),jegyár visszatérítés (1),szósz (1),pizza (1),egység (1),Michelin-csillag (1),visszatérítés (1),járatkimaradás (1),személyes adat (1),Péterfalvi Attila (1),jótállás (1),Samsung (1),csatlakozásmulasztás (1),EUMSz (1),Kbt. (1),nyerőszám (1),bába (1),korlátozás (1),magzat (1),kórház (1),otthonszülés (1),zsúfolt (1),jogorvoslat (1),élethez való jog (1),Eütv. (1),Microsoft (1),Office (1),frissítés (1),kormányrendelet (1),Ternovszky v. Hungary (1),magzatvédelmi törvény (1),(1),kompenzáció (1),körülmények (1),közbeszerzési törvény (1),védőoltás (1),oltás (1),Orbán Viktor (1),ajánlattétel (1),visszaélés (1),ajánlatkérő (1),Székely László (1),iskola (1),Varga és társai kontra Magyarország ügy (1),fogva tartás (1),ablak (1),EMMI rendelet (1),egészséges fejlődés (1),gyermek (1),színház (1),igen (1),WTC (1),World Trade Center (1),jogszabálysértés (1),kötéltánc (1), MTA Jogtudományi Intézet (1),ügynökprobléma (1),integrációelmélet (1),csillagszóró (1),fenyőfa (1),forralt bor (1),karácsonyi vásár (1),halászlé (1),ponty (1),karácsony (1),karácsonyfa (1),jogfilozófia (1),jogelmélet (1),kisebbségvédelem (1),roma kisebbségvédelem (1),roma kisebbség (1),pacta sunt servanda (1),Magyar Nemzeti Bank (1),jogi oktatás (1),emberi méltóság (1),diszkirimináció (1),pozitív diszkrimináció (1),mém (1),Hammurapi (1),egyenlő oktatáshoz való jog (1),Szegedi Tudományegyetem (1),Protection of the Roma Minority under International and European Law (1),Szalai Anikó (1),karácsonyfadísz (1),karácsonyi köszöntés (1),sírás (1),értetlenkedés (1),viccek (1),panasznap (1),ügyfél (1),ügyfélkapu (1),ÁNYK (1),bírósági fogalmazó (1),robot (1),automatizálás (1),igazságügy-miniszter (1),Polányi Mihály (1),New York Times (1),jogi asszisztens (1),gépesítés (1),e-per (1),elektronikus per (1),oroszlán (1),Magyarország (1),antikorrupciós hivatal (1),szaloncukor (1),karácsonyi népszokások (1),Reszkessetek betörők! (1),OECD (1),UNCAC (1),Polgári perrendtartás (1),pp. (1),megvesztegetés (1),statisztika (1),Európa Tanács (1),antikorrupciós szabályozás (1),clausula rebus sic stantibus (1),devizahiteles törvény (1),élet és emberi méltóság (1),kínzás (1),nők elleni erőszak (1), law and literature (1),Justitia (1),magyar joggyakorlat (1),Budapesti Ügyvédi Kamara (1),erőszak (1),megállapodás (1),pszichopátia (1),pszichopata (1),esély az újrakezdésre (1),elítélt (1),sztereotípia (1),köztiszteletben álló (1),francia joggyakorlat (1),fogyatékos gyermek (1),felelősség (1),portál (1),jogsértés (1),komment (1),American Bar Association (1),love your lawyer day (1),öleld meg a jogászod (1),ajánséksorsolás (1),promóció (1),melegházasság (1),Amerikai Legfelsőbb Bíróság (1),poligámia (1),poker (1),online kaszinó (1),kaszinó (1),védő (1),bántalmazás (1),Szabadság és Felelősség (1),res iudicata (1),Áder János (1),Alapvetés (1),Nemzeti Hitvallás (1),közvetlen panasz (1),utólagos normakontroll (1),köztársasági elnök (1),Alaptörvény módosítás (1),Bibó István (1),devizahitel (1),alkotmánybírósági határozatok (1),joghallgatók (1),Alkotmánybíróság elnöke (1),Lenkovics Barnabás (1),valódi alkotmányjogi panasz (1),Abtv. (1),Alkotmánytanács (1),Costa Rica (1),szexuális bűncselekmény (1), New York-i Gyermekjogi Egyezmény (1),elévülés (1),gyermekjog (1), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1),Legfelsőbb Bíróság (1),Franciaország (1),alkotmánybíróság (1),Finnország (1),Észtország (1), Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1),emberi jogok (1),levél (1),jogaszvilag.hu (1),Anne Frank Alapítvány (1),publikálás (1),irodalom (1),szerzői jog (1),közkincs (1),alma (1),könyv (1),kézirat (1),társszerző (1),jóban-rosszban (1),anyakönyvvezető (1),holtomiglan-holtodiglan (1),egyházi házasságkötés (1),esküvő (1),polgári házasságkötés (1),napló (1),Otto Frank (1),hírközlés (1),szervezett bűnözés (1),terrortámadás (1),elektronikus hírközlés (1),Európai Tanács (1),Ket. (1),jogalkalmazás (1),előfizetői adatok (1),szolgáltatás (1),Madrid (1),Anne Frank (1),New York (1),London (1),IP cím (1),hatóság (1),jogász nap (1),boldogító igen (1),nem (1),ABH (1),alkotmánybírósági határozat (1),gyilkos (1),minúcia (1),személyi igazolvány (1),iPhone (1),szórakozóhely (1),döntés (1),Kaposvár (1),önkormányzati rendelet (1),levásárolható (1),belépődíj (1),egyenlőség (1),beléptetés (1),íriszdiagnosztika (1),hangelemzés (1),azonosító (1),biometrikus azonosító (1),tartás (1),hűség (1),ígéret (1),szerződés (1),ujjlenyomat (1),retina (1),véna (1),vénaminta (1),retinakép (1),személyazonosság (1),azonosítás (1),sci-fi (1),vállalkozás (1),lajstromozás (1),közjegyző (1),MOKK (1),Magyar Országos Közjegyzői Kamara (1),NGO (1),workshop (1),médiatréning (1),TI Academy (1),Új Ptk. (1),Fressnapf (1),csalódott vásárló (1),pontgyűjtő akció (1),vásárló (1),árkedvezmény (1),átverés (1),jutalomfalat (1),Berlin (1),TI (1),Teczár (1),Teczár-ügy (1),Teczár Szilárd (1),Doboz (1),mediátor (1),zálogjog (1),Mészáros Ádám (1),vállalkozás szabadsága (1),családi jog (1),TI Akadémia (1),korrupció elleni harc (1),nemzetközi egyezmények (1),házasodási statisztikák (1),monogám párkapcsolati modell (1),válási statisztikák (1),PBR (1),Parlagfű Bejelentő Rendszer (1),kőbalta (1),zugírászat (1),fejlődés (1),ninja (1),nindzsa (1),kereslet (1),jelzálog (1),Uber (1),szabályozás (1),jogosult (1),üzleti tisztesség (1),jogi szolgáltatás (1),cégnév (1),felelősségbiztosítás (1),kuruzslás (1),kockázat (1),piaci érték (1),veréb (1),the big short (1),ágyú (1),egészséges környezethez való jog (1),NÉBIH (1),parlagfű (1),a nagy dobás (1),Wall Street farkasa (1),bank (1),törlesztés (1),pénzügyi krízis (1),gazdasági válság (1),pénzintézet (1),hitel (1),hajléktalan (1)

Utoljára kommentelt bejegyzések

Reblog